Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A fizika kultúrtörténete

Paraméterek

Szerző Simonyi Károly
Cím A fizika kultúrtörténete
Alcím A kezdetektől a huszadik század végéig (5., javított, bővített kiadás)
Kiadó Akadémiai Kiadó
Kiadás éve 2011
Terjedelem 616 oldal
Formátum A/4, keménytáblás
ISBN 978 963 05 9117 1
Ár:
11.900 Ft
10.710 Ft
Kedvezmény: 10%

A magyar természettudományos könyvkiadás talán legjelentősebb műve most először jelenik meg a legendás szerző által megalkotott teljességében. A fizika kultúrtörténete az emberi gondolkodással egyidős tudományág fejlődését mutatja be a kezdetektől napjainkig. 

Leírás

A magyar természettudományos könyvkiadás talán legjelentősebb műve most először jelenik meg a legendás szerző által megalkotott teljességében. A 2001-ben elhunyt Simonyi Károly legutoljára egy német kiadás számára dolgozott könyvén, s az ekkor keletkezett szakaszok, melyek a XX. század utolsó évtizedét is átfogják, csak most jutnak el a hazai olvasókhoz.
A fizika kultúrtörténete az emberi gondolkodással egyidős tudományág fejlődését mutatja be a kezdetektől napjainkig. Az izgalmas történetet a fontos mérföldköveket jelentő kísérletek, elméletek és bizonyítások könnyen érthető leírásán túl a fizikával sokszor szorosan összefonódva kibontakozó egyetemes bölcselet és művészet alkotásaiból választott szemelvények illusztrálják.
A könyv tanúsága szerint egy-egy jelentős természettudományos felismerés ugyanakkora teljesítmény és a civilizáció ugyanolyan ünnepe, mint a kultúra vagy művészet bármely közismert, nevezetes alkotása. Mindkettő egy tőről, az emberi zsenialitásból fakad. A mű népszerűségét éppen az adja, hogy befogadásához nem kell túlzottan sok fizikai ismeret, így mindenki, aki a kultúra értékei iránt fogékony, értékes olvasmányként forgathatja.
A megújult könyvben használt színek az 1978-as első kiadás tipográfiáját idézik, míg az eddigi változatok külső megjelenését felváltó díszesebb, bordó borító az immár teljes tartalmat ünnepli és a szerző halálának tizedik évfordulója előtt tiszteleg.
 
