A bogarak világa

A köznapi beszédben gyakran mindenféle rovart – sőt gyakran más állatokat, például pókokat is – bogárnak neveznek. Ez helytelen. Jegyezzük meg pontosan: nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar. Tehát a rovarok (Insecta) osztálya az állatvilág rendszerén belül egy nagyobb csoportot alkot, amely többek között a bogarak (Coleoptera) rendjét is magában foglalja – és ez a rend a legnagyobb fajszámú a nagyjából harminc rovarrend közül.
Hogyan dönthetjük el, hogy az elénk kerülő állat a bogarak közé tartozik-e? Amennyiben az alábbi négy tulajdonság egyszerre jellemző az állatra, biztosan bogárral van dolgunk:
- az elülső szárnyfedők vastag, kemény szárnyfedőkké alakultak;
- a szájszervek rágó típusúak;
- a három torszelvény közül az első (az előtor) szabadon mozgatható;
- az egyedfejlődés teljes átalakulás.
A bogarak evolúciós értelemben nagyon sikeres állatok. Az eddig leírt, megismert bogárfajok száma meghaladja a 300 ezret, s ez a már ismert összes élőlényfaj számának nagyjából az ötöde! Sikerüket a magas fajszám mellett azt is jelzi, hogy szinte minden élőhelyet meghódítottak, és életmódjuk is nagyon sokféle. Elterjedésüket éppen a rájuk leginkább jellemző tulajdonságuknak, a szárnyfedőjüknek köszönhetik, hiszen a lágy testet és a hártyás szárnyakat beborító kemény tok miatt a test jól ellenáll a mechanikai hatásoknak, a kiszáradásnak, de az elázásnak is. A bogarak ezért szűk terekben (fakéreg és kövek alatt), vagy nagy ellenállású közegben (a talajban, korhadt fában), vagy nagyon száraz helyeken (pl. sivatagokban) és a vízben is előfordulnak. A bogarak nagy többsége élő vagy elhalt növényi anyaggal táplálkozik, de nem kevés közöttük a ragadozó és a gombafogyasztó is. A trágya és a tetemek lebontásában a legyeken kívül szinte kizárólag a bogarak vesznek részt.