Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A környezetismeret tanításának módszertana

A környezetismeret tanításának módszertana Katt rá a felnagyításhoz

Paraméterek

Szerző Borvendég Márta – Doba László – Harag Ferenc – Jámbor Balázs – Szabó Péter
Cím A környezetismeret tanításának módszertana
Kiadó Dávid Kiadó
Kiadás éve 2000
Terjedelem 180 oldal
Formátum A/4, ragasztókötött
ISBN 963 03 7621 0
Ár:
2.620 Ft
2.489 Ft
Kedvezmény: 5%

A könyv az egyes témakörök tanítása mellett olyan fontos kérdéseket is érint, mint például az összevont osztályú tanulócsoportok munkáját, az órákra való készülés főbb mozzanatait és az óraelemzések szempontjait.

Leírás

Kiadványunkkal régi adósságot törlesztünk. A tanító- és óvóképzésben, a természet- és társadalomismeret egészének tanítási módszertanát bemutató jegyzet utoljára 1980-ban jelent meg, Hadnagy János szerkesztésében. Ez a kiadvány több, lényegében változatlan kiadást megért. Az időközben bekövetkezett politikai változások miatt ma már egyes részleteit csak erős kritikával lehet használni. A ’90-es évek közepén egyre jobban jelentkezett az igény egy, a természet- és a társadalmi környezet egészét tárgyaló korszerű tantárgypedagógiai (módszertani) tankönyv kiadására. A munkát nemcsak a főiskolai hallgatók sürgették, hanem az iskolákban már régebben végzett gyakorló pedagógusok is. Nem tudtunk a kezükbe adni egy minden szempontból használható tankönyvet, ezért vállalkoznunk kellett annak megírására és kiadására. A feladat megoldására két tanítóképző főiskola (Győr, Kaposvár) tantárgypedagógusai fogtak össze és írták meg hiánypótló könyvüket. A politikai rendszerváltás után felerősödtek az iskolákban is a változások. Módosult az iskolaszerkezet, egymás után jelentek meg az új alternatív tantervek és a sokszor egymástól jelentősen eltérő tankönyvek is. A változások sorozatában (napjainkban úgy tűnik, hogy csak időlegesen) viszonylagos nyugalmat hozott a Nemzeti Alaptanterv elfogadása és bevezetése. Munkánkat igyekeztünk ennek figyelembevételével elkészíteni. Elsősorban azonban arra törekedtünk, hogy olyan ismereteket adjunk át Olvasóinknak, amelyek időtállóak. Így, bár bemutatjuk a NAT témánk szempontjából lényeges tudnivalóit, a hangsúlyt a környezetismeret egyes témaköreinek tanítására helyeztük. A kiadó a szerzőgárda egyetértésével úgy vélte, hogy a leginkább használt tankönyvekhez alkalmazkodva, szükséges a környezetismeret tantárgy keretében társadalmi környezet legfontosabb témaköreinek az oktatás módszertani bemutatása is.
Mivel a hazai iskolarendszerben még további változások várhatók, ezért elképzelhető, hogy tankönyvünk egyes fejezetei módosításra szorulnak majd, de reméljük, hogy a nagyobb része eredményesen használható lesz a hazai óvó- és tanítóképzésben. Szándékaink szerint a már gyakorló kollégáknak is hasznos segítséget ad a mindennapi tanítási munkájukban. A könyv az egyes témakörök tanítása mellett olyan fontos kérdéseket is érint, mint például az összevont osztályú tanulócsoportok munkáját, az órákra való készülés főbb mozzanatait és az óraelemzések szempontjait.
 

