Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A kommunikáció zavarai és feloldásuk

Paraméterek

Sorozat Lélek-Kontroll
Szerző Schulz von Thun, Friedemann
Cím A kommunikáció zavarai és feloldásuk
Alcím Általános kommunikációpszichológia
Kiadó Háttér Kiadó
Kiadás éve 2019
Terjedelem 320 oldal
Formátum A/5, ragasztókötött
ISBN 978 615 512 406 8
Eredeti ár:
3.490 Ft
3.141 Ft
Online kedvezmény: 10%

A könyv nem csak a pszichológiával és kommunikációval hivatásszerűen foglalkozók számára nélkülözhetetlen, de haszonnal forgathatják pedagógusok, szülők és bárki más is, akit érdekel, hogyan értjük meg egymást.

Leírás

Egymás megértése nem egyszerű dolog: akár a leghétköznapibb kommunikációs helyzetben – otthon, az iskolában, a munkahelyünkön, a piacon – is számtalan félreértés adódhat. De mi is történik tulajdonképpen bennünk és a másikban, amikor egymással beszélünk? És hogyan kerülhetjük el a kölcsönös félreértéseket? A német nyelvterületen már 48 kiadást megért kötet az emberi kommunikáció lélektanával foglalkozik, és a mindennapi életből vett, olykor nem véletlenül ismerős helyzetek elemzésével mutatja be, hogyan értjük meg – vagy értjük félre – egymást. Segítségével felismerhetjük a legtipikusabb zavarokhoz vezető hibáinkat, és azt is, hogy mit tehetünk ezek leküzdéséért, ezért a könyv nem csak a pszichológiával és kommunikációval hivatásszerűen foglalkozók számára nélkülözhetetlen, de haszonnal forgathatják pedagógusok, szülők és bárki más is, akit érdekel, hogyan értjük meg egymást.
 
