A kommunikáció zavarai és feloldásuk
Paraméterek
| Sorozat | Lélek-Kontroll |
| Szerző | Schulz von Thun, Friedemann |
| Cím | A kommunikáció zavarai és feloldásuk |
| Alcím | Általános kommunikációpszichológia |
| Kiadó | Háttér Kiadó |
| Kiadás éve | 2019 |
| Terjedelem | 320 oldal |
| Formátum | A/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 615 512 406 8 |
Eredeti ár:
3.490 Ft
3.141 Ft
Online kedvezmény:
10%
|
A könyv nem csak a pszichológiával és kommunikációval hivatásszerűen foglalkozók számára nélkülözhetetlen, de haszonnal forgathatják pedagógusok, szülők és bárki más is, akit érdekel, hogyan értjük meg egymást. |
|
|
|
Leírás
Egymás megértése nem egyszerű dolog: akár a leghétköznapibb kommunikációs helyzetben – otthon, az iskolában, a munkahelyünkön, a piacon – is számtalan félreértés adódhat. De mi is történik tulajdonképpen bennünk és a másikban, amikor egymással beszélünk? És hogyan kerülhetjük el a kölcsönös félreértéseket? A német nyelvterületen már 48 kiadást megért kötet az emberi kommunikáció lélektanával foglalkozik, és a mindennapi életből vett, olykor nem véletlenül ismerős helyzetek elemzésével mutatja be, hogyan értjük meg – vagy értjük félre – egymást. Segítségével felismerhetjük a legtipikusabb zavarokhoz vezető hibáinkat, és azt is, hogy mit tehetünk ezek leküzdéséért, ezért a könyv nem csak a pszichológiával és kommunikációval hivatásszerűen foglalkozók számára nélkülözhetetlen, de haszonnal forgathatják pedagógusok, szülők és bárki más is, akit érdekel, hogyan értjük meg egymást.
Háttér Kiadó, 2019.
Írta: Friedemann Schulz von Thun
Fordította: Almássy Ágnes
Tartalom
BEVEZETÉS ÉS SZEMÉLYES HÁTTÉR
„A” RÉSZ: ALAPOK
I. A közlés anatómiája (avagy: amikor valaki mond valamit)
1. Tárgyi tartalom (avagy: amiről informálok)
2. Önmegnyilvánulás (avagy: amit elárulok magamról)
3. Kapcsolat (avagy: mit gondolok rólad, és hogy is állunk egymással)
4. Felszólítás (avagy: mit akarok elérni nálad)
5. A közlés mint a kommunikációdiagnózis tárgya
5.1 Közlések és üzenetek
5.2 Kongruens és inkongruens közlések
II. A befogadás „négy füle”
1. A címzett „szabad választása”
2. Egyoldalú befogadási szokások
2.1 A ,,tárgyi fül”
2.2 A „kapcsolati fül”
2.3 Az „önmegnyilvánulási fül”
2.4 A „felszólítási fül”
3. Az érkező üzenet: a címzett „műve”
3.1 A befogadási hibák néhány oka
III. Szembesülés az üzenet befogadásának eredményével (feedback)
1. „Pszichokémiai reakciók
2. Válasszuk szét a közlés befogadásakor zajló három folyamatot
3. Fantáziáink valóság-ellenőrzése
4. A címzett felelőssége reakciójáért
IV. Interakció (avagy: küldő és címzett közös játéka)
1. Egyéni sajátosságok mint az interakció eredményei
2. Punktuáció (avagy: ki kezdte?)
3. 1 + 1 = 3 (avagy: a rendszerelméleti szemléletmód alapjai — összefoglalás)
V. Metakommunikáció — a következő nemzedék stílusa
„B” RÉSZ: AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ NÉHÁNY ALAPVETŐ PROBLÉMÁJA
