A kommunikatív etika
Paraméterek
Szerző | Jürgen Habermas |
Cím | A kommunikatív etika |
Alcím | A demokratikus vitákban kiérlelődő konszenzus és társadalmi integráció politikai-filozófiai elmélete |
Kiadó | Új Mandátum Könyvkiadó |
Kiadás éve | 2001 |
Terjedelem | 232 oldal |
Formátum | B/5, ragasztókötött |
ISBN | 963 9336 17 3 |
E tanulmánykötetben Jürgen Habermas kommunikatív, illetve diszkurzusetikájának legfontosabb írásai olvashatók. Az utóbbi néhány évben végre megjelenhetett Habermas elméletalkotó munkásságának néhány fontos dokumentuma, de egészen különleges figyelmet érdemlő politikai-etikai írásai magyarul e kötetben válnak először hozzáférhetővé... |
|
|
Leírás
E tanulmánykötetben Jürgen Habermas kommunikatív, illetve diszkurzusetikájának legfontosabb írásai olvashatók. Az utóbbi néhány évben végre megjelenhetett Habermas elméletalkotó munkásságának néhány fontos dokumentuma, de egészen különleges figyelmet érdemlő politikai-etikai írásai magyarul e kötetben válnak először hozzáférhetővé...
A kommunikatív etika alapelve kimondja, hogy csak azok a normák méltóak az intézményesítésre (vagy arra, hogy tényszerű fennállásukat elfogadjuk), amelyek „érvényességi köre általános elismerést válthat ki...” Az egyetemesítés alapelve ugyanis arra szolgál, hogy mindazokat a normákat, amelyek partikuláris, tehát nem általánosítható érdekeket testesítenek meg, mint nem-konszenzusképeseket kizárjuk a végső döntés alternatívái közül...
Az univerzális pragmatika bizonyítani igyekezett azt a tételt, miszerint a cselekvési normák igazolására vonatkozó kérdés megegyezik azzal a kérdéssel, hogy: „miképpen lehet érvek segítségével igazolni a cselekvési normákkal összefonódó érvényességi igényt?” ... a gyakorlati-erkölcsi kérdések éppúgy „igazságra képesek”, azaz érvelő vitában mérlegelhetők, mint az elméleti problémák. Természetesen más az érvelés szerkezete az igazság- és megint más a helyesség igények megokolásakor. „A kijelentések igazságának mércéje: egy felfogáshoz való egyetemes hozzájárulás lehetősége, míg egy ajánlat és/vagy figyelmeztetés helyességének mércéje: egy felfogás tekintetében való egyetemes egyetértés lehetősége.” A gyakorlati vita akkor veszi kezdetét, amikor az ajánlásként beterjesztett normák tekintetében nézetkülönbségek alakulnak ki, és a cselekvő személyek megállapodnak abban, hogy a fennálló problémák ellenére megkísérlik kommunikatívan összehangolni cselekvéseiket. A vita során megegyezésre kell jutni ártól, hogy a normák (a javasolt eljárás szabályainak) érvényessége igazolható-e.
Új Mandátum Könyvkiadó, 2001.
Írta: Jürgen Habermas
Fordította: Felkai Gábor
Tartalom
ELŐSZÓ
Felkai Gábor: A diszkurzusetika és a demokratikus politikai eljárások eszménye
I. A NYELV NORMATÍV SZERKEZETÉRŐL
Előkészítő megjegyzések a kommunikatív kompetencia elméletéhez
Gondolatok a kommunikációs patológiákról
II. SZOCIÁLIS ÉRDEKEK MINT INTERSZUBJEKTÍVEN „LEVIZSGÁZTATHATÓ” ÉRVÉNYESSÉGI IGÉNYEK
A gyakorlati kérdések igazságra való képessége
Az általánosítható érdekek elnyomásának modellje
III. A KOMMUNIKATÍV ETIKA RENDSZERES KIFEJTÉSE
Feljegyzések a diszkurzusetika megalapozásának programjához
Morális tudat és kommunikatív cselekvés
A gyakorlati ész pragmatikai, etikai és morális használatáról