Írta: Simonyi Károly
Lektor: Mátrai László, Vekerdi László

Tartalom

A kiadó előszava

Szerkesztői előszó

Előszó az első kiadáshoz

Előszó a negyedik kiadáshoz

Bevezetés

0.1 A fizikatörténet kapcsolata mai életünkkel

0.2 Értékelés és periodizáció

0.2.1 Időbeosztás a tudományos tevékenység intenzitása alapján

0.2.2 A tudományos megismerés, ahogy a ma fizikusa látja

0.2.3 Periodizáció az elméleti szintézis szerint

0.2.4 Absztrakció. Modellalkotás

0.3 A tudományelmélet elemei

0.3.1 Csalóka egyszerűség

0.3.2 Ráció és empíria

0.3.3 Az induktív módszer buktatói

0.4 A történelem dinamikája

0.4.1 A mozgató erők

0.4.2 Határok. Lehetőségek. Veszélyek

0.4.3 Bizonytalanság az egzaktságban

0.4.4 A fizika új szerepkörben

0.4.5 A fizika korszakai és azok jellemzése

Első rész

Az antik örökség

1.1 A görögök adóssága

1.1.1 A tudomány kezdetei

1.1.2 Egyiptom és Mezopotámia

1.2 Összhangzó szép rend

1.2.1 Előzetes áttekintés: időbeli, térbeli és logikai kapcsolatok

1.2.2 Misztika és matematika: Püthagorasz

1.2.3 Gondolat és valóság

1.2.4 Platón a megismerésről és az ideákról

1.3 Az anyag és a mozgás. Az arisztotelészi szintézis

1.3.1 Atomok és elemek

1.3.1.1 Platón és az „elemi részek”

1.3.2 A földi mozgás: a peripatetikus dinamika

1.3.3 Az égi mozgás

1.3.4 Az arisztotelészi világkép

1.3.5 Részlet Arisztotelész Metafizikájából

1.4 Az antik szaktudományok csúcsteljesítményei

1.4.1 Arkhimédész

1.4.2 Az égi mozgások ptolemaioszi rendszere

1.4.3 A kozmosz méretei. Geográfia

1.4.4 Geometria

1.4.5 Eszközök, technika

1.5 A hellenizmus alkonya

1.5.1 Pesszimista bölcsek

1.5.2 Ágoston az asztrológia képtelenségeiről

1.5.3 Ágoston az időről

Második rész

Az örökség sáfárai

2.1 Ezer év mérlege

2.1.1 Miért nincs folytatás?

2.1.2 Európa formát ölt

2.1.3 A technika forradalma

2.1.4 Kolostorok, egyetemek

2.2 Az antik örökség átmentése

2.2.1 A közvetlen csatorna

2.2.2 Bizánc

2.2.3 Az arab közvetítés

2.2.4 Vissza a fonáshoz

2.3 Hinduk és arabok

2.3.1 A tízes számrendszer

2.3.2 Algebra – algoritmus

2.3.3 Az arab csúcsteljesítmény

2.4 Nyugat magára talál

2.4.1 Fibonacci: a számolás művésze

2.4.2 Jordanus Nemorarius, a statikus

2.4.3 A leíró mozgástan: Nicole d'Oresme és a Merton College

2.4.4 A megreformált peripatetikus dinamika

2.4.5 Buridan impetuselmélete

2.4.6 Fizika az asztronómiában

2.4.7 Eredmények

2.4.8 Nicole d'Oresme érvei a Föld mozgása mellett

2.5 Természetfilozófia a középkorban

2.5.1 Hit. tekintély, tudomány

2.5.2 Hit és tapasztalat

2.6 A reneszánsz és a fizika

2.6.1 Művészet, filológia, természettudomány

2.6.2 Előrelépés a mechanikában

2.6.3 A művészek tudománya

2.6.4 Leonardo da Vinci

2.6.5 A szakasztronómusok színre lépnek

2.6.6 A nyomtatott könyv szerepet kap

Harmadik rész

Rombolás és alapozás

3.1 A világ 1600 körül

3.2 Számmisztika és valóság

3.2.1 Vissza Platónhoz – új szellemben

3.2.2 A múltba néző forradalmár: Kopernikusz

3.2.3 Egy kompromisszum: Tycho de Brahe

3.2.4 A világ harmóniája: Kepler

3.3 Galilei – és akiket elhomályosít

3.3.1 Az égi és földi világ egysége

3.3.1.1 Részletek a Dialógéból

3.3.2 Lejtő. Inga. Hajítás

3.3.3 Galilei nagysága

