Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A koreográfia művészetének elmélete és gyakorlata

Paraméterek

Szerző Fodor Antal
Cím A koreográfia művészetének elmélete és gyakorlata
Kiadó Magyar Kultúra Kiadó
Kiadás éve 2018
Terjedelem 198 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 978 615 5746 0 8
Ár:
3.800 Ft

Minden művészeti ágnak, így a koreográfia művészetének is megvan a maga mesterségbeli tudása, ami tanulható és tanítható. Meg lehet tanulni az ecsetkezelést a festészetben, vagy a hangszerelést a komponálásban, így meg lehet tanulni a koreográfiai alkotások bizonyos szabályait is. Meg lehet ismerkedni azzal a közeggel, melyben alkotunk, azokkal az eszközökkel, amiket az alkotás során felhasználunk, valamint ezek használatának bizonyos törvényszerűségeivel. Ezeknek az ismereteknek a birtokában lehet koreográfiákat készíteni. 

Leírás

Minden művészeti ágnak, így a koreográfia művészetének is megvan a maga mesterségbeli tudása, ami tanulható és tanítható. Meg lehet tanulni az ecsetkezelést a festészetben, vagy a hangszerelést a komponálásban, így meg lehet tanulni a koreográfiai alkotások bizonyos szabályait is. Meg lehet ismerkedni azzal a közeggel, melyben alkotunk, azokkal az eszközökkel, amiket az alkotás során felhasználunk, valamint ezek használatának bizonyos törvényszerűségeivel. Ezeknek az ismereteknek a birtokában lehet koreográfiákat készíteni. (Persze ezeknek az ismerete nélkül is.) De ezek az ismeretek csak hozzásegíthetik az alkotót, a koreográfust, hogy az ismereteket felhasználva (vagy elvetve) műveket hozzon létre. Fércműveket vagy művészi alkotásokat. Ahhoz, hogy valaki művészeti alkotást hozzon létre, nem elég a mesterségbeli tudás, ha még oly alapos is. Egy „apróság” kell hozzá. A tehetség. Ezt pedig sajnos nem lehet tanítani. És még sokszor a felsorolt alkotóelemek sem elegendőek egy művészi alkotás létrehozásához: a tehetség, a mesterségbeli tudás, a műveltség, a szorgalom is mind semmi. Még mindig kell hozzá valami: a tehetség érvényesítésének képessége. A tehetségen és az ismereteken túl van a világkép, amivel minden alkotónak rendelkeznie kell. És hordoznia kell magában az „üzenetet,” amit mindenkinek el akar mondani, mindenkihez el akar juttatni. Ebből fakad az alkotás vágya és az alkotás kényszere.

Írta: Fodor Antal

Lektor: F. Molnár Márta PhD

Tartalom

Előszó

A táncművészet forradalmának okai és következményei

Az ipari forradalom

Az ipari forradalmak hatása a művészetekre

A táncművészet forradalma

Gyagilev és az orosz balett

Fokin és Nizsinszkij

A táncművészet helyzetének alakulása Nyugat-Európában és a Szovjetunióban

A koreográfia művészetének elmélete

A látás, a szem

Észlelés a szem által

A látás mint aktív felfedezés

Észleleti fogalmak

A fizikai távolság és az időbeli távolsága látás tükrében

A vizuális élmény az idő és a tér összefüggésében

Az egyensúly és a vizuális egyensúly

A súly

A fent és lent

A függőleges és az egyensúly

A jobb és a bal

Az egyszerűség

A fény és a megvilágítás

Fény a színpadon

A megvilágítás

A dinamika

A zene és zenei fogalmak, melyek a táncban is megtalálhatóak

A ritmus, a melódia, a dallam a zenében és a táncban

A tánc és a zenei formák kapcsolata

A mozgás, az idő és a rend – az alkotás és a befogadás időbeliségének kérdései

Tartalom és forma

A tér és az erő

A kifejezés, az észlelés

Kifejezés a táncművészetben

Az agy és a kreativitás

Kreativitás a művészetben

A kreatív készség kialakulása

A művészi kreativitás

Az alkotóművész

A kreativitás és a hírnév

Az alkotás

A befogadás

A „szép”

A divat és az újdonság igénye

A művészi élmények hatása a befogadóra

A befogadás motivációja

A művészet szerepe

A kortárs művészet szerepe

A koreográfia mesterségének gyakorlata

A táncművészet játszóhelyei: a „mágikus” tér

Színház típusok

A görög színház

A barokk színház

Az aréna vagy a sportcsarnok

Különböző színháztípusok „formanyelvi” lehetőségei

A barokk típusú színházak tánc formanyelvi sajátosságai

A görög színháztípus tánc formanyelvi sajátosságai

Az arénaszerű színház tánc formanyelvi sajátosságai

A táncművészet műfajai

A cselekményes vagy dramatikus táncmű

A cselekmény nélküli vagy szimfonikus táncmű

A posztdramatikus, illetve a „kvázi” cselekményes táncmű

A koreográfus

Ki legyen koreográfus?

Koreográfus típusok

Miként lesz valakiből koreográfus?

Koreográfus – egy operaházi nagy együttesnél

Koreográfus – egy önálló kisebb vagy nagyobb együttesnél

Az alkalmazott koreográfia készítője

A koreográfus alkotótársai

A táncos

A zeneszerző

A díszlet-, a jelmez- és a látvány- (világítás) tervező

Egy táncmű betanítása

Betanítás repertoárt játszó „kincstári” együttesnél

A szimfonikus táncmű létrehozásának folyamata

Egy táncmű létrehozása önálló, kisebb vagy nagyobb együttesnél

A legfontosabb alkotótárs – a befogadó, vagyis a néző

A „beprogramozott” közönség

A kritikus

A befogadás

Záró gondolatok

Tanulság

Fodor Antal színpadi műveinek (balettjeinek) jegyzéke

Szakirodalom

Képek forrásjegyzéke