A burkolt szelekciótól a nyílt diszkriminációig
Paraméterek
Szerző | Ladányi János |
Cím | A burkolt szelekciótól a nyílt diszkriminációig |
Alcím | Tanulmányok |
Kiadó | MTA Társadalomkutató Központ |
Kiadás éve | 2009 |
Terjedelem | 158 oldal |
Formátum | B/5, ragasztókötött |
ISBN | 978 963 9627 18 5 |
Eredeti ár:
1.200 Ft
Az ebbe a kötetbe összegyűjtött tanulmányok nem arról szólnak, hogy milyenek a cigányok, hanem azt a társadalmat vizsgálják, amely a „szegényt” és a „cigányt” folyamatosan kitermeli és újratermeli. |
|
|
Leírás
Az ebbe a kötetbe összegyűjtött tanulmányok nem arról szólnak, hogy milyenek a cigányok, hanem azt a társadalmat vizsgálják, amely a „szegényt” és a „cigányt” folyamatosan kitermeli és újratermeli. Azokkal a társadalmi intézményekkel, település- és lakásrendszerrel, önkormányzatokkal, szociálpolitikával és iskolarendszerrel, a gazdasági és társadalmi kirekesztés különböző mechanizmusaival foglalkoznak, amelyek szegény és cigány sorsban tartják magyar állampolgárok egy jelentős tömegét.
Tartalom
„Szisztematikus önsorsrontás” - Tálas Péter interjúja Ladányi Jánossal
Romák Közép-Kelet-Európában
Eredet: ellentmondó feltételezések
Számarány: definíciós problémák
Bolgár, cseh, szlovák, lengyel létszámadatok
Magyarországi adatfelvételek eredményei
Összehasonlítás: háztartás, gyermekek, lakóhely
Összehasonlítás: iskolázottság
Összehasonlítás: foglalkoztatottság, jövedelem
Kiszorulva
A roma etnicitás „társadalmi konstrukciója” Bulgáriában, Magyarországon és Romániában a piaci átmenet korszakában (társszerző: Szelényi Iván)
Etnikai besorolási rendszerek
Az önbesorolás módszere
Szakértői besorolás
Kérdezőbiztosi besorolás
Országonkénti különbségek
Romaügyek pedig nincsenek!
Társadalmi kirekesztettség
A diszkrimináció önkormányzatosítása
A diszkrimináció európaizálása
Szociális és etnikai csoportok közötti lakóhelyi szegregáció Budapesten a posztkommunista átmenet időszakában
A társadalmi csoportok közötti szegregáció változó formái
Etnikai alapú szegregáció
Migrációs folyamatok
Következtetések: a posztkommunista jóléti állam feladatai
A miskolci gettóügy
A magyarországi cigányokról
Miskolc: új típusú konfliktus
A cigányok „kitelepítése”
Polgárjogi mozgalom indul
Gyűlés szimpatizánsokkal
A Gettóellenes Bizottság megalakulása
Hatósági diszkrimináció
A tömegtájékoztatás szerepe
Tanácsülés: az MSZMP visszavonul
Utóvédharcok
Konklúzió
A székesfehérvári gettóügy üzenetei
Visszatekintés: Miskolc, 1988-1989
Hasonlóságok és különbségek
Reintegrációs kényszer
A székesfehérvári „megoldás”
Konklúziók
Az üldözésről gondoskodó önkormányzatok
Önkormányzatok és decentralizáció
A „gondoskodó önkormányzatoktól” a „vállalkozó önkormányzatokig”
Megszabadulni a szegényektől
Nagykoalíciós önkormányzati korrupció
Közmegegyezéses hallgatás
Helyi demokratikus deficit
Az újrakörzetesítés társadalmi ára (társszerző: Szelényi Iván)
Körzetesítés az 1970-es évek elején
A rendszerváltás hatása
A településhálózati rendszer reformja az EU-tagság hajnalán
Az aprófalvakban rekedt szegények nyomorúsága
Az államszocialista településgazdálkodási rendszer restaurációjának politikai ára
A szociális és etnikai alapú lakóhelyi szegregáció változó formái Magyarországon a piacgazdasági átmenet időszakában (társszerző: Virág Tünde)
Szuburbanizáció
A szegények kiszorulása a városokból
Az agglomeráción kívül eső települések polarizálódása
Fogyó népességű, elöregedő falvak
Növekvő népességű, gettósodó falvak
Összegzés
Hecckampány és erőszakhullám
„Leselejtezettek”
Válság és szociálpolitika
Gettókba szorított nincstelenek
„Segélyért munkát!” kampány
A reintegrációs körzetek szükségességéről
Az antiszociális szociálpolitika formáinak átalakulásai
Jóléti állam a piacgazdasági átmenet időszakában
A jóléti állam szerepe az új válságban
A burkolt szelekciótól a nyílt diszkriminációig
Iskolarendszer az államszocializmus időszakában
Iskola a rendszerváltás után
Szociális és etnikai alapú elkülönítés
Etnikailag terhelt szegénység
A társadalmi kirekesztés iskolarendszer általi felerősítése