3.3.4 A háttérben: Stevin és Beeckman

3.3.5 A csatlakozás lehetősége

3.4 Az új filozófia: a kételyből módszer lesz

3.4.1 Bacon és az induktív módszer

3.4.2 Módszer a biztos igazságok fellelésére: Descartes

3.4.3 Descartes mozgástörvényei

3.4.4 Az első kozmogónia

3.4.5 A kultúra peremén

3.5 Fény, vákuum, anyag a XVII. század közepe táján

3.5.1 A Descartes-Snell-törvény

3.5.2 A Fermat-elv

3.5.3 Vákuum és légnyomás

3.5.4 Kezdő lépések a ma kémiája felé

3.6 Descartes-on túl, Newtonon innen: Huygens

3.6.1 A dinamika huygensi axiómái

3.6.2 A matematikai inga

3.6.3 A cikloidális inga

3.6.4 A fizikai inga

3.6.5 Az ütközési törvények mint az inerciarendszerek ekvivalenciájának következményei

3.6.6 A körmozgás

3.7 Newton és a Principia. A newtoni világkép

3.7.1 A Newtonra váró feladatok

3.7.2 Az erőhatás a mozgásállapot változtatója és nem fenntartója

3.7.3 Az egyetemes gravitáció törvénye

3.7.4 Részletek a Principiából

3.7.5 A filozófus Newton

Negyedik rész

A klasszikus fizika kiteljesedése

4.1 A XVIII. század induló tőkéje

4.1.1 Eredmények és amiről eddig még nem esett szó

4.1.2 Hullám vagy részecske

4.1.3 A koordinátageometria

4.1.4 A differenciál- és integrálszámítás: az egészen „nagyok” vitája

4.1.5 Descartes mellett és ellen

4.1.6 Voltaire és a filozófusok

4.2 Méltó utódok: d'Alembert-Euler-Lagrange

4.2.1 A továbbhaladás lehetséges útjai

4.2.2 A statika eredményei

4.2.3 A newtoni mechanika, ahogy azt Euler az utókor számára kidolgozta

4.2.4 Az első variációs élv a mechanikában: Maupertuis

4.2.5 Az első „pozitivista”: d'Alembert

4.2.6 Modern gondolatok

4.2.7 A mechanika mint poézis

4.3 A fény százada

4.3.1 A felvilágosodás

4.3.2 Részletek Holbach: A természetről című művéből

4.3.3 A „Nagy” Enciklopédia

4.3.4 D'Alembert: Elöljáró beszéd

4.3.5 A fizika szilárdnak hitt fundamentuma: Kant

4.4 Az effluviumtól az elektromágneses térig

4.4.1 Petrus Peregrinus és Gilbert

4.4.2 A haladás menetrendje

4.4.3 Kvalitatív elektrosztatika

4.4.4 A mérő elektrosztatika

4.4.5 Az elektromos töltések áramlása

4.4.6 Az áram mágneses tere. A természetfilozófia termékenyítő hatása

4.4.7 Az áramok kölcsönhatása: a newtoni gondolat kiterjesztése

4.4.8 Faraday: a legnagyobb kísérletező

4.4.9 Maxwell: az elektromágneses tér

4.4.10 Az elektromágneses fényelmélet

4.4.11 Lorentz elektronelmélete

4.5 Hő és energia

4.5.1 A hőmérő

4.5.2 A caloricum mint előremutató elmélet: Joseph Black

4.5.3 És mégis mozgás a hő: Rumford

4.5.4 Fourier elmélete a hővezetésről

4.5.5 A caloricum és állapotegyenlet

4.5.6 A Carnot-ciklus

4.5.7 A hő kinetikus elmélete: az első lépések

4.5.8. Az energiamegmaradás tétele

4.5.9 A kinetikus gázelmélet

4.5.10 A termodinamika második főtétele

4.5.11 Entrópia és valószínűség

4.6 Anyagszerkezet és elektromosság: a klasszikus atom

4.6.1 A kémia mint az anyag atomos felépítésének propagálója

4.6.2 Az elektron: J. J. Thomson

4.6.3 Ismét a kémia segít: a periódusos rendszer

4.6.4 Az első elképzelések az atom felépítéséről

4.6.5 Az egész számok újra felbukkannak: a vonalas színképek

4.6.6 Búcsú a XIX. századtól

Ötödik rész

A XX. század fizikája

5.1 „Felhők a XIX. századi fizika egén”

