Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A felsőoktatás politikai gazdaságtana

Paraméterek

Sorozat Oktatás és társadalom
Szerző Polónyi István
Cím A felsőoktatás politikai gazdaságtana
Alcím Magyarország a 21. századi iskolázottsági és innovációs versenyben
Kiadó Gondolat Kiadó
Kiadás éve 2020
Terjedelem 264 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 693 783 6
Ár:
3.000 Ft
2.700 Ft
Kedvezmény: 10%

A tudásgazdaság a gazdaság fejlődésének az a szakasza, amikor az iskolázottság, a kutatás és az innováció válik meghatározó hajtóerővé. Globális iskolázottsági és kutatási, innovációs verseny alakul ki, amelynek meghatározó szereplője és színtere a felsőoktatás. Magyarország mind az innovációs, mind a felsőoktatási iskolázottsági versenyben leszakadóban van. Ez a könyv ennek az okait elemzi, alapvetően a politikai gazdaságtan szemüvegén keresztül.

Leírás

A tudásgazdaság a gazdaság fejlődésének az a szakasza, amikor az iskolázottság, a kutatás és az innováció válik meghatározó hajtóerővé. Globális iskolázottsági és kutatási, innovációs verseny alakul ki, amelynek meghatározó szereplője és színtere a felsőoktatás. Magyarország mind az innovációs, mind a felsőoktatási iskolázottsági versenyben leszakadóban van. Ez a könyv ennek az okait elemzi, alapvetően a politikai gazdaságtan szemüvegén keresztül. Az elemzés íve az oktatás közgazdasági ideológiáinak és a felsőoktatás társadalmi illeszkedésének áttekintésétől, az oktatás és a gazdaság kapcsolatán, illetve a felsőoktatás egyéni és társadalmi hasznain, valamint a felsőoktatás politikai gazdaságtanának egyik leginkább tárgyalt alapkérdésén, a felsőoktatás finanszírozásán át, a hazai akadémiai szféra meglehetősen szerény innovációs és publikációs teljesítményének, valamint a hazai humánerőforrások helyzetének elemzéséig terjed. A befejezés néhány tanulságot fogalmaz meg az innovációs és iskolázottsági versenyben való leszakadásunk okairól és súlyos következményeiről.
A könyv látlelet a hazai felsőoktatásról, kutatásról és humánerőforrásokról. Nem szívderítő látlelet, lemaradásunk szomorú dokumentálása. Címzettjei, remélt olvasói az oktatáskutatással és neveléstudománnyal foglalkozó szakembereken, doktoranduszokon és felsőoktatási hallgatókon kívül a szélesebb olvasóközönség, mindazok, akik a felsőoktatás működése, valamint a felsőoktatás-politika és a humánerőforrás-fejlődés „rejtelmei” iránt érdeklődnek.

