Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A gyermekrajztól a fiatalok vizuális nyelvéig

Paraméterek

Szerző Kárpáti Andrea
Cím A gyermekrajztól a fiatalok vizuális nyelvéig
Kiadó Akadémiai Kiadó
Kiadás éve 2019
Terjedelem 212 oldal
Formátum A/4, keménytáblás
ISBN 978 963 454 361 9
Ár:
6.800 Ft
6.460 Ft
Kedvezmény: 5%

Az első firkáktól a 12–14 éves kiskamaszok hagyományos és digitális műveiig követi nyomon a szerző a képi nyelv formálódását, hazai és nemzetközi kutatások és a rajzpedagógiában eltöltött négy évtized tapasztalatai alapján. A kötetben számos művészeti projektről olvashatunk, amelyek képek, szobrok, építmények alkotásában és megértésében segítik a fiatalokat. A szerző a pedagógiai programok értékeléséhez is ad eszközöket, a képességkutatás eredményeivel támogatva a fejlesztést.

Leírás

„Jelképek erdején át visz az ember útja” − Baudelaire szavai jól jellemzik a 21. századot, amelyben a képi kommunikáció az élet minden területét átszövi. A térbeli tájékozódás, a színek, formák hatásos használata az öltözködéstől a közösségi médiában alakított képmásig, az építés és tárgyalkotás mind részei a könyv témáját adó vizuális nyelvnek.
A gyermekrajz egy kutató kezében könnyen úgy járhat, mint a lepke, amely egy állatbarát rovarász hálójába akad. Fajtájáról, származási helyéről, szokásairól és alakjáról pontos feljegyzések készülnek, majd felnyílik a háló. A lepke repülhetne is tovább, ha szárnyáról a vizsgálódás során le nem pergett volna a hímpor. Mindent megtudtunk, ami kideríthető, de vizsgálódásunk közben csúszómászóvá tettük. Nincs titka már, ami elbűvölne. Ez a könyv arra törekszik, hogy a vizuális képességrendszer megismerésével váljék érthetővé, de ne veszítsen varázsából a gyermekrajzok és kamaszművek világa.
Az első firkáktól a 12–14 éves kiskamaszok hagyományos és digitális műveiig követi nyomon a szerző a képi nyelv formálódását, hazai és nemzetközi kutatások és a rajzpedagógiában eltöltött négy évtized tapasztalatai alapján. A kötetben számos művészeti projektről olvashatunk, amelyek képek, szobrok, építmények alkotásában és megértésében segítik a fiatalokat. A szerző a pedagógiai programok értékeléséhez is ad eszközöket, a képességkutatás eredményeivel támogatva a fejlesztést. A könyvet ajánljuk mindenkinek, aki tanítja és kutatja a gyermekek képi nyelvét, és azoknak is, akik csak csodálják vagy csodálkoznak rajta, és szeretnék jobban megérteni.


Kárpáti Andrea művészettörténész, pedagógiai kutató, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének egyetemi tanára és az MTA-ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoport vezetője. Könyvei és mintegy háromszáz tanulmánya öt nyelven szól a vizuális nyelv fejlődéséről és az iskolai digitális kultúráról. A Nemzetközi Művészetpedagógiai Szövetség alelnöke és több nemzetközi tudományos társaság vezetőségi tagja volt, jelenleg az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottságának tagja.

 

Írta: Kárpáti Andrea

Lektor: Gaul Emil iparművész, pedagógiai kutató; Gyebnár Viktória pszichológus

Tartalom

1. A VIZUÁLIS KÉPESSÉGRENDSZER: fejlődés és értékelés

1.1. A gyermekművészeti kiállításoktól a vizuális nyelv fejlődésének bemutatásáig

A lineáris fejlődési modell: folyamatos technikai tökéletesedés

A spirális modell: „megszüntetve megőrzés”