5.1.1 Befejezés vagy kiindulás

5.1.2 Mach és Ostwald

5.2 A relativitáselmélet

5.2.1 Az előzmények: az abszolút sebesség mérésének meghiúsulása

5.2.2 Beillesztési kísérletek

5.2.3 A főszereplők: Lorentz, Einstein, Poincaré

5.2.4 Távolság- és időmérés

5.2.5 A tömeg-energia-ekvivalencia

5.2.6 Az anyag mint a tér geometriájának meghatározója

5.2.7 Einstein a téridőről

5.2.8 Newton, Einstein és a gravitáció

5.3 A kvantumelmélet

5.3.1 A feketesugárzás a klasszikus fizikában

5.3.2 Planck: a megoldáshoz az entrópián keresztül vezet az út

5.3.3 Az energiakvantum megjelenik

5.3.4 Einstein: a fény is kvantált

5.3.5 Bohr: az atom „klasszikus” kvantumelmélete

5.3.6 A sugárzási formula statisztikus levezetése: előjáték a kvantumelektronikához

5.3.7 A mátrixmechanika: Heisenberg

5.3.8 Einstein és Heisenberg

5.3.9 A hullámmechanika: Schrödinger

5.3.10 Heisenberg: a koppenhágai értelmezés

5.3.11 Operátorok. Kvantum-elektrodinamika

5.3.12 A kauzalitás problémája

5.3.13 Neumann János a kauzalitásról és a rejtett paraméterekről

5.3.14 Munkaeszköz és filozófia

5.3.15 Mi maradt a klasszikus fizikából?

5.4 Magszerkezet. Magenergia

5.4.1 Visszatekintés az első három évtizedre

5.4.2 Az atommagra vonatkozó ismeretek főbb állomásai

5.4.3 Miért fluoreszkál az uránsó: Becquerel

5.4.4 A hősi kor főszereplői: a Curie házaspár és Rutherford

5.4.5 A Rutherford-Bohr-modell kialakul

5.4.6 Az első mesterséges magátalakítás

5.4.7 A kvantummechanika a magjelenségekre is alkalmazható

5.4.8 Rutherford sejtése, Chadwick mérése: a neutron

5.4.9 A mag felépítése: magmodellek

5.4.10 A maghasadás: kísérleti evidencia, elméleti kétely

5.4.11 A láncreakció: az atomenergia nagybani felszabadítása valósággá válik

5.4.12 Fúziós energiatermelés: a csillagok fűtőanyaga az ember kezében

5.4.13 A fizikus felelőssége

5.5 Törvény és szimmetria

5.5.1 A történész szerepe a ma fizikájának leírásában

5.5.2 Az elemi részek megjelenési sorrendje

5.5.3 Néhány szó a kozmikus sugárzásról

5.5.4 Gyorsítók. Detektorok

5.5.5 Az alapvető kölcsönhatások

5.5.6 Megmaradási törvények

5.5.7 Szimmetria-invariancia-megmaradás

5.5.8 Jobb-bal szimmetria?

5.5.9 „A kis aszimmetria növeli az esztétikumot”

5.5.10 Vissza az apeironhoz?

5.5.11 Energia az elemi részek segítségével?

5.5.12 A harmadik évezred küszöbén

5.6 Az ember és a kozmosz

5.6.1 Új információs csatornák

5.6.2 A csillagok energiatermelése

5.6.3 Születés, élet, halál – csillagléptékben

5.6.4 Az Univerzum kialakulása

5.6.5 „A semmi és a végtelen között”

5.7 Összegzés és kitekintés

5.7.1 A frontvonalak

5.7.2 Kiegészítések

5.7.3 A fizika, a filozófia és a társadalom viszonya az ezredfordulón

5.7.4 A standardmodell és azon túl

5.7.4.1 Eredmény és hiány

5.7.4.2 Csoportok és szimmetriák

5.7.4.3 A Nagy Egységesítés

5.7.5 A Nagy Laboratórium

5.7.6 Növekvő kérdések és kétségek

Irodalom

Névmutató

Tárgymutató

Az elemek periódusos rendszere. Az elemek és részecskék neveinek eredete. A fizika alapállandói: a kihajtható lapon

Színes táblák (I-XXXII) a 280-281. oldal között