A kommunikáció szociológiai elmélete
Paraméterek
| Sorozat | Társadalmi kommunikáció |
| Szerző | Leydesdorff, Loet |
| Cím | A kommunikáció szociológiai elmélete |
| Kiadó | Typotex Kiadó |
| Kiadás éve | 2007 |
| Terjedelem | 285 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 9664 57 9 |
Eredeti ár:
3.500 Ft
|
A kötet a tudomány, a technológia és az innováció kommunikációs problémáinak tanulmányozásába vezet be a társadalmi alrendszerek tudásalapú önszervező dinamikájának feltárásán keresztül. |
|
|
|
Leírás
A kötet a tudomány, a technológia és az innováció kommunikációs problémáinak tanulmányozásába vezet be a társadalmi alrendszerek tudásalapú önszervező dinamikájának feltárásán keresztül. A szerző – ahogy a kötet címe is jelzi – a kommunikációt egyfajta szociológiai elméletként definiálja. Ugyanakkor érzékelteti, hogy ez a rekonstrukció csak egy lehetséges hipotézis az egymással versengő elméletek sorában, amelyek a társadalmat kommunikációs rendszerként fogják fel.
Fordította: Jakab András
Tartalom
ELSŐ FEJEZET Bevezetés
1.1 „Önszerveződés”
1.2 Az önszerveződés hipotézis marad
1.3 Egy hipotézis egy elméletre utal
1.4 Az „önszerveződés” paradigmája a szociológiában
1.5 Egy példa: „Az interpenetráció”
1.6 Az idő visszaemelése a reprezentációba
1.7 A tanulmányok programja
Jegyzetek
Első rész Szociológiai reflexiók
MÁSODIK FEJEZET A kommunikáció szociológiai elmélete felé
2.1 Bizonytalanság, információ, jelentés
2.2 Giddens strukturálódási elmélete
2.3 Az önszerveződés elmélete
2.4 Luhmann megszorításai
2.5 A társadalmi rendszer és a biológiai autopoiézis
2.6 Habermas ellenvetései
2.7 A nyelv
2.8 Infrareflexivitás
2.9 Az „információ” kommunikálása az üzenetekben
2.10 Mi az, ami kifejlődik?
Jegyzetek
HARMADIK FEJEZET A kommunikációs hálózatok evolúciója
3.1 A társadalmi rendszerelmélet perspektívája
3.1.l Módszertani alapok
3.1.2 Az emberi kommunikáció
3.1.3 A megfigyelhető jelenségek státusza
3.2 A kommunikáció és a kommunikációs rendszerek
3.2.1 Variáció és szelekció
3.2.2 Stabilizáció, önszerveződés és globalizáció
3.2.3 A rendszerek közötti komplexitás
3.3 Az evolúciós perspektíva
3.3.1 Komplexitás az idődimenzióban
3.3.2 A rendszerek közötti függőségek
3.4 Konklúzió
3.5 Kitekintés a mesterséges evolúció lehetőségére
Jegyzetek
NEGYEDIK FEJEZET A szociológiai reflexiók nemlineáris dinamikája
4.1 Evolúciós szükséglet a reflexióra
4.2 A társadalmi kommunikáció dualitása
4.3 A modernitás rendszere
4.4 A technológiai változás endogén természete
4.5 A reflexív diskurzusok közötti differenciálódás
4.6 A szociológiai megértés „kettőssége”
4.7 A szociológiai elméletalkotásra vonatkozó implikációk
4.8 Konklúzió
Jegyzetek
Második rész Önszerveződő rendszer-e a társadalom?