Írta: Polónyi István

Tartalom

BEVEZETÉS

1. FEJEZET. A FELSŐOKTATÁS POLITIKAI GAZDASÁGTANA

1.1. A politikai gazdaságtan

1.2. Politikai gazdaságtan Keleten

2. FEJEZET. AZ OKTATÁSPOLITIKA KÖZGAZDASÁGI IDEOLÓGIÁI

2.1. Képzés és többletkereset

2.2. Oktatás és gazdasági haladás

2.3. Az oktatás társadalmi hatása

2.4. Az oktatás és a marxizmus

2.5. Az oktatás hatékonysága és minőségbiztosítása

2.6. A politikai gazdaságtan

2.7. Az iskolázottsági verseny

2.8. Túlképzés az iskolázottsági versenyben

2.8.1. A túlképzés és az oktatás tervezés

2.8.2. A kétszintű képzés és a tömegesedés

2.8.3. Kvázi túlképzés

2.9. Elfordulás a tudástársadalomtól

3. FEJEZET. MIRE VALÓ A FELSŐOKTATÁS?

3.1. A felsőoktatás műveltségképe

3.1.1. A műveltségkép társadalmi, gazdasági háttere

3.1.2. Az oktatásirányítás változása

3.1.3. Műveltségkép alakulása

3.1.4. A nemzetközi dokumentumok felsőoktatás-politikai műveltségképe

3.1.5. A hazai felsőoktatás-politika műveltségképének változása a dokumentumok tükrében

a) A felsőoktatási törvények műveltségképe

b) A felsőoktatási stratégiai anyag műveltségképe

c) A meghatározó szereplők

3.2. A posztindusztrializációtól a visszaiparosításig

4. FEJEZET. AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS

4.1. Fogalmak, minták, módszerek

4.2. A gazdasági fejlettség és az iskolázottság

4.3. A vertikális iskolázottság

4.4. Az oktatás minőségnek szerepe

4.5. Felsőoktatás és innovativitás

4.6. Még nem telt el hatvan év

4.7. Melléklet

5. FEJEZET. A HAZAI FELSŐOKTATÁS HASZNAI

5.1. Az oktatás egyéni haszna

5.2. A felsőoktatás társadalmi haszna

5.3. Iskolázottság és munkaerőpiaci sikeresség

5.4. Iskolázottság és az egészség

5.5. Iskolázottság és kriminalitás

5.6. A felsőoktatás közösségi költségeinek megtérülése

5.7. Elfordulás a fejlett világtól

5.8. Melléklet

6. FEJEZET. A FELSŐOKTATÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK ALAPKÉRDÉSEI

6.1. Igazságosság és hatékonyság

6.1.1. Az igazságosság és a hatékonyság fogalma

6.1.2. A felsőoktatási részvételi hányad és a felsőoktatási költségmegoszlás

6.1.3. A felsőoktatási költségmegosztás és a közösségi költségek megtérülése

6.2. A felsőoktatás-finanszírozás jellemzői a 21. században

6.2.1. A felsőoktatási részvétel

a) A felsőoktatási részvétel alakulása

b) A felsőoktatási részvétel gazdasági válságok esetében

6.2.2. A felsőoktatási kiadások költségmegoszlása

a) A tandíj szerepe

b) A tandíj a nemzetközi gyakorlatban

c) Hazai tandíjtörténelem

6.2.3. A diákhitel

6.2.4. A felsőoktatás állami finanszírozása

a) felsőoktatás-finanszírozás nemzetközi gyakorlata

i) Költségmegosztás és tandíj

ii) A felsőoktatás állami támogatásának elosztása

iii) Gazdálkodási fejlemények

b) A hazai felsőoktatás-finanszírozás története

6.3. Zsákban táncolva

6.4. Melléklet

7. FEJEZET. FELSŐOKTATÁS ÉS RÉGIÓ

7.1. Az egyetemek misszióinak fejlődése

7.2. A harmadik misszió

7.3. A hazai felsőoktatás regionális jellemzői

7.3.1. A felsőoktatási intézmény mint munkaadó

7.3.2. A képzési helyek

7.3.3. A felsőoktatási intézmény és hallgatói mint vásárlók

7.3.4. A regionális egyetemek munkaerőképző szerepe

7.4. A hazai felsőoktatási hálózatalakítások

7.4.1. A magyar felsőoktatás-politika intézményi integrációs programjai

a) A felsőoktatási intézményrendszer a rendszerváltás után

b) Az indirekt eszközökre épülő felsőoktatási integrációs politika időszaka 1990-1998

c) A direkt eszközökre épülő felsőoktatási hálózatfejlesztési időszaka

7.4.2. A hálózatalakítás tanulságai

7.5. Felsőoktatás és régió – inkább csak ígéret, mint valóság

8. FEJEZET. A KUTATÁSRÓL – VILÁGSZÍNVONAL ALULNÉZETBEN

8.1. Az intézményrendszert formáló történelem

8.2. Mit is mérünk

8.3. A bejegyzett szabadalmak száma a világban és itthon

8.4. A domesztikált publish or perish

8.5. Kutatólétszám

8.6. K+F ráfordítások

8.7. Fajlagos K+F ráfordítások

8.8. Az állami és az üzleti szféra K+F ráfordításai

8.9. A hazai felsőoktatási kutatások

8.9.1. A kutatóhelyi struktúra átalakulása

8.9.2. A kutatóhelyek eredményessége

8.10. A hazai felsőoktatás és a kutatás finanszírozása

8.10.1. A felsőoktatás finanszírozása

8.10.2. A kutatás finanszírozási módszerei

8.10.3. Tanulságok a finanszírozásáról

8.11. Az intézményi belső tényezők

8.12. Lehet más az Akadémia

8.13. Ha maradsz, lemaradsz

9. FEJEZET. A HAZAI EMBERI ERŐFORRÁSOK TEGNAP, MA ÉS HOLNAP

9.1. Emberi erőforrásaink helyzete

9.1.1. Az emberi erőforrás fejlettségének néhány összehasonlító indexe

9.1.2. A hazai emberi erőforrások jövőbeli helyzetének előrebecslése

a) Termékenység és népesség

b) Az elöregedés és következményei

c) Az iskolázottság

d) Foglalkoztatottság

9.1.3. Az emberi erőforrás nélkül csak szegénység van

9.2. Elkótyavetyélt tizenöt év

9.2.1. A gazdasági fejlődés és fejlettség

9.2.2. Az emberierőforrás-helyzet indikátorai

a) Foglalkoztatás

b) Oktatás, iskolázottság

c) Szegénység és a társadalmi kirekesztés

9.2.3. Néhány további mutató

a) A népesség

b) Születéskor várható élettartam

c) A Human Development Index

d) A szabadság

9.2.4. Megszavazott kormányzati kudarc és korrupció

BEFEJEZÉS

ÁBRAJEGYZÉK

TÁBLÁZATJEGYZÉK

HIVATKOZÁSOK