Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A finn leíró nyelvtan alapjai

Paraméterek

Szerző Mészáros Edit
Cím A finn leíró nyelvtan alapjai
Alcím Második kiadás
Kiadó JATEPress
Kiadás éve 2013
Terjedelem 110 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 315 109 9
Ár:
2.205 Ft
2.094 Ft
Kedvezmény: 5%

Könyvünk elsősorban azzal a céllal készült, hogy a magyarországi finnugor szakos egyetemi hallgatók Finn leíró nyelvtan c. tantárgyához tankönyvként szolgáljon.

Leírás

Könyvünk elsősorban azzal a céllal készült, hogy a magyarországi finnugor szakos egyetemi hallgatók Finn leíró nyelvtan c. tantárgyához tankönyvként szolgáljon. Korábban Mikola Tibor: A finn nyelv áttekintése c. egyetemi jegyzete valósította meg ezt a célt, amely 1961-ben jelent meg először, és 1988-ig 10 kiadást ért meg. A jegyzet nagy erénye, hogy a finn nyelvtant olyan tömören és lényegre törően tárgyalja, amennyire az a Finn leíró nyelvtan c. (mindössze 26 tanórás) kurzuson szükséges. A megjelenése óta eltelt 42 év, a jegyzet korszerűtlen nyomdatechnikája indokolttá teszik azonban egy új egyetemi tankönyv megjelenését.
 
Írta: Mészáros Edit
Lektor: Santeri Torvinen

Tartalom

Előszó
Bevezetés
1. Hangtan
1.1. A hangrendszer
1.1.1. A magánhangzó-rendszer
1.1.2. A mássalhangzó-rendszer
1.2. A hangsúly
1.3. A hangrend és az illeszkedés
1.3.1. A hangrend
1.3.2. Az illeszkedés
1.4. A fokváltakozás
1.4.1. A fokváltakozás törvénye
1.4.2. A fokváltakozás rendszere
1.4.3. Kivételek
2. Alaktan
2.1. A szótövek
2.1.1. A névszótövek
2.1.1.1. Az egytövű névszók (egyalakú névszótövek)
2.1.1.2. A kéttövű névszók (kétalakú névszótövek)
2.1.2. Az igetövek
2.1.2.1. Az egytövű igék (egyalakú igetövek)
2.1.2.2. A kéttövű igék (kétalakú igetövek)
2.2. A névszóragozás
2.2.1. A névszók számjelölése
2.2.2. A névszók esetragozása
2.2.2.1. Grammatikai esetek
2.2.2.2. Általános helyjelölő esetek
2.2.2.3. Belső helyviszonyt jelölő esetek
2.2.2.4. Külső helyviszonyt jelölő esetek
2.2.2.5. Egyéb esetek
2.2.2.6. Többes számú esetek
2.2.3. A névszók birtokos személyragozása
2.2.4. A melléknevek fokozása
2.2.4.1. Középfok
2.2.4.2. Felsőfok
2.2.5. A számnevek és ragozásuk
2.2.5.1. Tőszámnevek
2.2.5.2. Sorszámnevek
2.2.6. A névmások és ragozásuk
2.2.6.1. Személyes névmások
2.2.6.2. Visszaható névmások
2.2.6.3. Kölcsönös névmások
2.2.6.4. Mutató névmások
2.2.6.4.1. Főnévi mutató névmások
2.2.6.4.2. Melléknévi mutató névmások
2.2.6.5. Kérdő névmások
2.2.6.5.1. Főnévi kérdő névmás
2.2.6.5.2. Főnévi és melléknévi kérdő névmások
2.2.6.5.3. Melléknévi kérdő névmások
2.2.6.6. Vonatkozó névmások
2.2.6.7. Határozatlan névmások
2.3. Az igeragozás
2.3.1. Igemódok
2.3.1.1. A kijelentő mód (indicativus)
2.3.1.2. A feltételes mód (conditionalis)
2.3.1.3. A lehetőségi mód (potentialis)
2.3.1.4. A felszólító mód (imperativus)
2.3.2. Igeidők
2.3.2.1. Jelen idő (praesens)
2.3.2.2. Elbeszélő múlt (imperfectum)
2.3.2.3. Befejezett jelen (praesens perfectum)
2.3.2.4. Befejezett múlt (plusquamperfectum)
2.3.3. Igeragok
2.3.3.1. Cselekvő igeragozás (activum)
2.3.3.2. Szenvedő igeragozás (passivum)
2.3.3.2.1. A szenvedő igeragozás kijelentő mód jelen ideje (indicativus praesens passivum)
2.3.3.2.2. A szenvedő igeragozás feltételes mód jelen ideje (conditionalis praesens passivum)
2.3.3.2.3. A szenvedő igeragozás lehetőségi mód jelen ideje (potentialis praesens passivum)
2.3.3.2.4. A szenvedő igeragozás felszólító módja (imperativus passivum)
2.3.3.2.5. A szenvedő igeragozás kijelentő mód elbeszélő múlt ideje (indicativus imperfectum passivum)
2.3.3.2.6. A szenvedő igeragozás kijelentő mód befejezett jelen ideje (indicativus perfectum passivum)
2.3.3.2.7. A szenvedő igeragozás kijelentő mód befejezett múlt ideje (indicativus plusquamperfectum passivum)
2.3.3.2.8. A szenvedő igeragozás feltételes mód múlt ideje (conditionalis perfectum passivum)
2.3.3.2.9. A szenvedő igeragozás lehetőségi mód múlt ideje (potentialis perfectum passivum)
2.4. Legfontosabb szóalkotási módok
2.4.1. Szóösszetétel
2.4.2. Szóképzés
2.4.2.1. Névszóképzés névszóból (denominális nomenképzés)
2.4.2.1.1. Főnévképzés névszóból
2.4.2.1.2. Melléknévképzés névszóból
2.4.2.2. Névszóképzés igéből (deverbális nomenképzés)
2.4.2.2.1. Főnévképzés igéből
2.4.2.2.2. Igenevek képzése
2.4.2.2.2.1. Főnévi igenevek (infinitivusok)
2.4.2.2.2.2. Melléknévi igenevek (participiumok)
2.4.2.3. Igeképzés névszóból (denominális verbumképzés)
2.4.2.4. Igeképzés igéből (deverbális verbumképzés)
3. Függelék. Nyelvtani táblázatok
3.1. Névszói esetragozás
3.2. Névmások ragozása
3.2.1. Személyes névmások
3.2.2. Visszaható névmások
3.2.3. Kölcsönös névmások
3.2.4. Mutató névmások
3.2.5. Kérdő névmások
3.2.6. Vonatkozó névmás
3.2.7. Határozatlan névmások
3.2.8. Tagadó névmások
3.3. Igeragozás
Rövidítések
Irodalom