Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A kétnyelvű gyermek

Paraméterek

Szerző Navracsics Judit
Cím A kétnyelvű gyermek
Kiadó Pannon Egyetemi Kiadó
Kiadás éve 2008
Terjedelem 204 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 9495 41 8
Ár:
2.500 Ft

Kötetünk egyetemi tankönyv, kutatóknak és diákoknak szól elsősorban, de a szülőknek is szeretne eligazítást adni a kétnyelvűvé válás lehetőségeiről, rávilágítani a kétnyelvűség előnyeire.

Leírás

A kétnyelvűség hosszú évszázadokon át nem volt önálló diszciplína: vagy pszichológusok vagy nyelvészek foglalkoztak vele, sokszor pedig filozófusok elmélkedtek rajta. A 20. század elején kezdtek megjelenni a kétnyelvű gyermekek nyelvfejlődésének krónikái. Ezek eleinte pusztán leíró jellegűek, s az alanyok többnyire a megfigyelő gyermekei voltak. A leíró jellegű vizsgálódásokat később a pszicholingvisztikai jellegűek kezdték felváltani, de igazán gomba módra a 70-es évektől kezdtek szaporodni a kétnyelvűségi leírások – most már mind pszicho-, mind szociolingvisztikai aspektusból. Ezek azonban nem, vagy alig jutottak el a magyar olvasóhoz, pedig már nagy az érdeklődők tábora – nemcsak nyelvtanárok, hanem más foglalkozású, de idegen nyelveket beszélők is tájékozódni szeretnének –, hogy miként lehetne gyermekeiket kétnyelvűvé nevelni. Kötetünk egyetemi tankönyv, kutatóknak és diákoknak szól elsősorban, de a szülőknek is szeretne eligazítást adni a kétnyelvűvé válás lehetőségeiről, rávilágítani a kétnyelvűség előnyeire. A szerző a Veszprémi Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének adjunktusa. Számos tanulmányt közölt, több könyv társszerzője, az évente megjelenő Applied Linguistic Studies in Central Europe című sorozat szerkesztője.
 
