Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A kommunikatív didaktika

Paraméterek

Szerző Barkó Endre
Cím A kommunikatív didaktika
Kiadó Szaktudás Kiadó
Kiadás éve 1998
Terjedelem 262 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 963 6572 27 5
Ár:
5.200 Ft
4.680 Ft
Kedvezmény: 10%

A könyv a pedagógia rendszerét, más tudományokkal való kapcsolatát és a pedagógia tematizált tudományterületeit járja be. A kommunikatív szemlélet jegyében a pedagógiai folyamat didaktikai, oktatáselméleti és az oktatás gyakorlati kérdéseit, metodológiáját végigjárva kísérel meg összefoglaló rendszerezést adni.

Leírás

A könyv a pedagógia rendszerét, más tudományokkal való kapcsolatát és a pedagógia tematizált tudományterületeit járja be. A kommunikatív szemlélet jegyében a pedagógiai folyamat didaktikai, oktatáselméleti és az oktatás gyakorlati kérdéseit, metodológiáját végigjárva kísérel meg összefoglaló rendszerezést adni. A könyv egyéni szempontokat követ, egyéni ízlés szerint válogat, példát ad, tanít arra, hogy tudásunk egyedi, emberi értelmet nyerjen bennünk, gondolkodásunkban, érvrendszerünkben, válaszainkban, abban a kommunikációban, amelyet a végletek között adott lehetőség, az élet kommunikációjában folytatunk.

Írta: Barkó Endre

Lektor: Dr. Schaffhauser Ferenc, Dr. Völgyesy Pál

Tartalom

Bevezetés

Miről szól ez a könyv?

A könyv célja

I. fejezet – A pedagógia tudomány

Miről lesz szó a fejezetben?

Mit kell alaposan tudnia?

1. A pedagógia tudománya

2. A pedagógia célja

3. A pedagógiai célok változásai

4. A pedagógia normativitása

5. Eszménykép

6. Miért szükséges a normativitás?

7. A pedagógia hatósugara

8. A pedagógia elméleti és gyakorlati tudomány

9. A pedagógia mint tematikailag redukált reáltudomány

10. A pedagógia tapasztalati (empirikus) tudomány

11. Egyetemes tudomány és tematikai redukció

12. A tematikai redukció következménye

13. Tematikai redukció és illetékességi körök

14. Az empíria követelménye

15. A pedagógia tárgya

16. Az elmélet és a gyakorlat egysége

17. Állandóság és maradandóság

18. A tudományos kérdésfeltevés indítéka

19. A pedagógiai kérdésfeltevés természete

20. A szinkrónia és diakrónia kérdése

21. Az I. fejezet összefoglalása

II. fejezet – A pedagógia kapcsolata más tudományokkal

Miről lesz szó a fejezetben?

Mit kell alaposan tudnia?

1. A filozófia fogalma, tárgya és kapcsolata a pedagógiával

2. Az ismeretelmélet tanítása. Az ismeretelmélet és filozófia, a gyakorlati filozófia és a pedagógiai kapcsolata

3. Platón ismeretelmélete

4. Ismeretelméletek a platóni ismeretelméletből kiindulva

5. A létfilozófia ismeretelmélete

6. Az érzéki megismerés filozófiai értelemben

7. Az énfilozófiai ismeretelmélet

8. A tudásszociológia mint ismeretelmélet

9. A rendszerelmélet

10. A rendszerelmélet ismeretelmélete

11. A klasszikus ismeretelmélet

12. Az empirizmus

13. A racionalizmus

14. A szellemfilozófia és az analitikus filozófia

15. A szoros értelemben vett társtudományok hatása

16. Pedagógia és ismeretelmélet

17. A II. fejezet összefoglalása

III. fejezet – A pedagógia és diszciplínái

Miről lesz szó a fejezetben?

Mit kell alaposan tudnia?

1. A pedagógia főbb ágai

2. A teljesség igényével elkülönülő pedagógiák

3. A különbség létrejötte

4. Bevezetés a neveléstudományba

5. A nevelés tana

6. Elmélet és tan

7. Az elmélet igazolása

8. A neveléstan tárgya

9. A nevelés célja

10. Cél és feladat

11. Fejlesztés és fejlettség

12. A nevelés értékekre irányul

13. A személyiség

14. A személyiség vizsgálata

15. A III. fejezet összefoglalása

IV. fejezet – Pedagógia és kommunikáció

Miről lesz szó a fejezetben?

