Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A császár új elméje

Paraméterek

Sorozat Új polihisztor
Szerző Penrose, Roger
Cím A császár új elméje
Alcím Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei
Kiadó Akadémiai Kiadó
Kiadás éve 2011
Terjedelem 582 oldal
Formátum A/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 05 9151 5
Ár:
4.500 Ft
4.275 Ft
Kedvezmény: 5%

Roger Penrose, korunk egyik legnagyobb matematikai fizikusa leül az asztalunkhoz, és úgy magyarázza el nekünk a mesterséges intelligenciát, a kvantummechanikát, a relativitáselméletet vagy a kozmológiát, mintha csak a tegnap este látott, izgalmas filmről mesélne.

Leírás

Ha azt mondjuk: matematikai fizika, sokan erős késztetést éreznek majd, hogy visszategyék ezt a könyvet a polcra. Pedig ezzel nagy hibát követnének el, mert A császár új elméje éppen a laikus érdeklődőket szólítja meg, amellett, hogy a témában járatosabbaknak is érdekes olvasmányul szolgál. Szórakoztató, könnyen érthető stílusban fedi fel előttünk világunk legnagyobb rejtélyeit – olyan kérdéseket, amelyekről korábban csak alig érthető szaknyelven születtek könyvek.
Roger Penrose, korunk egyik legnagyobb matematikai fizikusa azonban leül az asztalunkhoz, és úgy magyarázza el nekünk a mesterséges intelligenciát, a kvantummechanikát, a relativitáselméletet vagy a kozmológiát, mintha csak a tegnap este látott, izgalmas filmről mesélne. A könyv ezért az elmúlt években igazi klasszikussá vált – és azért is, mert sokak szerint meggyőzően érvel a számítógépek önmagukat meghaladó mesterséges intelligenciájának hívei ellen. Penrose bebizonyítja, hogy az értelem nem egyszerű fizikai törvények alapján működő gép, és az emberi elme mindig is többre lesz képes, mint parányi kapcsolók és huzalok tetszőlegesen bonyolult szerveződése, ezért az embert legyőző mesterséges intelligencia elméletének önjelölt császárai meztelenek.
 
Fordította: Gálfi László

Tartalom

Előszó
Tanács az olvasónak: a matematikai egyenletek olvasásához
Köszönetnyilvánítás
Prológus
1. Lehet-e egy számítógépnek esze?
Bevezetés
A Turing-próba
Mesterséges intelligencia
Az „öröm” és a „fájdalom” egy MI-megközelítése.
Az EMI és Searle kínai szobája
Hardver és szoftver
2. Algoritmusok és Turing-gépek
Az algoritmusfogalom háttere
Turing koncepciója
A numerikus adatok kettes rendszerbeli kódolása
A Church-Turing-tétel
Számok, amelyek nem természetes számok
Az univerzális Turing-gép
A Hilbert-féle probléma megoldhatatlansága
Hogyan győzzünk le egy algoritmust?
Church lambda-kalkulusa
3. Matematika és valóság
Tor’Bled-Nam országa
Valós számok
Hány valós szám van?
A valós számok „valóssága”
Komplex számok
A Mandelbrot-halmaz felépítése
A matematikai fogalmak platóni valósága?
4. Igazság, bizonyítás, meglátás
Hilbert programja a matematikában
Formális matematikai rendszerek
Gödel tétele
Matematikai meglátás
Platonizmus vagy intuicionizmus?
Gödel-típusú tételek Turing eredményéből
Rekurzívan felsorolható halmazok
Rekurzív-e a Mandelbrot-halmaz?
A nemrekurzív matematika néhány példája
A Mandelbrot-halmaz és a nemrekurzív matematika
Bonyolultságelmélet
Bonyolultság és kiszámíthatóság a fizikai dolgokban
5. A klasszikus világ
A fizikai elmélet helyzete
Euklideszi geometria
Galilei és Newton dinamikája
A newtoni dinamika mechanisztikus világa
Kiszámítható-e az élet a biliárdgolyó-világban?
Hamiltoni mechanika
Fázistér
Maxwell elektromágneses elmélete
Kiszámíthatóság és a hullámegyenlet
A Lorentz-féle mozgásegyenlet; elfutó részecskék
Einstein és Poincaré speciális relativitáselmélete
Einstein általános relativitáselmélete
Relativisztikus kauzalitás és determinizmus
Kiszámíthatóság a klasszikus fizikában: hogyan is állunk?
Tömeg, anyag és valóság
6. Kvantumvarázslatok, kvantumtitkok
Kell-e a filozófusoknak a kvantumelmélet?
A klasszikus elmélet problémái
A kvantumelmélet kezdetei
A kétrés-kísérlet
Valószínűségi amplitúdók
Egy részecske kvantumállapotai
A határozatlansági elv
Az U és R fejlesztési eljárások
Részecskék két helyen egyszerre?
Hilbert-tér
Mérések
A spin és az állapotok Riemann-gömbje
A kvantumállapotok objektivitása és mérhetősége
Egy kvantumállapot másolása
A foton spinje
Nagy spinű objektumok
Sokrészecskés rendszerek
Einstein, Podolsky és Rosen „paradoxonja”
Kísérletek fotonokkal: egy probléma a relativitással kapcsolatban?
Schrödinger-egyenlet, Dirac-egyenlet
Kvantum-mezőelmélet
Schrödinger macskája
Különféle álláspontok a létező kvantumelméletben
Mi marad nekünk?
7. Kozmológia és az idő iránya
Az idő folyása
Az entrópia elkerülhetetlen növekedése
Mi az entrópia?
A második főtétel működésben
Az alacsony entrópia eredete a világegyetemben
Kozmológia és az ősrobbanás
Az ősi tűzgolyó
Megmagyarázza-e az ősrobbanás a második főtételt?
Fekete lyukak
A téridő-szingularitások szerkezete
Mennyire volt speciális a Nagy Robbanás?
8. Kutatjuk a kvantumgravitációt
Miért a kvantumgravitáci?
Mi van a Weyl-féle görbületi hipotézis mögött?
Időaszimmetria az állapotvektor-redukcióban
Hawking doboza: kapcsolat a Weyl-féle görbületi hipotézissel?
Mikor redukálódik az állapotvektor?
9. Igazi agyak és modellagyak
Milyen is az agy?
Hol van a tudatosság székhelye?
Agyhasításos kísérletek
Vaklátás
Információfeldolgozás a látókéregben
Hogyan működnek az idegi jelek?
Számítógépes modellek
Az agy alakíthatósága
Párhuzamos számítógépek és a tudatosság „egyetlen” volta.
Van-e szerepe a kvantummechanikának az agyműködésben?
Kvantumszámítógépek
Túl a kvantumelméleten?
10. Hol rejtőzik az ész fizikája?
Mire való az értelem?
Mit tesz valójában a tudatosság?
Az algoritmusok természetes kiválasztódása?
A matematikai meglátás nemalgoritmikus természete.
Ihlet, meglátás, eredetiség
A gondolkodás nem szóbeli jellege
Állati tudatosság?
Kapcsolat Platón világával
Egy nézet a fizikai valóságról
Determinizmus és erős determinizmus
Az emberszabású elv
Parkettázások és kvázikristályok
Egy lehetséges kapcsolat az agy alakíthatóságával
A tudatosság időkésései
Az idő különös szerepe a tudatos érzékelésben
Következtetés: egy gyermek nézőpontja
Epilógus
Irodalom