Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A biológia kultúrtörténete 1.

Paraméterek

Szerző Szerényi Gábor
Cím A biológia kultúrtörténete 1.
Kiadó Műszaki Könyvkiadó
Kiadás éve 2019
Terjedelem 396 oldal
Formátum A/4, keménytáblás
ISBN 978 963 16 4738 9
Ár:
7.990 Ft
6.392 Ft
Kedvezmény: 20%

A kétkötetes ismeretterjesztő mű tíz terjedelmes fejezetben kíséri végig a biológia történetét az emberi kultúra megszületésétől egészen napjainkig. Az egyetemes biológia történetét feldolgozó kiadvány igazi hiánypótló mű, amelyhez hasonló korábban még nem jelent meg sem magyarul, sem más nyelven.

Leírás

A kétkötetes ismeretterjesztő mű tíz terjedelmes fejezetben kíséri végig a biológia történetét az emberi kultúra megszületésétől egészen napjainkig. Az egyetemes biológia történetét feldolgozó kiadvány igazi hiánypótló mű, amelyhez hasonló korábban még nem jelent meg sem magyarul, sem más nyelven. A hagyományos feldolgozási formával szemben nem lineárisan, a tudósok munkásságára, hanem a tudományterületek fejlődésére koncentrál. Stílusa könnyed, ezenkívül több száz archív kép és színes ábra segítségével teszi érthetővé és élvezhetővé a művet. Az első kötetet hamarosan követi a második.

Írta: Szerényi Gábor

Lektor: Dr. Bóka Károly, Dr. Király István, Dr. Zboray Géza

Tartalom

SZUBJEKTÍV ELŐSZÓ

BEVEZETŐ

1. AZ ANYAG JÁTÉKA

Az élő anyagról vallott elképzelések

Az őselemek

Az életerő és az ősnemzés

Az életjelenségek

Kémiai megközelítés

Az életkritériumok

Az élő anyag

Névjegy

2. REND A LELKE MINDENNEK

A rendszertan krónikája

Tájékozódás az élővilágban

Az első rendszerek

A kezdetek

Az első állatkertek

A középkor növény- és állatismerete

Herbáriumok és bestiáriumok

Füveskönyvek a világban

Melius Juhász Péter füveskönyve

A bestáriumok

Egy jeles Vad-Kert

A mesterséges rendszerek korszaka

Az első tudományos rendszerek

Színre lép Linné

A magyar füvészkönyv

A természetes rendszerek megszületése

Az első törzsfa

A fejlődéstörténeti rendszerek kialakulása

Növényrendszerek

Állat rendszerek

A korszerű rendszerek

A legújabb rendszerek

A numerikus taxonómia

A kladisztika

Egy mai rendszer

A mai állatkertek

A hazai flóra- és faunakutatás kiemelkedő személyiségei

A magyar flórakutatók és a növényföldrajz kiemelkedő magyar művelői

Magyar faunakutatók és az állatföldrajz kiemelkedő magyar művelői

A növényföldrajz és állatföldrajz kialakulása

A növények elterjedésének vizsgálata

Az állatok elterjedésének kérdése

Magyar zoológusok a nagyvilágban

Névjegy

3. LÁTHATÓVÁ VÁLT A LÁTHATATLAN

Feltárul a mikrovilág

A mikroszkóp felfedezése

A fény megismerése

Nagyítók és mikroszkópok

Az első nagyítók

A valódi mikroszkópok

A kromatikus aberráció

A korai fénymikroszkópok

A mai fénymikroszkópok

A festési eljárások

Különleges fénymikroszkópok

Az ultramikroszkóp

A fáziskontraszt mikroszkóp

A polarizációs mikroszkóp

A fluoreszcencia-mikroszkóp

A pásztázó fénymikroszkóp

A sztereomikroszkóp

Az elektronmikroszkóp

A pásztázó elektronmikroszkóp (SEM)