Írta: Friedemann Schulz von Thun
Fordította: Almássy Ágnes

Tartalom

BEVEZETÉS ÉS SZEMÉLYES HÁTTÉR
„A” RÉSZ: ALAPOK
I.         A közlés anatómiája (avagy: amikor valaki mond valamit)
1.         Tárgyi tartalom (avagy: amiről informálok)
2.         Önmegnyilvánulás (avagy: amit elárulok magamról)
3.         Kapcsolat (avagy: mit gondolok rólad, és hogy is állunk egymással)
4.         Felszólítás (avagy: mit akarok elérni nálad)
5.         A közlés mint a kommunikációdiagnózis tárgya
5.1       Közlések és üzenetek
5.2       Kongruens és inkongruens közlések
II.        A befogadás „négy füle”
1.         A címzett „szabad választása”
2.         Egyoldalú befogadási szokások
2.1       A ,,tárgyi fül”
2.2       A „kapcsolati fül”
2.3       Az „önmegnyilvánulási fül”
2.4       A „felszólítási fül”
3.         Az érkező üzenet: a címzett „műve”
3.1       A befogadási hibák néhány oka
III. Szembesülés az üzenet befogadásának eredményével (feedback)
1.         „Pszichokémiai reakciók
2.         Válasszuk szét a közlés befogadásakor zajló három folyamatot
3.         Fantáziáink valóság-ellenőrzése
4.         A címzett felelőssége reakciójáért
IV.      Interakció (avagy: küldő és címzett közös játéka)
1.         Egyéni sajátosságok mint az interakció eredményei
2.         Punktuáció (avagy: ki kezdte?)
3.         1 + 1 = 3 (avagy: a rendszerelméleti szemléletmód alapjai — összefoglalás)
V.        Metakommunikáció — a következő nemzedék stílusa
„B” RÉSZ: AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ NÉHÁNY ALAPVETŐ PROBLÉMÁJA
I.         A közlés önmegnyilvánulási oldala
1.         Félelem az önmegnyilvánulástól
1.1       Az önmegnyilvánulástól való félelem kialakulása
1.2       A bírák és vetélytársak világa — csak a fantázia szüleménye?
2.         Önmegmutatás és önelrejtés
2.1       Az imponálás technikái
2.2       Az álcázás technikái
2.3       Önmagunk demonstratív lekicsinylése
3.         Az önmegmutatási technikák hatásai
4.         A pszichológia útjelzői
4.1       Kongruencia, illetve hitelesség
4.2       Szelektív hitelesség
4.3       Koherencia
5.         Tanulható-e a hitelesség?
5.1       Önismereti csoportok
5.2       Segítő szabályok
5.3       Merjük megmutatni magunkat
II.        A közlés tárgyi oldala
1.         Tárgyszerűség
1.1       Első stratégia (,‚Ez nem ide tartozik!”)
1.2       Második stratégia (,‚A zavaró tényezőké az elsőbbség”)
1.3       A tárgyi és a kapcsolati szint szétválasztottsága a mindennapi életben
1.4       Formális és tulajdonképpeni téma — avagy: „beszélgetés a gombákról”
2.         Érthetőség
2.1       Egy kis előzetes az „Érthetőség” című fejezethez
2.2       Mi az, hogy érthetőség
2.3       Az érthetőség mérése
2.4       Hogyan tehetünk érthetőbbé egy szöveget?
2.5       Tréninggel az érthető információközlésért
III.      A közlés kapcsolati oldala
1.         Áttekintés („Ez meg hogy beszél velem?”)
2.         Eszközök a kapcsolati oldalon végbemenő folyamat megértéséhez
2.1       A viselkedési kereszt
Viselkedéstréninggel a partneri viszonyért?
2.2       Tranzakcióanalízis
3.         A másikról alkotott kép
4.         A kapcsolat definiálásáért folytatott küzdelem
4.1       A címzett négyféle reakciója egy kapcsolatdefiniálási javaslatra
4.2       A kapcsolatok három alaptípusa (szimmetrikus, komplementer, metakomplementer)
4.3       Kapcsolati manőverek
4.4       A diáklány és a fiatalember — egy példa
5.         A kapcsolati üzenetek hosszú távú hatása: az önkép
5.1       Hogyan alakítják az önképet a te-üzenetek és a címkézések?
5.2       A semmirekellő címkézése
5.3       Az önkép mint tapasztalatok „szerzője”
Elkerülés
Torzítás és átértelmezés
5.4       Belső tapasztalatok elkerülése és eltorzítása
6.         Kapcsolati zavarok kezelése
6.1       A kapcsolat tisztázása
7.         A kapcsolati szint funkcionalizálása (avagy: „Próbáljuk meg talán humánusan!”)
IV.      A közlés felszólítási oldala
1.         Kifejezés és hatás — a kommunikáció két funkciója
2.         Egyes felszólítások sikertelenségéről
2.1       Kapcsolatfüggő felszólításallergia
2.2       A felszólítás mint „mélyreható” változások elérésére alkalmatlan eszköz
2.3       A felszólítás mint megfosztás a saját kezdeményezés élményétől
2.4       A felszólítás lehetetlenné teszi a spontán viselkedést
2.5       Felszólítások, amelyek megzavarják a „lelki békét”
3.         Rejtett (,‚lopakodó”) felszólítások
3.1       Miért kecsegtetnek előnyökkel a rejtett felszólítások?
3.2       Amikor a címzett a felszólítással ellentétesen reagál
3.3       A tárgyi kijelentések rejtett felszólításjellege
3.4       A reklám néhány stratégiája
Mintaadás
Következmények kilátásba helyezése
Asszociációk előhívása
A felszólítást tartalmazó szavak világa
4.         Paradox felszólítások
4.1       Amikor az ellenkezőjét kérjük
4.2       Első- és másodrendű megoldások
4.3       „Receptre felírt” tünetek
4.4       Paradox felszólítás — taktikai manőver a fölény biztosítására
5.         Nyílt felszólítások
5.1       A nyílt felszólítások kerülésének okai a kommunikációban
5.2       A nyílt felszólítás mint a beteg kommunikáció gyógyítója
5.3       A nyílt felszólításhoz kapcsolódó szükséges beállítódások
UTÓSZÓ PSZICHOLÓGUSOKNAK ÉS MINDENKI MÁSNAK, AKI KAPCSOLATBA KERÜL A PSZICHOLÓGIÁVAL
1.         A „pszichológiai” kommunikáció esélyei és veszélyei
2.         „Maradjon ember, pszichológus úr!” — szatíra
3.         Szakmai ártalom?
4.         Pszichozsargon
5.         Terápiás viselkedés mint manipulációs eszköz és fegyver
6.         A pszichológusi viselkedésmódok kettős karaktere
7.         A „csinált” természetesség
BIBLIOGRÁFIA
UTÓSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ (BUDA BÉLA)