Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A Kiskunsági Nemzeti Park földtana és vízföldtana

Paraméterek

Szerző Molnár Béla
Cím A Kiskunsági Nemzeti Park földtana és vízföldtana
Kiadó JATEPress
Kiadás éve 2015
Terjedelem 524 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 315 233 1
Ár:
6.300 Ft
5.985 Ft
Kedvezmény: 5%

Jelen munka arra a feladatra vállalkozik, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park élettelen természeti értékeit bemutassa.

Leírás

Az elmúlt század első harmadában a természetvédelem elsősorban az élő természet védelmére terjedt ki. Ma már egyértelmű, hogy az élő és élettelen természet kölcsönös viszonyban és kapcsolatban van egymással, pl. a szikes talajon csak sótűrő növények élnek meg. Fontos tehát, hogy a természetvédelmi területek élettelen természeti értékeit is feltárjuk. A szakemberek és a látogatók a védett területek értékeit csak így ismerhetik meg igazán. Jelen munka arra a feladatra vállalkozik, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park élettelen természeti értékeit bemutassa.
A Kiskunsági Nemzeti Park területén jelentős számú szikes tó van. A szikes tó a felszíni vizek egyik Sajátos típusa. A Nagyalföld és azon belül a Duna-Tisza köze földtani felépítése, domborzata és a relatíve szélsőséges klímája lehetővé teszi, hogy rajta egyedi tulajdonságokkal és hidrográfiai, hidrokémiai viszonyokkal rendelkező szikes tavak jöjjenek létre. E szikes tavak sok esetben olyan egyedi üledékképződést eredményeznek, amelynek meg ismerése a regionális ismeretszerzésen túl az üledékképződés számos általános törvényszerűségét is segít megérteni. A recens dolomitképződésük Pl. nem túl gyakori. A geológia jelszava: a jelen kulcs a földtörténeti múlthoz, mert a geológiában a folyamat végeredményéből kell a létrehozó folyamatra következtetni. A mai földtani folyamatokat tanulmányozva következtetni lehet a múltban lejátszódó folyamatokra. Ez az aktuálgeológai kutatás. A Kiskunsági Nemzeti Park területén számos olyan földtani folyamat van, amely ilyen értékű.
A munka több kutató mintegy negyven éves munkájának összefoglalását jelenti. A kutatómunka anyagi alapját kezdetben a Szegedi Akadémiai Bizottság, majd az MTA, a Környezetvédelmi Hivatal, a Kiskunsági Nemzeti Park és az Országos Kutatási Alap (OTKA) adta. Az egyes természetvédelmi területek kutatásánál igyekeztünk a terület sajátosságainak megfelelő kutatási módszereket alkalmazni. Célunk volt a Kiskunsági Nemzeti Park jelenlegi állapotának felmérése is, hogy az esetleges természetvédelmi beavatkozáskor viszonyítási alap álljon rendelkezésre. Számos esetben olyan megfigyeléseket adunk közre, amelyeket eddig még nem közöltek, vagy a terület talajvízsüllyedése előtti helyzetet mutatják be.
Vannak olyan részek, amelyeknek kutatása nem teljesen befejezett, és további kutatásra, illetve összefüggések keresésére serkentenek, ilyen a talajvizek megfigyelése. A talajvízszint süllyedésével a tavak kiszáradtak. Kérdés, hogy idővel újra megtelnek-e vízzel, egyáltalán a talajvízszint a továbbiakban hogyan alakul. A bemutatott eredmények a jelenlegi állapotokat tükrözik. Bízunk abban, hogy a munka mostani formájában is hasznos a kutatók számára, a természetet szeretők pedig jobban tájékozódhatnak, és a területről új ismereteket kaphatnak általa.
 