Szerkesztette: Szépe György

Tartalom

Előszó
1. FEJEZET
Bevezetés: a kétnyelvűségről általában
1.l. Kétnyelvűség vagy többnyelvűség
1.2. A kétnyelvűség meghatározásai
1.2.1. Oktatási, nyelvpolitikai szemlélet
1.2.2. A nyelvek agyi reprezentációja
1.2.3. Grammatikai kompetencia
1.2.4. Pszicholingvisztikai megközelítés
1.2.5. Szociolingvisztikai megközelítés
1.2.6. Holisztikus megközelítés
1.2.7. Életkor szerinti meghatározások
l.3. A kódváltás: a kétnyelvűség természetes velejárója
1.3.1. Egységesítő és elkülönítő szerep
1.3.2. A kódváltás mint felfedező stratégia
1.3.3. Szituációs kódváltás
1.3.4. Metaforikus kódváltás
1.3.5. Jelölt és jelöletlen kódváltás
l.4. Kétnyelvűek vallomásai a kódváltással kapcsolatban
2. FEJEZET
A kétnyelvű világ
2.1. Európa
2.2. Észak-Amerika
2.3. Dél-Amerika
2.4. Afrika
2.5. Ázsia
2.6. Ausztrália
2.7. Magyarországi, illetve magyar vonatkozású kétnyelvűség
2.7.1. Cigány
2.7.2. Német
2.7.3. Szlovák
2.7.4. Román
2.7.5. Horvát
2.7.6. Bolgár
2.7.7. Görög
2.7.8. Lengyel
2.7.9. Örmény
2.7.10. Szlovén
2.7.11. Ruszin
2.7.12. Ukrán
2.7.13. Szerb
2.8. Határainkon túli magyarok nyelvmegőrzése, nyelvvesztése
2.8.1. Burgenland
2.8.2. Erdély
2.8.3. Szlovákia
2.8.4. Kárpátalja
2.8.5. Jugoszlávia
2.8.6. Horvátország
2.8.7. Szlovénia
3. FEJEZET
A kétnyelvűség kialakulásának lehetőségei
3.1. Kisebbségek
3.2. Bevándorlás
3.3. Ideiglenes vándorlás
3.4. Nem territoriális kétnyelvűség
3.5. Iskoláztatás
3.6. Családi kétnyelvűség
4. FEJEZET
A kétnyelvűség pszicholingvisztikai megközelítése
4.1. Neurofiziológiai bevezetés
4.2. Kétnyelvűség: pszicholingvisztikai közelítés
4.2.1. Szóasszociációs vizsgálatok
4.2.2. Szófelidézési tesztek
4.3. Kevert nyelvi működés
4.3.1. A kevert beszédprodukció
4.3.2. A kevert beszéd percepciója
4.4. A kódváltás korlátai
4.5. BIMOLA: A lexikai elérés bilingvis modellje
4.6. Egységes vagy elkülönült nyelvi rendszerek?
4.6.1. Egységes nyelvi rendszer hipotézis
4.6.2. Elkülönült nyelvi rendszerek hipotézis
4.7. Egy vagy két rendszer?
5. FEJEZET
A gyermekkori kétnyelvűség kutatásának történeti áttekintése
5.1. A gyermekkori kétnyelvűség kutatásmódszertani kérdései
5.2. A kétnyelvű elsajátítás anyelvelsajátítás típusai szerint
5.2.1. Egy személy - egy nyelv
5.2.2. Nem domináns családnyelv
5.2.3. Nem domináns családnyelv, a közösség nyelve más
5.2.4. Két nem-domináns családnyelv, a közösség nyelve más
5.2.5. Nem anyanyelvi szülők
5.2.6. Kevert nyelvek
5.3. A magyar vonatkozású gyermekkori kétnyelvűség vizsgálatának története
6. FEJEZET
Kétnyelvűség: a nyelvi síkok tükrében
6.1. Fonetikai/fonológiai fejlődés
6.2. Magyar alapú háromnyelvűség fonetikai/fonológiai jellegzetességei
6.3. Morfofonológia
6.4. A bilingvis gyermekek lexikai fejlődése
6.5. Morfológiai szint
6.6. Szintaktikai szint
6.6.1. Névmáshasználat
6.6.2. Szórend
6.6.3. Szerkezeti interferencia
6.7. Diskurzus
6.7.1. Spontán elbeszélések
6.7.2. Provokált kísérlet
7. FEJEZET
Kódkeverés, kódváltás
7.1. Kódkeverés
7.2. Kódváltás
7.3. Kódváltás különböző nyelvi síkokon
7.3.1. Fonetika/fonológia
7.3.2. Morfológia
7.3.3. Lexika
7.3.4. Szintaxis
7.4. Kódváltás és kódkeverés többnyelvű gyermekek beszédében - elméleti áttekintés
7.5. Kódváltás és kódkeverés háromnyelvű gyermekek beszédében
7.5.1. Egyszavas megnyilatkozások
7.5.2. Lexikai keverések a többszavas megnyilatkozásokban
7.5.3. Egy nyelvhez való kötődés
7.5.4. Nyomatékosítás miatt végrehajtott kódváltás
7.5.5. Helyzethez köthető kódváltás
7.5.6. Személyhez köthető kódváltás
7.5.7. Metaforikus kódváltás
7.5.8. Grammatikai szintű keverések
7.5.9. Kódváltás a három nyelv között egy diskurzus során
7.6. Következtetések
8. FEJEZET
Kommunikációs vizsgálatok (Metanyelvi tudatosság)
8.1. Kommunikációs vizsgálat
8.1.1. A perzsa használata a családban
8.1.2. Magyar nyelvi fejlődésük
8.2. A két- és többnyelvű gyermekek nyelvválasztása, nyelvi tudatossága
8.2.1. A szövegkörnyezet fontossága
8.2.2. A nyelvválasztást meghatározó tényezők
8.3. A nyelvválasztás tudatossága
9. FEJEZET
Kognitív fejlődés: a kétnyelvűség előnyei (utószó gyanánt)
9.1. A kétnyelvűség megítélésének történeti áttekintése
9.2. A nyelvelsajátítási képesség és a Kritikus Periódus Elmélet
9.3. A kritikus periódus elmélet kritikája
9.4. A korai nyelvtanulás előnyei
Irodalom