Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A kommunikáció mint participáció

Paraméterek

Szerző Horányi Özséb
Cím A kommunikáció mint participáció
Kiadó Typotex Kiadó
Kiadás éve 2007
Terjedelem 330 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 978 963 9664 33 3
Eredeti ár:
4.200 Ft
3.780 Ft
Online kedvezmény: 10%

A kötet három olyan ter­mi­nus, az in­téz­mény, a szín­tér és az ágens hasz­ná­la­tá­nak elem­zé­sé­re vál­lal­ko­zik, ame­lyek­ről a ta­nul­má­nyok szer­zői, de talán a kom­mu­ni­ká­ció­ku­ta­tás ál­ta­lá­ban is azt tart­ja, a kom­mu­ni­ká­ci­ó­ról gon­dol­kod­va meg­ke­rül­he­tet­le­nek.

Leírás

A kötet három olyan ter­mi­nus, az in­téz­mény, a szín­tér és az ágens hasz­ná­la­tá­nak elem­zé­sé­re vál­lal­ko­zik, ame­lyek­ről a ta­nul­má­nyok szer­zői, de talán a kom­mu­ni­ká­ció­ku­ta­tás ál­ta­lá­ban is azt tart­ja, a kom­mu­ni­ká­ci­ó­ról gon­dol­kod­va meg­ke­rül­he­tet­le­nek. Mind­azon­ál­tal ezzel a kötettel szo­kat­lan utat vá­lasz­tot­tak a szer­zők, leg­alább­is a kom­mu­ni­ká­ció­ku­ta­tás­ban szokatlant: ol­va­sá­sa alig­ha­nem na­gyobb fi­gyel­met igé­nyel majd, mint amire a kommunikációról szóló írá­sok na­gyobb része ese­té­ben szük­ség van. Meg­en­ged­tük azon­ban ma­gunk­nak ezt, egy­részt, mert szán­dé­ka­ink sze­rint ol­va­só­ink el­ső­sor­ban egye­te­mi és fő­is­ko­lai hall­ga­tók, va­la­mint ta­ná­ra­ik és a kom­mu­ni­ká­ció­ku­ta­tás iránt ér­dek­lő­dők, más­részt pedig, mert meg­győ­ző­dé­sünk, hogy a kom­mu­ni­ká­ció­ku­ta­tás­nak ma töb­bek kö­zött saját esz­kö­ze­i­nek szemügy­re vé­te­lé­re is szük­sé­ge van – hogy ezek a ku­ta­tó­esz­kö­zök, ame­lyek­kel (más­kor és má­sutt) magát a kom­mu­ni­ká­ci­ót vizs­gál­ja, va­ló­ban jól lás­sák el fel­ada­ta­i­kat. Szo­kat­lan tehát a kötet dic­ti­o­ja szük­sé­ges­sé­gé­vel együtt is.
 

