Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A bogarak világa

Paraméterek

Szerző Merkl Ottó
Cím A bogarak világa
Alcím Magyarország leggyakoribb bogarai
Kiadó Műszaki Könyvkiadó
Kiadás éve 2021
Terjedelem 116 oldal
Formátum A/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 16 4446 3
Eredeti ár:
1.990 Ft
1.791 Ft
Online kedvezmény: 10%

A könyv hazánk bogárvilágát mutatja be. Merkl Ottó szakszerű munkáját Pál János festőművész illusztrálta.

Leírás

A köznapi beszédben gyakran mindenféle rovart – sőt gyakran más állatokat, például pókokat is – bogárnak neveznek. Ez helytelen. Jegyezzük meg pontosan: nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar. Tehát a rovarok (Insecta) osztálya az állatvilág rendszerén belül egy nagyobb csoportot alkot, amely többek között a bogarak (Coleoptera) rendjét is magában foglalja – és ez a rend a legnagyobb fajszámú a nagyjából harminc rovarrend közül.
Hogyan dönthetjük el, hogy az elénk kerülő állat a bogarak közé tartozik-e? Amennyiben az alábbi négy tulajdonság egyszerre jellemző az állatra, biztosan bogárral van dolgunk:
- az elülső szárnyfedők vastag, kemény szárnyfedőkké alakultak;
- a szájszervek rágó típusúak;
- a három torszelvény közül az első (az előtor) szabadon mozgatható;
- az egyedfejlődés teljes átalakulás.
A bogarak evolúciós értelemben nagyon sikeres állatok. Az eddig leírt, megismert bogárfajok száma meghaladja a 300 ezret, s ez a már ismert összes élőlényfaj számának nagyjából az ötöde! Sikerüket a magas fajszám mellett azt is jelzi, hogy szinte minden élőhelyet meghódítottak, és életmódjuk is nagyon sokféle. Elterjedésüket éppen a rájuk leginkább jellemző tulajdonságuknak, a szárnyfedőjüknek köszönhetik, hiszen a lágy testet és a hártyás szárnyakat beborító kemény tok miatt a test jól ellenáll a mechanikai hatásoknak, a kiszáradásnak, de az elázásnak is. A bogarak ezért szűk terekben (fakéreg és kövek alatt), vagy nagy ellenállású közegben (a talajban, korhadt fában), vagy nagyon száraz helyeken (pl. sivatagokban) és a vízben is előfordulnak. A bogarak nagy többsége élő vagy elhalt növényi anyaggal táplálkozik, de nem kevés közöttük a ragadozó és a gombafogyasztó is. A trágya és a tetemek lebontásában a legyeken kívül szinte kizárólag a bogarak vesznek részt.

Dr. Merkl Ottó a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményének vezetője, ahol feladata a közel 3 milliós példányszámú gyűjtemény muzeológiai teendőinek szervezése és irányítása. Eddig 150, főleg angol nyelven írt tudományos cikk és könyv szerzője vagy társszerzője; ezek tárgya részben Magyarország bogárfaunájának teljességre törekvő feltárása, részben új fajok leírása az ausztráliai-új-guineai és délkelet-ázsiai területekről. A rendszeres hazai terepmunka mellett részt vett több külföldi gyűjtőexpedíción, főleg Ázsiában, de Afrikában és Közép-Amerikában is. A Magyar Természettudományi Múzeum Évkönyve (Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici) és a Folia entomologica hungarica szakfolyóiratok szerkesztője.
Pál János festőművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja, 1970 óta dolgozik tudományos és ismeretterjesztő művek, illetve természetrajzi témájú kiállítások illusztrálásán. Az állat- és növényvilágot szakmailag is hiteles módon ábrázoló képzőművészek szövetsége, az ALTAMIRA Egyesület alapítója. 1978 óta a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa. Számos hazai kiállítása mellett 1976-ban Lisszabonban, 1992-ben, 1998-ban és 2000-ben Mexikó több városában voltak kiállításai. 2000-ben Brazíliában a Goiânia városi Madártani Múzeum falfestményeinek és a Tocantins Állami Egyetem (UNITINS) zoológiai intézete diorámáinak készítését bízták rá.
 
 
MK-4446-3
Írta: Dr. Merkl Ottó
Illusztrálta: Pál János 

Tartalom

Hasznos tudnivalók a bogarakról

Fajleírások

Névmutató