A koreográfia művészetének elmélete és gyakorlata
Paraméterek
| Szerző | Fodor Antal |
| Cím | A koreográfia művészetének elmélete és gyakorlata |
| Kiadó | Magyar Kultúra Kiadó |
| Kiadás éve | 2018 |
| Terjedelem | 198 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 615 5746 0 8 |
|
Minden művészeti ágnak, így a koreográfia művészetének is megvan a maga mesterségbeli tudása, ami tanulható és tanítható. Meg lehet tanulni az ecsetkezelést a festészetben, vagy a hangszerelést a komponálásban, így meg lehet tanulni a koreográfiai alkotások bizonyos szabályait is. Meg lehet ismerkedni azzal a közeggel, melyben alkotunk, azokkal az eszközökkel, amiket az alkotás során felhasználunk, valamint ezek használatának bizonyos törvényszerűségeivel. Ezeknek az ismereteknek a birtokában lehet koreográfiákat készíteni. |
|
|
|
Leírás
Minden művészeti ágnak, így a koreográfia művészetének is megvan a maga mesterségbeli tudása, ami tanulható és tanítható. Meg lehet tanulni az ecsetkezelést a festészetben, vagy a hangszerelést a komponálásban, így meg lehet tanulni a koreográfiai alkotások bizonyos szabályait is. Meg lehet ismerkedni azzal a közeggel, melyben alkotunk, azokkal az eszközökkel, amiket az alkotás során felhasználunk, valamint ezek használatának bizonyos törvényszerűségeivel. Ezeknek az ismereteknek a birtokában lehet koreográfiákat készíteni. (Persze ezeknek az ismerete nélkül is.) De ezek az ismeretek csak hozzásegíthetik az alkotót, a koreográfust, hogy az ismereteket felhasználva (vagy elvetve) műveket hozzon létre. Fércműveket vagy művészi alkotásokat. Ahhoz, hogy valaki művészeti alkotást hozzon létre, nem elég a mesterségbeli tudás, ha még oly alapos is. Egy „apróság” kell hozzá. A tehetség. Ezt pedig sajnos nem lehet tanítani. És még sokszor a felsorolt alkotóelemek sem elegendőek egy művészi alkotás létrehozásához: a tehetség, a mesterségbeli tudás, a műveltség, a szorgalom is mind semmi. Még mindig kell hozzá valami: a tehetség érvényesítésének képessége. A tehetségen és az ismereteken túl van a világkép, amivel minden alkotónak rendelkeznie kell. És hordoznia kell magában az „üzenetet,” amit mindenkinek el akar mondani, mindenkihez el akar juttatni. Ebből fakad az alkotás vágya és az alkotás kényszere.
Írta: Fodor Antal
Lektor: F. Molnár Márta PhD
Tartalom
Előszó
A táncművészet forradalmának okai és következményei
Az ipari forradalom
Az ipari forradalmak hatása a művészetekre
A táncművészet forradalma
Gyagilev és az orosz balett
Fokin és Nizsinszkij
A táncművészet helyzetének alakulása Nyugat-Európában és a Szovjetunióban
A koreográfia művészetének elmélete
A látás, a szem
Észlelés a szem által
A látás mint aktív felfedezés
Észleleti fogalmak
A fizikai távolság és az időbeli távolsága látás tükrében
A vizuális élmény az idő és a tér összefüggésében
Az egyensúly és a vizuális egyensúly
A súly
A fent és lent
A függőleges és az egyensúly
A jobb és a bal
Az egyszerűség
A fény és a megvilágítás
Fény a színpadon
A megvilágítás
A dinamika
A zene és zenei fogalmak, melyek a táncban is megtalálhatóak
A ritmus, a melódia, a dallam a zenében és a táncban
A tánc és a zenei formák kapcsolata
A mozgás, az idő és a rend – az alkotás és a befogadás időbeliségének kérdései
Tartalom és forma
A tér és az erő
A kifejezés, az észlelés
Kifejezés a táncművészetben
Az agy és a kreativitás
Kreativitás a művészetben
A kreatív készség kialakulása
A művészi kreativitás
Az alkotóművész
A kreativitás és a hírnév
Az alkotás
A befogadás
A „szép”
A divat és az újdonság igénye
A művészi élmények hatása a befogadóra
A befogadás motivációja
A művészet szerepe
A kortárs művészet szerepe
A koreográfia mesterségének gyakorlata
A táncművészet játszóhelyei: a „mágikus” tér
Színház típusok
A görög színház
A barokk színház
Az aréna vagy a sportcsarnok
Különböző színháztípusok „formanyelvi” lehetőségei
A barokk típusú színházak tánc formanyelvi sajátosságai
A görög színháztípus tánc formanyelvi sajátosságai
Az arénaszerű színház tánc formanyelvi sajátosságai
A táncművészet műfajai
A cselekményes vagy dramatikus táncmű
A cselekmény nélküli vagy szimfonikus táncmű
A posztdramatikus, illetve a „kvázi” cselekményes táncmű
A koreográfus
Ki legyen koreográfus?
Koreográfus típusok
Miként lesz valakiből koreográfus?
Koreográfus – egy operaházi nagy együttesnél
Koreográfus – egy önálló kisebb vagy nagyobb együttesnél
Az alkalmazott koreográfia készítője
A koreográfus alkotótársai
A táncos
A zeneszerző
A díszlet-, a jelmez- és a látvány- (világítás) tervező
Egy táncmű betanítása
Betanítás repertoárt játszó „kincstári” együttesnél
A szimfonikus táncmű létrehozásának folyamata
Egy táncmű létrehozása önálló, kisebb vagy nagyobb együttesnél
A legfontosabb alkotótárs – a befogadó, vagyis a néző
A „beprogramozott” közönség
A kritikus
A befogadás
Záró gondolatok
Tanulság
Fodor Antal színpadi műveinek (balettjeinek) jegyzéke
Szakirodalom
Képek forrásjegyzéke