Mit kell alaposan tudnia?

1. Kapcsolatfelvétel és információ

2. A felhasználás szabályozottsága

3. Az egyediség kontra típus

4. Az ismeret mint információ és a megismerés

5. Az információ fajtái

6. Az információ forrása, az információ útja

7. Az információ értéke

8. Az információ mint szervezési elv

9. Az ember és információ

10. Az öröklés mint információ

11. Információelmélet

12. A kommunikáció

13. A kommunikáció mint kapcsolatteremtés

14. A személyközi kommunikáció

15. Az interakció

16. Az interakció és a kommunikáció kapcsolata

17. A kommunikáció közege: a nyelv

18. A nyelvi kommunikáció indítéka, szándéka, kifejezési formája

19. A beszéd és a nyelv viszonya, a nyelvi funkciók

20. A nyelvi kifejezés és a kommunikáció

21. A kommunikáció és jelhasználat, a jel fogalma

22. A dialógus

23. A nyelvhasználati képesség mint emberi tulajdonság

24. A kommunikáció és megismerés

25. A diskurzus mint feleletváró üzenetek áramlása, kommunikációja

26. A nyelvi és nem nyelvi kommunikáció elemei

27. A nyelvi kommunikáció

28. A kommunikáció típusai

29. A nem verbális kommunikáció funkciója

30. A nem verbális kommunikáció tipikus formája: a mimika

31. A nem verbális kommunikáció egyéb formái

32. A kommunikáció kommunikációja

33. A szociális kommunikáció

34. A humán kommunikáció

35. A személyek közötti kommunikáció szintjei

36. A kommunikáció elsajátítása

37. A IV. fejezet összefoglalása

V. fejezet – A kommunikatív didaktika. A tanító, nevelő hatás és a tanulás alapkérdései

Miről lesz szó a fejezetben?

Mit kell alaposan tudnia?

1. Pedagógia és kommunikáció

2. A pedagógiai kommunikáció fogalma

3. Az üzenet feleletváró

4. A párbeszéd jellege

5. Visszajelzések a folyamatban

6. A tanító, nevelő hatás dramaturgiája

7. A tanítás, tanulás tana, az oktatástan mint pedagógiai diszciplína

8. Herbart didaktikai felfogása

9. A „mit tanítsunk” problémája, a tartalom kiválasztásának a kérdései (Áttekintés)

10. Modern oktatáselméleti koncepciók, tipizálási lehetőségek

11. Az oktatási cél és a tanulási eredmények összefüggése

12. A tanulás mint az elsajátítás módja, lefolyása (A tanuláselméletek)

13. A tanítási, tanulási folyamat eredményességére koncentráló taxonómiai modellek

A Nemzeti Alaptanterv cél- és követelményrendszere

A szakképzés követelményrendszere (OKJ, FEOR)

14. A tanulásszervezésre vonatkozó programozási (kvázi programozási) elvek

15. A tanuló munkája mint az iskolai tanulás, az elsajátítás jellemzője

16. A tanár munkája (módszertani lehetőségei)

17. A tanári munka időbeli, tartalmi és szociális keretei (A tanítás, tanulás szervezeti formái)

18. A folyamat tervezője, szervezője, a tervezés szintjei

19. A tanító, nevelő hatás, az oktatás folyamata

20. A tanár munkája mint a folyamat irányítója, értékelője (Az ellenőrzés és értékelés problémái)

21. Az V. fejezet összefoglalása

VI. fejezet – Az oktatás kommunikatív módszerei és eszközei

Miről lesz szó a fejezetben?

Mit kell alaposan tudnia?

1. A módszer fogalma

2. A módszerek bemutatása

3. Az egyéni, önálló tapasztalatszerzés közvetlen módszerei

4. Az egyéni, önálló tapasztalatszerzés közvetett módszerei

5. A tanítás és tanulás eszközei

6. A VI. fejezet összefoglalása

Irodalom