A labdán való mozgás, hintázás, ringatás felejthetetlen élménye szinte az anyaméh biztonságos közegét idézi fel. S eközben az izmok összjátéka, a mozgás koordinációja fokozatosan alakul ki. A labda alkalmazása számos helyzetreflexet és támaszreakciót hív elő.

A szerző kutatásai egyetlen kérdésre irányulnak: az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a görög emigráció közti összefüggésekre. A történeti források bizonyító súlya alatt könnyebb a magyar közvélekedést megváltoztatni, mint a görögséget rávenni a múlttal való szembesülésre.

Napjainkban az „értelem korát” éljük. Alapvető fontosságú tehát, hogy a mélyére hatoljunk gondolkodásunk rejtelmeinek és szembesüljünk számos olyan jellemzővel és összefüggéssel, amelyek egészen más megvilágításba helyezik értelmünk működését és szerepét, mint azt az általános elképzelések alapján várnánk.

Gerő Zsuzsa munkássága kivételes érték a gyermekrajz pszichológiájának nemzetközi irodalmában. Egyedülálló módon elemzi a gyermek élményeinek elaborációs folyamatait és grafikus kifejeződési sajátosságait, a gyermekrajz esztétikumát és keletkezési folyamatát.

A kiadvány a népzenei ismereteknek az ének-zene tanításba való integrálását segíti elő. Bemutatja a magyar népi hangszereket, a hangszeres együtteseket, a népzenei dialektusokat. Kitér a táncházi mozgalomra, és bemutatja, hogyan készíthetünk házilag egyszerűbb hangszereket. A könyvet példatár és egy 65 szemelvényből álló hangzó CD-melléklet egészíti ki.

A könyv megmutatja, hogyan lehet beépíteni, cselekedtetve, tapasztalatok útján, játékosan észrevétlenül „megtanítani”, megszerettetni a 3-7 éves korosztállyal a matematikát. A havi ütemterv pedig sok jó ötletet ad, mert így a játékba beágyazva fejlesztik tudatosan az óvodáskorú gyermekeket.