I. A közlés önmegnyilvánulási oldala
1. Félelem az önmegnyilvánulástól
1.1 Az önmegnyilvánulástól való félelem kialakulása
1.2 A bírák és vetélytársak világa — csak a fantázia szüleménye?
2. Önmegmutatás és önelrejtés
2.1 Az imponálás technikái
2.2 Az álcázás technikái
2.3 Önmagunk demonstratív lekicsinylése
3. Az önmegmutatási technikák hatásai
4. A pszichológia útjelzői
4.1 Kongruencia, illetve hitelesség
4.2 Szelektív hitelesség
4.3 Koherencia
5. Tanulható-e a hitelesség?
5.1 Önismereti csoportok
5.2 Segítő szabályok
5.3 Merjük megmutatni magunkat
II. A közlés tárgyi oldala
1. Tárgyszerűség
1.1 Első stratégia (,‚Ez nem ide tartozik!”)
1.2 Második stratégia (,‚A zavaró tényezőké az elsőbbség”)
1.3 A tárgyi és a kapcsolati szint szétválasztottsága a mindennapi életben
1.4 Formális és tulajdonképpeni téma — avagy: „beszélgetés a gombákról”
2. Érthetőség
2.1 Egy kis előzetes az „Érthetőség” című fejezethez
2.2 Mi az, hogy érthetőség
2.3 Az érthetőség mérése
2.4 Hogyan tehetünk érthetőbbé egy szöveget?
2.5 Tréninggel az érthető információközlésért
III. A közlés kapcsolati oldala
1. Áttekintés („Ez meg hogy beszél velem?”)
2. Eszközök a kapcsolati oldalon végbemenő folyamat megértéséhez
2.1 A viselkedési kereszt
Viselkedéstréninggel a partneri viszonyért?
2.2 Tranzakcióanalízis
3. A másikról alkotott kép
4. A kapcsolat definiálásáért folytatott küzdelem
4.1 A címzett négyféle reakciója egy kapcsolatdefiniálási javaslatra
4.2 A kapcsolatok három alaptípusa (szimmetrikus, komplementer, metakomplementer)
4.3 Kapcsolati manőverek
4.4 A diáklány és a fiatalember — egy példa
5. A kapcsolati üzenetek hosszú távú hatása: az önkép
5.1 Hogyan alakítják az önképet a te-üzenetek és a címkézések?
5.2 A semmirekellő címkézése
5.3 Az önkép mint tapasztalatok „szerzője”
Elkerülés
Torzítás és átértelmezés
5.4 Belső tapasztalatok elkerülése és eltorzítása
6. Kapcsolati zavarok kezelése
6.1 A kapcsolat tisztázása
7. A kapcsolati szint funkcionalizálása (avagy: „Próbáljuk meg talán humánusan!”)
IV. A közlés felszólítási oldala
1. Kifejezés és hatás — a kommunikáció két funkciója
2. Egyes felszólítások sikertelenségéről
2.1 Kapcsolatfüggő felszólításallergia
2.2 A felszólítás mint „mélyreható” változások elérésére alkalmatlan eszköz
2.3 A felszólítás mint megfosztás a saját kezdeményezés élményétől
2.4 A felszólítás lehetetlenné teszi a spontán viselkedést
2.5 Felszólítások, amelyek megzavarják a „lelki békét”
3. Rejtett (,‚lopakodó”) felszólítások
3.1 Miért kecsegtetnek előnyökkel a rejtett felszólítások?
3.2 Amikor a címzett a felszólítással ellentétesen reagál
3.3 A tárgyi kijelentések rejtett felszólításjellege
3.4 A reklám néhány stratégiája
Mintaadás
Következmények kilátásba helyezése
Asszociációk előhívása
A felszólítást tartalmazó szavak világa
4. Paradox felszólítások
4.1 Amikor az ellenkezőjét kérjük
4.2 Első- és másodrendű megoldások
4.3 „Receptre felírt” tünetek
4.4 Paradox felszólítás — taktikai manőver a fölény biztosítására
5. Nyílt felszólítások
5.1 A nyílt felszólítások kerülésének okai a kommunikációban
5.2 A nyílt felszólítás mint a beteg kommunikáció gyógyítója
5.3 A nyílt felszólításhoz kapcsolódó szükséges beállítódások
UTÓSZÓ PSZICHOLÓGUSOKNAK ÉS MINDENKI MÁSNAK, AKI KAPCSOLATBA KERÜL A PSZICHOLÓGIÁVAL
1. A „pszichológiai” kommunikáció esélyei és veszélyei
2. „Maradjon ember, pszichológus úr!” — szatíra
3. Szakmai ártalom?
4. Pszichozsargon
5. Terápiás viselkedés mint manipulációs eszköz és fegyver
6. A pszichológusi viselkedésmódok kettős karaktere
7. A „csinált” természetesség
BIBLIOGRÁFIA
UTÓSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ (BUDA BÉLA)