|
|
 |
Reveláció… nehéz jobb szót találni arra az élményre, amit Hajnal István munkásságának ismerői és tisztelői érezhetnek, félszáz év után végre magyarul is olvasható könyvét, legeredetibb és legsajátabb művét, igazi Opus Magnumát lapozgatva. Nem túlzás azt állítani és remélni, hogy a szerző újrafelfedezésének második hulláma indulhat el, azt követően, hogy a nyolcvanas évek közepének és végének rendszerváltással megkoronázott intellektuális megpezsdülése többek között Bibó Istvánnal, Magyary Zoltánnal vagy Hamvas Bélával együtt méltó helyére, a huszadik század gondolkodástörténetének hazai óriásai közé emelte Hajnal Istvánt is…
Hajnal István kutatói és emberi teljesítménye félelmetes és lenyűgöző. Olyan eleganciával, pontossággal és magától értetődő, lefegyverző logikával rendezi össze ezer apró darabból álló, csapdákkal, forráshiánnyal, rivális értelmezésekkel nehezített tárgyát, érvelése annyira letisztult, könnyed és meggyőző, hogy miközben a szerző szinte „lebeg” a tárgya felett, az olvasóban kialszik a kritikai szándék szikrája is. Mindennek úgy kell lennie, ahogy históriai túravezetőnk mondja. Az életmű nagy tömbjei közé pedig a majdani biográfusoknak mostantól be kell emelni az írástörténettel párosított oktatástörténetet is.
Z. Karvalics László
Az írástörténettől az információtörténelemig. Egy atléta hazatér (Z. Karvalics László)
A szerző előszava
Az oklevélírás elterjedése
A gótikus folyóírás kialakulása
Elemi szintű oktatás a középkori egyetemeken
Az egyetemi írásoktatás módszerei
Oklevél fogalmazás-órák az egyetemen
Az iskolai oktatás hatása az európai okleveles gyakorlat egyformaságára
Függelék
A középkori egyetemeken folyó írásoktatásról*
„Mesterírnokok”, scriveners
Képek
Hozzászólások
Hogyha be lenne jelentkezve, elmondhatná a véleményét.
|
 |
|
 |