Az „U” alakú modell: fejlődés a rajztanítás ellenében

A plurimediális modell: rajz, mozgás és magyarázó beszéd egysége

1.2. A vizuális képességrendszer tartalma és kutatása

1.3. Hagyományos és digitális képalkotás: a 21. századi vizuális nyelv egyenrangú útjai

1.4. A vizuális képességrendszer értékelése

A Magyar Vizuális Képesség Keretrendszer

Térszemlélet

Tervezés, konstruálás

Vizuális kommunikáció

Reflektivitás: önértékelés és társak bírálata

1.5. Összegzés

2. A VIZUÁLIS NYELVTANULÁS KEZDETEI: gyermekalkotások óvodáskorban

2.1. Óvodások gyermekrajzai a klasszikus fejlődéselmélet szerint

2.2. A kétdimenziós ábrázolás fejlődése az óvodában

2.3. A háromdimenziós ábrázolás fejlődése óvodáskorban

2.4. A vizuális képességek fejlesztése óvodáskorban

2.5. Integratív művészetpedagógia az óvodában

3. A VIZUÁLIS KÉPESSÉG 6–10 ÉVES KORBAN: fejlődés, fejlesztés, értékelés

3.1. Kisiskolások vizuális képességei: ábrázolás, kifejezés, kommunikáció

Klasszikus és kortárs elméletek a kisiskolások vizuális képességeinek fejlődéséről

Célzott gyermekrajzvizsgálatok: lelkiállapot, iskolaérettség

Fejlesztő értékelés

A színbefogadás és színértelmezés 6–10 év között

A képi kommunikáció vizsgálata kisiskoláskorban

6–10 évesek plasztikai képességeinek fejlődése

3.2. A vizuális képességek integratív fejlesztési lehetőségei 6–10 éves korban

Integratív szemléletű koncertek

A „Kép–Nyelv–Zene–Matematika” program

Az integratív esztétikai nevelési kísérlet hatása a kisiskolások vizuális képességeinek fejlődésére

3.3. A vizuális írástudás vizsgálata komplex feladatsorral

4. KISKAMASZOK VIZUÁLIS KULTÚRÁJA: hagyományos és digitális képi kommunikáció

4.1. A téri képességek fejlődése 11–14 éves kor között

4.2. A vizuális kommunikáció fejlődése 11–14 éves korban

4.3. A plasztikai képesség fejlődése kiskamaszkorban

4.4. A konstruáló képesség fejlődése

A konstruáló képesség és a térszemlélet kapcsolata

A konstruáló képesség tevékenységei

4.5. A digitális képi nyelvtanulás kora

5. VIZUÁLIS NEVELÉS VILÁGSZERTE: fejlesztés és értékelés

5.1. A rajzolástanítástól a vizuális nevelésig

5.2. A sillabusztól a moduláris rajztantervig: a rajztanítás alapdokumentumai műfajainak változása a 19. század végétől napjainkig

A mérnök technokrata képi világa (1777–kb. 1789)

A képzett festőművész (pictor doctus) tudományos világképe (1879–1940)

A művész önkifejezési törekvései (1905–1914)

A hazafi nacionalista paradigmája (1925–1945)

A pártfunkcionárius országépítő tervei (1949–1955)

A művész naturalista paradigmája (1956–1977)

A vizuális nyelv szakemberének kommunikációs paradigmája (1978-tól)

5.3. A vizuális neveléstől a kulturális nyelvgyakorlásig: 21. századi paradigmák a nemzetközi rajzpedagógiában

A vizuális nevelés paradigmaváltásai a 20. század második felétől napjainkig

Rajztantervek tartalmai világszerte

Ifjúsági szubkultúrák, vizuáliskultúra-tanuló közösségek: az informális vizuális nevelés irányzatai

5.4. Digitális kreativitás

Géppel segített képek: a digitális „gyermekrajz”

Számítógép a vizuális nevelésben: veszély vagy lehetőség

5.5. Társadalmi érzékenység

5.6. Moholy-Nagy vizuális modulok – a 21. század képi nyelvének tanítása

A Bauhaus-pedagógia élő hagyománya

Moduláris tantervfejlesztés

A modulok értékelése

5.7. A vizuális nevelés jövője: személyiségfejlesztés, érzékenyítés

IRODALOMJEGYZÉK