ÖTÖDIK FEJEZET Új perspektívák az empirikus elméletekkel kapcsolatban
5.1 A „struktúra” / „cselekvés” kontingencia négy modellje
5.1.l Az aggregációs hipotézis
5.1.2 A 'nem szándékolt következmények' hipotézise
5.1.3 A szimbolikus interakcionizmus és a szituácionális megközelítés
5.1.4 Rendszerelmélet a szociológiában
5.2 A párhuzamos és elosztott feldolgozás modellje
5.2.1 A társadalmi rendszer operacionális függetlensége
5.2.2 A hálózat hálózatosodik és a cselekvő cselekszik
5.2.3 A hálózat szerepe
5.2.4 Az interpenetráció operacionalizálása
5.3 A helyi és a globális hálózat
5.3.1 Hierarchia és heterarchia a hálózatban
5.3.2 A modell heurisztikus funkciói
5.3.3 A párhuzamos és elosztott számítás algoritmusai
5.3.4 A „jelentés” a hálózati szinten
5.4 Összefoglalás és konklúzió
Jegyzetek
HATODIK FEJEZET Az egyetem-ipar-kormányzat hármas spirál
6.1 Funkcionális vagy intézményi differenciálódás
6.2 A „tudományos-technikai forradalom” (1870-1890)
6.3 Komplexitás a tudományos kommunikáción belül
6.3.1 Jegyzetek, hivatkozások és idézetek
6.3.2 A modern „idézet” mint komplex betűrendes mutató
6.3.3 A kognitív dimenzió latenciája
6.4 Komplexitás a társadalom szintjén
6.4.1 Horizontális és vertikális kapcsolódások
6.4.2 Fordítórendszerek
6.5 A transzepisztémé kialakulása és mozgása
6.5.1 A „technikai tudományok”
6.5.2 Gazdasági következmények
6.5.3 Szakpolitikai következmények
6.6 Konklúzió
Jegyzetek
HETEDIK FEJEZET Az európai információs társadalom
7.1 Az EU hálózati rendszerei
7.2 Adatok és módszerek
7.2.1 Adatok
7.2.2 Módszerek
7.2.2.1 Longitudinális tanulmányok
7.2.2.2 Funkcionális vagy nemzeti differenciálódás
7.3 Eredmények
7.3.1 Az európai monetáris rendszer
7.3.2 Az európai publikációs rendszer
7.3.3 A „biotechnológia” esete
7.4 Konklúzió
Jegyzetek
NYOLCADIK FEJEZET A globális rendszer változásai és a fenntartható fejlődések
8.1 A paradigmaváltás
8.1.1 Ex post vagy ex ante
8.1.2 Másodrendű dinamika
8.2 Előrejelzés a másodrendű rendszerelméletben
8.3 Következmények
8.3.1 A másodrendű rendszerek hordozókapacitása
8.3.2 A technológiai megoldások fenntarthatósága
8.3.3 Fejlődési pályák és rendszerek
8.3.4 Szuboptimumok, a hegymászás és a rendszer megváltozása
8.4 Konklúzió
Jegyzet
Harmadik rész Filozófiai reflexiók
KILENCEDIK FEJEZET A bizonytalanság és az „idő” kommunikálása
9.1 A modern kozmológia konstrukciója
9.1.1 „Bizonytalanság” az új filozófiában
9.1.2 Az „idő” az új filozófiában
9.2 „Az Úr ideje a legelőbb való mindennél”
9.3 A modern kozmológia dekonstrukciója
9.3.1 A „bizonytalanság” mint a kommunikáció „szubsztanciája”
9.3.2 A kommunikáció valószínűségi értelmezése
9.4 A bizonytalanság önszerveződése
9.4.1 Interakció a kommunikációs rendszerek között
9.4.2 Kiterjesztés az idődimenzióba
9.5 A komplex dinamika tanulmányozása
9.6 A kommunikáció általános elmélete felé?
Jegyzetek
TIZEDIK FEJEZET A várható társadalmi változás
10.1 A posztinstitucionális nézőpont
10.1.1 „Minden, ami szilárd, levegővé válik”
10.1.2 A nyelvi fordulat
10.1.3 Retenció
10.2 A kirekesztés és az új társadalmi mozgalmak
10.3 Tudásalapú fejlődés
Jegyzetek
Bibliográfia
Glosszárium
Névmutató
Tárgymutató