A kommunikáció mint participáció
Paraméterek
Szerző | Horányi Özséb |
Cím | A kommunikáció mint participáció |
Kiadó | Typotex Kiadó |
Kiadás éve | 2007 |
Terjedelem | 330 oldal |
Formátum | B/5, keménytáblás |
ISBN | 978 963 9664 33 3 |
Eredeti ár:
4.200 Ft
3.780 Ft
Online kedvezmény:
10%
A kötet három olyan terminus, az intézmény, a színtér és az ágens használatának elemzésére vállalkozik, amelyekről a tanulmányok szerzői, de talán a kommunikációkutatás általában is azt tartja, a kommunikációról gondolkodva megkerülhetetlenek. |
|
|
Leírás
A kötet három olyan terminus, az intézmény, a színtér és az ágens használatának elemzésére vállalkozik, amelyekről a tanulmányok szerzői, de talán a kommunikációkutatás általában is azt tartja, a kommunikációról gondolkodva megkerülhetetlenek. Mindazonáltal ezzel a kötettel szokatlan utat választottak a szerzők, legalábbis a kommunikációkutatásban szokatlant: olvasása alighanem nagyobb figyelmet igényel majd, mint amire a kommunikációról szóló írások nagyobb része esetében szükség van. Megengedtük azonban magunknak ezt, egyrészt, mert szándékaink szerint olvasóink elsősorban egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint tanáraik és a kommunikációkutatás iránt érdeklődők, másrészt pedig, mert meggyőződésünk, hogy a kommunikációkutatásnak ma többek között saját eszközeinek szemügyre vételére is szüksége van – hogy ezek a kutatóeszközök, amelyekkel (máskor és másutt) magát a kommunikációt vizsgálja, valóban jól lássák el feladataikat. Szokatlan tehát a kötet dictioja szükségességével együtt is.
Tartalom
Első fejezet
BEVEZETŐ (Horányi Özséb)
Második fejezet
A KOMMUNIKÁCIÓ INTÉZMÉNYEIRŐL (Pete Krisztián – P. Szilczl Dóra)
(2.1) Az intézmény szerepe a kommunikáció kutatásban
(2.2) Az intézmény fogalma
(2.2.1) Az intézmény naiv fogalma
(2.2.2) Az intézmény fogalomtörténetéből
(2.2.2.1) Az intézmény szerkezetéről
(2.2.2) Az intézmény dinamikájáról: az intézményi valóság átalakulása
(2.3) Az intézmény a PTC-ben
(2.3.1) Az intézmény mint kód
(2.3.1.1) A szignifikációról
(2.3.1.2) A konstitutív alapról
(2.3.2) Ágens és intézmény
(2.3.2.1) Felkészültség
(2.3.2.2) Hozzáférés
(2.3.3) Színtér és intézmény
(2.3.3.1) Legitimáció
(2.3.4) Az intézmény típusai a PTC-ben
(2.3.4.1) Nyelv
(2.3.4.2) Jog
(2.3.4.3) Moralitás
(2.3.4.4) Vallás
(2.3.4.5) Művészet
(2.3.4.6) Tudomány
(2.3.4.7) Politika
(2.3.4.8) Gazdaság
Harmadik fejezet
A KOMMUNIKÁCIÓ SZÍNTEREIRŐL (Domschitz Mátyás – Hamp Gábor)
(3.1) Bevezetés
(3.1.1) A színtér terminus mindennapi használata
(3.1.2) Problématörténeti hátterek: a színtér szokásos koncepciói
(3.2) A színtér participációs koncepciója
(3.2.1) Előzetes megjegyzések
(3.2.1.1) A participációról
(3.2.1.2) A problémafelismerés és a problémamegoldás szerkezetéről
(3.2.1.3) A felkészültségről
(3.2.1.4) Felkészültségek kölcsönössége
(3.2.2) Színtér mint a problémafelismerő és/vagy -megoldó, a szignifikáló, a kommunkáló ágens mutatkozásának helye (lokalitása)
(3.2.2.1) Az emberi kommunikáció színterének tárgyi, szimbolikus dimenziói, célra irányultsága
(3.2.2.2) A megfigyelői helyzet
(3.2.2.3) Kollektív ágensek a problémamegoldás színterén
(3.2.3) Színtér mint ágens
(3.2.3.1) Színtér és nyilvánosság
(3.2.3.2) Színtér és intézmény
(3.2.4) Színterek és színtértípusok
(3.3) Két esettanulmány
(3.3.1) „Össze kell rakni” – a csoportos problémamegoldás
(3.3.1.1) Kommunikatív – kommunikatívvá tétel
(3.3.1.2) Megértés, értelem, a kommunikatív értelmi szerkezete
(3.3.1.3) A kommunikatív alkalmas helyei
(3.3.1.4) Egyenlőtlen hozzáférés
(3.3.1.5) A kommunikatív alkalmas értelmi szerkezete
(3.3.1.6) Legitim felkészültség
(3.3.1.7) Versengő kommunikatív értelmi szerkezetek
(3.3.2) „Nyilvánosság napja” – a kommunikatív mint probléma
(3.3.2.1) A kommunikatív mint probléma
(3.3.2.2) A kommunikatív racionális megoldása. Racionális cselekvések a kommunikatív szempontjából
(3.3.2.3) A kommunikatív feltételeinek szakszerű szabályozása – folyamatkonzultáció
(3.3.2.4) Együttműködés vagy verseny?
Negyedik fejezet
A KOMMUNIKÁCIÓ ÁGENSÉRŐL (Horányi Özséb – Szabó Levente)
(4.1) Miért kell foglalkoznia a kommunikációkutatásnak az ágenssel?
(4.2) Az ágens naiv fogalma
(4.3) Az ágens fogalomtörténetéből
(4.3.1) Az autonóm ágensről
(4.3.2) A közösségben levő ágensről
(4.3.3) Összefoglalva
(4.4) Az ágens rekonstrukciójához a PTC-ben
(4.4.1) Az ágensként mutatkozás rekonstrukciójáról: az am-RM-ről
(4.4.1.1) Az ágensként mutatkozás szinkrón perspektívájú rekonstrukciójáról: az am-RMs-ről
(4.4.2) Az ágensként mutatkozás diakrón perspektívájú rekonstrukciójáról: az am-RMd-ről
FÜGGELÉK
(5.1) A kommunikációkutatás történetéből (Horányi Özséb)
(5.2) A kommunikáció participációra alapozott felfogásáról (Horányi Özséb)
(5.3) A rekonstrukcióról, a leírásról és a magyarázatról (Pete Krisztián)
(5.4) A rekonstrukció logikai és nyelvészeti hátteréről (Horányi Özséb – Milován Andrea – Szabó Levente)
BIBLIOGRÁFIA
KULCSFOGALMAK