Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A koreográfia művészetének elmélete és gyakorlata

Paraméterek

Szerző Fodor Antal
Cím A koreográfia művészetének elmélete és gyakorlata
Kiadó Magyar Kultúra Kiadó
Kiadás éve 2018
Terjedelem 198 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 978 615 5746 0 8
Eredeti ár:
4.500 Ft

Minden művészeti ágnak, így a koreográfia művészetének is megvan a maga mesterségbeli tudása, ami tanulható és tanítható. Meg lehet tanulni az ecsetkezelést a festészetben, vagy a hangszerelést a komponálásban, így meg lehet tanulni a koreográfiai alkotások bizonyos szabályait is. Meg lehet ismerkedni azzal a közeggel, melyben alkotunk, azokkal az eszközökkel, amiket az alkotás során felhasználunk, valamint ezek használatának bizonyos törvényszerűségeivel. Ezeknek az ismereteknek a birtokában lehet koreográfiákat készíteni. 

Leírás

Minden művészeti ágnak, így a koreográfia művészetének is megvan a maga mesterségbeli tudása, ami tanulható és tanítható. Meg lehet tanulni az ecsetkezelést a festészetben, vagy a hangszerelést a komponálásban, így meg lehet tanulni a koreográfiai alkotások bizonyos szabályait is. Meg lehet ismerkedni azzal a közeggel, melyben alkotunk, azokkal az eszközökkel, amiket az alkotás során felhasználunk, valamint ezek használatának bizonyos törvényszerűségeivel. Ezeknek az ismereteknek a birtokában lehet koreográfiákat készíteni. (Persze ezeknek az ismerete nélkül is.) De ezek az ismeretek csak hozzásegíthetik az alkotót, a koreográfust, hogy az ismereteket felhasználva (vagy elvetve) műveket hozzon létre. Fércműveket vagy művészi alkotásokat. Ahhoz, hogy valaki művészeti alkotást hozzon létre, nem elég a mesterségbeli tudás, ha még oly alapos is. Egy „apróság” kell hozzá. A tehetség. Ezt pedig sajnos nem lehet tanítani. És még sokszor a felsorolt alkotóelemek sem elegendőek egy művészi alkotás létrehozásához: a tehetség, a mesterségbeli tudás, a műveltség, a szorgalom is mind semmi. Még mindig kell hozzá valami: a tehetség érvényesítésének képessége. A tehetségen és az ismereteken túl van a világkép, amivel minden alkotónak rendelkeznie kell. És hordoznia kell magában az „üzenetet,” amit mindenkinek el akar mondani, mindenkihez el akar juttatni. Ebből fakad az alkotás vágya és az alkotás kényszere.

 

Magyar Kultúra Kiadó, 2018.

Írta: Fodor Antal

Lektor: F. Molnár Márta PhD

 

Kapcsolódó kiadvány:

Bevezetés a koreografálás világába

Tánc - jel - írás

 

Kapcsolódó témakör:

Táncművészet

Tartalom

Előszó

A táncművészet forradalmának okai és következményei

Az ipari forradalom

Az ipari forradalmak hatása a művészetekre

A táncművészet forradalma

Gyagilev és az orosz balett

Fokin és Nizsinszkij

A táncművészet helyzetének alakulása Nyugat-Európában és a Szovjetunióban

A koreográfia művészetének elmélete

A látás, a szem

Észlelés a szem által

A látás mint aktív felfedezés

Észleleti fogalmak

A fizikai távolság és az időbeli távolsága látás tükrében

A vizuális élmény az idő és a tér összefüggésében

Az egyensúly és a vizuális egyensúly

A súly

A fent és lent

A függőleges és az egyensúly

A jobb és a bal

Az egyszerűség

A fény és a megvilágítás

Fény a színpadon

A megvilágítás

A dinamika

A zene és zenei fogalmak, melyek a táncban is megtalálhatóak

A ritmus, a melódia, a dallam a zenében és a táncban

A tánc és a zenei formák kapcsolata

A mozgás, az idő és a rend – az alkotás és a befogadás időbeliségének kérdései

Tartalom és forma

A tér és az erő

A kifejezés, az észlelés

Kifejezés a táncművészetben

Az agy és a kreativitás

Kreativitás a művészetben

A kreatív készség kialakulása

A művészi kreativitás

Az alkotóművész

A kreativitás és a hírnév

Az alkotás

A befogadás

A „szép”

A divat és az újdonság igénye

A művészi élmények hatása a befogadóra

A befogadás motivációja

A művészet szerepe

A kortárs művészet szerepe

A koreográfia mesterségének gyakorlata

A táncművészet játszóhelyei: a „mágikus” tér

Színház típusok

A görög színház

A barokk színház

Az aréna vagy a sportcsarnok

Különböző színháztípusok „formanyelvi” lehetőségei

A barokk típusú színházak tánc formanyelvi sajátosságai

A görög színháztípus tánc formanyelvi sajátosságai

Az arénaszerű színház tánc formanyelvi sajátosságai

A táncművészet műfajai

A cselekményes vagy dramatikus táncmű

A cselekmény nélküli vagy szimfonikus táncmű

A posztdramatikus, illetve a „kvázi” cselekményes táncmű

A koreográfus

Ki legyen koreográfus?

Koreográfus típusok

Miként lesz valakiből koreográfus?

Koreográfus – egy operaházi nagy együttesnél

Koreográfus – egy önálló kisebb vagy nagyobb együttesnél

Az alkalmazott koreográfia készítője

A koreográfus alkotótársai

A táncos

A zeneszerző

A díszlet-, a jelmez- és a látvány- (világítás) tervező

Egy táncmű betanítása

Betanítás repertoárt játszó „kincstári” együttesnél

A szimfonikus táncmű létrehozásának folyamata

Egy táncmű létrehozása önálló, kisebb vagy nagyobb együttesnél

A legfontosabb alkotótárs – a befogadó, vagyis a néző

A „beprogramozott” közönség

A kritikus

A befogadás

Záró gondolatok

Tanulság

Fodor Antal színpadi műveinek (balettjeinek) jegyzéke

Szakirodalom

Képek forrásjegyzéke