Lektor: Vágás István, Iványos Szabó András

Tartalom

Bevezetés
1. A Duna–Tisza köze földtani felépítése és vízföldtana
1.1. A terület szerkezetföldtani fejlődése
1.2. A Duna–Tisza közi prekambriumi-ópaleozóós és újpaleozóos-alsó-kréta szerkezeti emelet képződményei
1.2.1. A Közép-magyarországi törési övtől délkeletre előforduló földtani képződmények
1.2.2. A Közép-magyarországi törési övtől északnyugatra előforduló földtani képződmények
1.3. Medenceképződési és feltöltődési időszak
1.4. A Duna–Tisza köze negyedidőszaki fejlődéstörténete
1.5. A Duna–Tisza köze vízföldtana
2. A kutatásnál alkalmazott főbb módszerek
3. A KNP részterületei
3.1. Felső-Kiskunsági puszta
3.2. Felső-Kiskunsági tavak
3.2.1. A terület földtani felépítése
3.2.2. A terület vízföldtani viszonyai
3.2.3. A terület kialakulása és földtani fejlődéstörténete
3.3. Miklapuszta
3.3.1. A terület földtani felépítése
3.3.2. A terület vízföldtani viszonyai
3.3.3. A terület földtani fejlődéstörténete
3.4. Peszéradacsi rétek
3.4.1. A Peszéradacsi rétek földtani képződményei
3.2.2. A Peszéradacsi rétek vízföldtana
3.2.3. A Peszéradacsi rétek földtani fejlődéstörténete
3.5 Izsáki Kolon-tó
3.5.1. A Kolon-tó földtani képződményei
3.5.2. A Kolon-tavi üledék molluszkafaunája és pollentartalma
3.5.3. A Kolon-tavi „szubfosszilis” molluszkafauna
3.5.4. A Kolon-tó és környékének vízföldtana
3.5.5. A Kolon-tó helyzete a Duna-völgy és a Duna–Tisza közi hátság peremén
3.5.6. A Kolon-tó fejlődéstörténete
3.6. Fülöpházi buckavidék
3.6.1. A homokbuckák
3.6.2. A szikes tavak
3.6.3. A tavak keletkezése és fejlődése
3.6.4. A terület talaj- és tóvizeinek kémiai tulajdonságai
3.7. Orgoványi rétek
3.7.1. A terület földtani képződményei
3.7.2. A terület talajvizei
3.8. Bugac
3.8.1. A terület földtani képződményei
3.8.2. A terület talajvízviszonyai
3.8.3. A védett terület egykori tavainak földtani és vízföldtani viszonyai
3.8.4. A tavi karbonátiszapok ásványtani vizsgálata
3.8.5. A tavi üledékek molluszkafaunája
3.8.6. Az egyes tavak üledékének molluszkafaunája
3.8.7. A terület földtani fejlődéstörténete
3.9. Szikra és az Alpári-rét
3.9.1. A környezet geomorfológiai helyzete és földtani képződményei
3.9.2. Talajvízviszonyok
3.9.3. A geofizikai felvételek és értékelésük
3.9.4. A terület földtani képződményei
4. Természetvédelmi területek
4.1. A császártöltési Vörös-mocsár, a hajósi homokpuszták, a Hajósi kaszálók és löszpartok
4.1.1. A terület morfológiai helyzete
4.1.2. A terület földtani képződményei
4.1.3. A szorosabban vett védett területek bemutatása
4.1.4. A Vörös-mocsár
4.1.5. A Hajósi kaszálók és löszpartok
4.1.6. A terület negyedidőszak végi földtani fejlődéstörténete
4.2. A csólyospálosi földtani feltárás
4.2.1. A feltárás molluszkafaunája és kora
4.2.2. A csólyospálosi szelvényt tartalmazó semlyék vízföldtani viszonyai
4.3. Péteri-tó
4.3.1. Mintavétel
4.3.2. A terület földtani képződményei
4.3.3. Az üledék természetes víztartalma
4.3.4. Karbonátásvány-fajták
4.3.5. Az alapanyag és a diagenetikus folyamatok
4.3.6. Fosszíliatartalom
4.3.7. Vízelemzések
4.3.8. A tó kialakulása, fejlődéstörténete és a tavi üledék keletkezése
4.4. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet
4.4.1. A terület földtani képződményei
4.4.2. A terület vízföldtana
4.4.3. A Duna–Tisza közi hátság keleti része és a Tisza-völgy pleisztocén végi fejlődéstörténete
4.4.4. A Csaj-tó
4.4.5. A Büdös-szék földrajzi elhelyezkedése és morfológiai helyzete
4.4.6. A szegedi Fehér-tó földrajzi elhelyezkedése és morfológiai helyzete
5. A karbonátok keletkezése és építéstörténete
5.1. A karbonátok tulajdonságai
5.1.1. A karbonátok kémiai vizsgálata
5.1.2. A röntgen-diffrakciós és stabilizotóp-vizsgálatok
5.2. A tavi szelvények üledékképződési környezetének értékelése
5.2.1. A karbonát szerves és szervetlen széntartalma
5.2.2. A karbonát szervesanyag-tartalma
5.2.3. A sziksók röntgenvizsgálata
5.3. A Duna–Tisza közi tótípusok
5.4. A tavi karbonátszelvények összehasonlítása egyéb területeken
5.5. A dunai, tiszai és Duna–Tisza közi felszíni és talajvizek vizsgálata
5.5.1. A karbonátok és pórusvizek stabilizotóp-vizsgálata
5.5.2. A Ródli-szék jellemzése
5.5.3. A felszíni gödrök eredményei
5.5.4. A 2000 tavaszán és a 2004. október közepén gyűjtött vízminták geokémiai jellemzői
5.5.5. Néhány arid és humid éghajlatú tó vizének összehasonlító vizsgálata
5.6. A karbonátképződés lehetősége és modellezése
5.7. A Duna–Tisza közi karbonátok építéstörténete
Irodalom