Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A kommunikatív etika

Paraméterek

Szerző Jürgen Habermas
Cím A kommunikatív etika
Alcím A demokratikus vitákban kiérlelődő konszenzus és társadalmi integráció politikai-filozófiai elmélete
Kiadó Új Mandátum Könyvkiadó
Kiadás éve 2001
Terjedelem 232 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 963 9336 17 3
Eredeti ár:
2.380 Ft

E tanulmánykötetben Jürgen Habermas kommunikatív, illetve diszkurzusetikájának legfontosabb írásai olvashatók. Az utóbbi néhány évben végre megjelenhetett Habermas elméletalkotó munkásságának néhány fontos dokumentuma, de egészen különleges figyelmet érdemlő politikai-etikai írásai magyarul e kötetben válnak először hozzáférhetővé...

Leírás

E tanulmánykötetben Jürgen Habermas kommunikatív, illetve diszkurzusetikájának legfontosabb írásai olvashatók. Az utóbbi néhány évben végre megjelenhetett Habermas elméletalkotó munkásságának néhány fontos dokumentuma, de egészen különleges figyelmet érdemlő politikai-etikai írásai magyarul e kötetben válnak először hozzáférhetővé...

A kommunikatív etika alapelve kimondja, hogy csak azok a normák méltóak az intézményesítésre (vagy arra, hogy tényszerű fennállásukat elfogadjuk), amelyek „érvényességi köre általános elismerést válthat ki...” Az egyetemesítés alapelve ugyanis arra szolgál, hogy mindazokat a normákat, amelyek partikuláris, tehát nem általánosítható érdekeket testesítenek meg, mint nem-konszenzusképeseket kizárjuk a végső döntés alternatívái közül...
Az univerzális pragmatika bizonyítani igyekezett azt a tételt, miszerint a cselekvési normák igazolására vonatkozó kérdés megegyezik azzal a kérdéssel, hogy: „miképpen lehet érvek segítségével igazolni a cselekvési normákkal összefonódó érvényességi igényt?” ... a gyakorlati-erkölcsi kérdések éppúgy „igazságra képesek”, azaz érvelő vitában mérlegelhetők, mint az elméleti problémák. Természetesen más az érvelés szerkezete az igazság- és megint más a helyesség igények megokolásakor. „A kijelentések igazságának mércéje: egy felfogáshoz való egyetemes hozzájárulás lehetősége, míg egy ajánlat és/vagy figyelmeztetés helyességének mércéje: egy felfogás tekintetében való egyetemes egyetértés lehetősége.” A gyakorlati vita akkor veszi kezdetét, amikor az ajánlásként beterjesztett normák tekintetében nézetkülönbségek alakulnak ki, és a cselekvő személyek megállapodnak abban, hogy a fennálló problémák ellenére megkísérlik kommunikatívan összehangolni cselekvéseiket. A vita során megegyezésre kell jutni ártól, hogy a normák (a javasolt eljárás szabályainak) érvényessége igazolható-e.

 

Új Mandátum Könyvkiadó, 2001.

Írta: Jürgen Habermas

Fordította: Felkai Gábor

Tartalom

ELŐSZÓ

Felkai Gábor: A diszkurzusetika és a demokratikus politikai eljárások eszménye

I. A NYELV NORMATÍV SZERKEZETÉRŐL

Előkészítő megjegyzések a kommunikatív kompetencia elméletéhez

Gondolatok a kommunikációs patológiákról

II. SZOCIÁLIS ÉRDEKEK MINT INTERSZUBJEKTÍVEN „LEVIZSGÁZTATHATÓ” ÉRVÉNYESSÉGI IGÉNYEK

A gyakorlati kérdések igazságra való képessége

Az általánosítható érdekek elnyomásának modellje

III. A KOMMUNIKATÍV ETIKA RENDSZERES KIFEJTÉSE

Feljegyzések a diszkurzusetika megalapozásának programjához

Morális tudat és kommunikatív cselekvés

A gyakorlati ész pragmatikai, etikai és morális használatáról