Leeuwenhoek parányi állatkái

A baktériumok

A baktériumsejt felépítése

A baktériumok rendszerezése

Az eleven kórokozók nyomában

A sterilitás fontossága

Harcban a kórokozókkal

A penicillin

A rezisztencia kérdése

Ellenségből barát

A baktériumkutatás magyar személyiségei

Az ázalékok

Kórokozó egysejtű eukarióták

A malária lázállatkája

Az álomkór ostorosa

A Chagas-kór kiváltója

A vérhas amőbája

A trichomoniázis ostorosa

Az eukarióta egysejtűek hazai kutatói

Ismeretlen mérgek, a vírusok

Az ismeretlen mérgek

A vírusfertőzések megismerése

A vírusok tenyésztése

Vírusok okozta megbetegedések

A fekete himlő

A veszettség vírusa

A járványos gyermekbénulás kórokozója

Az influenza vírusa

A humánpapilloma-vírus (HPV)

Az AIDS vírusa

Az állatok vírusai

Kísérletek a vírusok rendszerezésére

A hazai víruskutatás nagyjai

Új kórokozók a láthatáron, a prionok

Névjegy

4. MIBŐL ÁLL, ÉS HOGYAN MŰKÖDIK?

A szervezettan és élettan históriája

A gombák világa

A gombák szaporodása

Nevezetes gombamérgezések

A mikroszkopikus gombák

A hazai gombakutatás kiemelkedő személyiségei

A zuzmók világa

A zuzmók felhasználása

A hazai zuzmókutatásról

A növényvilág megismerése

A növényanatómia kibontakozása

Sejtek és szövetek

Hogyan táplálkoznak a növények?

Honnan származik a nitrogén?

Az ásványi sók szerepe

Mi a víz szerepe, és hogyan veszik fel a növények?

Hogyan történik az ionok felvétele?

A növények anyagszállítása

A növények szaporodása és egyedfejlődése

A virág evolúciója

A növények szabályozása

Az auxinok

A gibberellinek

A kinetinek

Az abszcizinsav

Az etén

Újabb növényi hormonok

A növények érzékelése és mozgása

A sejten belüli mozgások

A teljes növényi sejt mozgásai

A növényszervezettan és növényélettan kiemelkedő magyar kutatói

Az állatok világa

Az állat és az ember

A korai állatanatómusok

A korszerű állatszervezettan megszületése

Az állatok szövetei

A hámszövetek

A kötőszövetek

Az izomszövetek

Az idegszövet

Különleges működésű állati sejtek

Az önálló állatélettan megszületése

Önfenntartó működések

Szaporodás és egyedfejlődés

A szűznemzés

Az állatszervezettan és az állatélettan kiemelkedő magyar művelői

Névjegy

5. A KIS KAMRÁCSKÁK TITKAI

A sejt megismerése

A sejtalkotók

A sejtmembrán

A sejtplazma

Az endoplazmatikus retikulum

A Golgi-készülék

A sejtközpont

A lizoszómák

A színtestek

A mitokondriumok

A sejtmag és a sejtmagvacska

A kromoszómák

A sejtek kémiai folyamatai

A mással nem helyettesíthetők – a biogén elemek

A meghatározó makroelemek

A mikroelemek nyomában

A szerves biogén vegyületek

A lipidek

A neutrális zsírok

A cerebrozidok, szfingozionok és foszfatidok

A szteránvázasok

A karotinoidok

A szénhidrátok

A fehérjék

Az elsődleges szerkezet az aminosavak sorrendje

A másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezet

A nukleinsavak

Az enzimek működése

Az enzimműködés

Az anyagcsere-folyamatok

A lebontó anyagcsere

A glikolízis

A sejtlégzés

A citrát-ciklus

A terminális oxidáció

A pentózfoszfátciklus felfedezése

A lipidek lebontása

A fehérjék lebontása

A légzőenzimek

Erjedés vagy sejtlégzés?

A fényenergia megkötése

A felépítő anyagcsere

A fotoszintézis kémiai folyamatai

A szén-dioxid beépítése

A zsírok bioszintézise

A DNS megkettőződése

A folyamat végbemegy, de vajon milyen mechanizmussal?

A fehérjeszintézis menete

A genetikai kód

A gének

A fehérjemolekulák bioszintézise

A génműködés szabályozása

A sejtbiológia és a biokémia kiemelkedő magyar kutatói

Névjegy

NÉVMUTATÓ

TÁRGYMUTATÓ

FELHASZNÁLT MAGYAR NYELVŰ IRODALOM

WEBES FORRÁSOK JEGYZÉKE