Tartalom

Első fejezet
BEVEZETŐ (Horányi Özséb)
Második fejezet
A KOMMUNIKÁCIÓ INTÉZMÉNYEIRŐL (Pete Krisztián – P. Szilczl Dóra)
(2.1) Az intézmény szerepe a kommunikáció kutatásban
(2.2) Az intézmény fogalma
(2.2.1) Az intézmény naiv fogalma
(2.2.2) Az intézmény fogalomtörténetéből
(2.2.2.1) Az intézmény szerkezetéről
(2.2.2) Az intézmény dinamikájáról: az intézményi valóság átalakulása
(2.3) Az intézmény a PTC-ben
(2.3.1) Az intézmény mint kód
(2.3.1.1) A szignifikációról
(2.3.1.2) A konstitutív alapról
(2.3.2) Ágens és intézmény
(2.3.2.1) Felkészültség
(2.3.2.2) Hozzáférés
(2.3.3) Színtér és intézmény
(2.3.3.1) Legitimáció
(2.3.4) Az intézmény típusai a PTC-ben
(2.3.4.1) Nyelv
(2.3.4.2) Jog
(2.3.4.3) Moralitás
(2.3.4.4) Vallás
(2.3.4.5) Művészet
(2.3.4.6) Tudomány
(2.3.4.7) Politika
(2.3.4.8) Gazdaság
Harmadik fejezet
A KOMMUNIKÁCIÓ SZÍNTEREIRŐL (Domschitz Mátyás – Hamp Gábor)
(3.1) Bevezetés
(3.1.1) A színtér terminus mindennapi használata
(3.1.2) Problématörténeti hátterek: a színtér szokásos koncepciói
(3.2) A színtér participációs koncepciója
(3.2.1) Előzetes megjegyzések
(3.2.1.1) A participációról
(3.2.1.2) A problémafelismerés és a problémamegoldás szerkezetéről
(3.2.1.3) A felkészültségről
(3.2.1.4) Felkészültségek kölcsönössége
(3.2.2) Színtér mint a problémafelismerő és/vagy -megoldó, a szignifikáló, a kommunkáló ágens mutatkozásának helye (lokalitása)
(3.2.2.1) Az emberi kommunikáció színterének tárgyi, szimbolikus dimenziói, célra irányultsága
(3.2.2.2) A megfigyelői helyzet
(3.2.2.3) Kollektív ágensek a problémamegoldás színterén
(3.2.3) Színtér mint ágens
(3.2.3.1) Színtér és nyilvánosság
(3.2.3.2) Színtér és intézmény
(3.2.4) Színterek és színtértípusok
(3.3) Két esettanulmány
(3.3.1) „Össze kell rakni” – a csoportos problémamegoldás
(3.3.1.1) Kommunikatív – kommunikatívvá tétel
(3.3.1.2) Megértés, értelem, a kommunikatív értelmi szerkezete
(3.3.1.3) A kommunikatív alkalmas helyei
(3.3.1.4) Egyenlőtlen hozzáférés
(3.3.1.5) A kommunikatív alkalmas értelmi szerkezete
(3.3.1.6) Legitim felkészültség
(3.3.1.7) Versengő kommunikatív értelmi szerkezetek
(3.3.2) „Nyilvánosság napja” – a kommunikatív mint probléma
(3.3.2.1) A kommunikatív mint probléma
(3.3.2.2) A kommunikatív racionális megoldása. Racionális cselekvések a kommunikatív szempontjából
(3.3.2.3) A kommunikatív feltételeinek szakszerű szabályozása – folyamatkonzultáció
(3.3.2.4) Együttműködés vagy verseny?
Negyedik fejezet
A KOMMUNIKÁCIÓ ÁGENSÉRŐL (Horányi Özséb – Szabó Levente)
(4.1) Miért kell foglalkoznia a kommunikációkutatásnak az ágenssel?
(4.2) Az ágens naiv fogalma
(4.3) Az ágens fogalomtörténetéből
(4.3.1) Az autonóm ágensről
(4.3.2) A közösségben levő ágensről
(4.3.3) Összefoglalva
(4.4) Az ágens rekonstrukciójához a PTC-ben
(4.4.1) Az ágensként mutatkozás rekonstrukciójáról: az am-RM-ről
(4.4.1.1) Az ágensként mutatkozás szinkrón perspektívájú rekonstrukciójáról: az am-RMs-ről
(4.4.2) Az ágensként mutatkozás diakrón perspektívájú rekonstrukciójáról: az am-RMd-ről
FÜGGELÉK
(5.1) A kommunikációkutatás történetéből (Horányi Özséb)
(5.2) A kommunikáció participációra alapozott felfogásáról (Horányi Özséb)
(5.3) A rekonstrukcióról, a leírásról és a magyarázatról (Pete Krisztián)
(5.4) A rekonstrukció logikai és nyelvészeti hátteréről (Horányi Özséb – Milován Andrea – Szabó Levente)
BIBLIOGRÁFIA
KULCSFOGALMAK