Tartalom

1. A környezetismeret tantárgy történeti előzményei
1.1. Történeti előzmények 1963-ig (Doba László)
1.2. A környezetismeret 1963-tál a NAT megjelenéséig (Doba László)
1.2.1. Az 1963-as környezetismeret tanterve
1.2.2. Az 1978-as környezetismereti tanterv előzményei
1.2.3. Az 1978-as környezetismeret tanterve
1.2.4. A környezetismeret I 988-as korrekciós tanterve
1.3. A nemzeti alaptanterv (NAT) (Dr. Borvendég Márta)
1.3.1. A dokumentum „élettörténete” az életbelépésig
1.3.2. A NAT célja, tartalma, szerkezete és funkciója
1.3.3. A NAT műveltségtartalma
1.3.4. A NAT egyéb határozatai
1.3.5. A NAT életbelépése
1.3.6. A jelenlegi helyzet (1999. március 10.)
2. A környezetismeret tanítási-tanulási folyamatának sajátosságai (Dr. Jámbor Balázs)
2.1. Tanítási — tanulási stratégiák a környezetismeret oktatási folyamatában
2.1.1. Empirikus megoldás
2.1.2. Deduktív megismerési formák
2.1.3. Az információátadás és átvétel stratégiája
2.1.4. Interorizációs tanulás stratégiája
2.1.5. Problémamegoldó stratégia
2.1.6. Algoritmusokra épülő ismeretelsajátítás
2.1.7. Kondicionáláson alapuló stratégia
2.2. Az oktatási folyamat szerkezete
2.2.1. Az oktatási folyamat elemei
2.2.2. A motiváció mozzanata
2.2.3. Tényanyaggyűjtés, azaz új ismeret „ténybeliségét” biztosító jelenségek, folyamatok prezentálása
2.2.4. Gondolkodási műveletek végeztetése
2.2.5. Rögzítés
2.2.6. A tanultak alkalmazása
2.2.7. Ellenőrzés, értékelés, osztályozás
3. Környezetismeret tanításának munkaformái és módszerei
3.1. Munkaformák (Dr. Jámbor Balázs)
3.2. Módszerek (Dr. Jámbor Balázs)
3.2.1. A módszerekről általában
3.2.2. A tanító munkáján alapuló módszerek
3.2.3. A tanulók önálló munkáján alapuló módszerek
3.2.4. A tanító és a tanulók közös munkáján alapuló módszerek
3.3. Néhány módszer részletesebb elemzése
3.3.1. A megfigyelés (Dr. Harag Ferenc)
3.3.2. A megfigyelés algoritmusa (Dr. Harag Ferenc)
3.3.3. A mérés (Doba László)
3.3.4. A kísérlet (Doba László — dr. Harag Ferenc)
3.3.4.1. A kísérletezés algoritmusa bemutató kísérleteknél
3.3.4.2. A tanulói kísérletezés algoritmusa
3.3.5. Tanulmányi s és kirándulások (Szabó Péter)
3.3.5.1. A tanulmányi kirándulások csoportosítása
3.3.5.2. Tennivalók a tanulmányi kirándulás megszervezéséhez
3.3.6. Didaktikai játékok, speciális módszerek (Szabó Péter)
3.3.6.1. A szimulációs játék
3.3.6.2. A projektmódszer
4. A tanítás-tanulás eszközei
4.1. A természettudományos kísérletekben használt üveg-, fém-, fa-, műanyageszközök és használatuk (Doba László)
4.2. Az 1-3. osztályos környezetismereti tanulókísérleti eszközkészletről (Doba László)
4.3. A terepasztal és a domborzati modellek (Dr. Harag Ferenc)
4.4. A földgömb és a térkép (Dr. Harag Ferenc)
4.5. Az élősarok (Dr. Harag Ferenc)
4.6. Iskolakert (Dr. Harag Ferenc)
4.7. Természeti naptár, gyűjtemények, preparátumok (Dr. Harag Ferenc)
4.7.1. A természeti naptár
4.7.2. Gyűjtemények
4.7.2.1. Növénygyűjtemények
4.7.2.2. Állattani jellegű gyűjtemények
4.7.2.3. Földrajzi jellegű gyűjtemények
4.7.2.4. Elhasználási gyűjtemények
4.7.2.5. Képek, videofelvételek, népi eredetű tárgyak gyűjteménye
4.7.2.6. Egyéb gyűjtemények
4.7.2.7. Képbemutatás, diaképek, diafilmek, videofilmek (Dr. Borvendég Márta)
4.7.2.8. Munkatankönyvek, tankönyvek, munkafüzetek. Feladatlapok-munkalapok (Dr. Borvendég Márta)
4.7.2.9. Erdei iskolák (Dr. Borvendég Márta)
5. A természeti környezet témaköreinek tanítása
5.1. A kölcsönhatás fogalma, a kölcsönhatások csoportosítása (Doba László — dr. Harag Ferenc)
5.2. Fizikai kölcsönhatások (Doba László)
5.2.1. Kísérletek és megfigyelések a szilárd anyagok, a folyadékok, a légnemű anyagok tulajdonságaival kapcsolatban
5.2.1.1. Szilárd anyagokkal kapcsolatos megfigyelések, kísérletek
5.2.1.2. Folyadékokkal kapcsolatos megfigyelések, kísérletek
5.2.1.3. Légnemű anyagokkal kapcsolatos megfigyelések, kísérletek
5.2.2. Kísérletek a halmazállapot-változásokkal kapcsolatban
5.2.3. Termikus kölcsönhatások
5.2.4. Fénnyel kapcsolatos kölcsönhatások
5.2.5. Mágneses kölcsönhatások
5.2.6. Elektromos kölcsönhatások
5.3. Kémiai kölcsönhatások (Doba László)
5.3.1. A kémiai kölcsönhatás fogalmának kialakítására alkalmas kísérletek, az égés
5.3.2. Az oldatokkal, az oldódás és olvadás különbségével kapcsolatos kísérletek
5.3.3. Az anyagok kimutatására szolgáló kísérletek
5.4. Földrajzi ismeretek (Dr. Harag Ferenc)
5.4.1. A földrajz alapozása
5.4.2. A felszíni formák fogalmának kialakítása
5.4.3. Az időjárás és az éghajlat fogalmának kialakítása
5.4.3.1. Az időjárás fogalmának megalapozása
5.4.3.2. Az éghajlat fogalmának kialakítása
5.4.4. A földrajzi kísérletek szervezése és végrehajtása
5.4.4.1. Az előkészítéssel kapcsolatos feladatok
5.4.4.2. A kísérletek végrehajtása
5.4.5. Példák különböző földrajzi kísérletekre
5.4.5.1. Csillagászati jellegű kísérletek
5.4.5.2. Kísérletek a külső erők tevékenységének vizsgálatára
5.4.6. Tájékozódás a térben
5.4.6.1. A térkép megismertetésének fokozatai
5.4.6.2. A térkép szerepe a természetismeret tanításában
5.4.7. A hazai tájak tanításának módszertani kérdései
5.4.7.1. A tájak feldolgozásának algoritmusa
5.4.7.2. Hogyan tehetjük érdekeltté a tanulókat a regionális földrajzi ismeretek feldolgozásában?
5.4.7.3. Az ismeretszerzés lehetőségei a földrajzi tájak feldolgozása esetén
5.4.7.4. A földrajzi fogalmak tanítása
5.4.7.5. Az ismeretek rögzítése
5.4.7.6. Az ismeretek alkalmazása
5.4.7.7. Az ellenőrzés-értékelés
5.5. A biológiai ismeretek (Dr. Borvendég Márta)
5.5.1. A biológia tanításának alapozása
5.5.2. A biológiai kölcsönhatások módszertana
5.5.2.1. A megfigyelés és az erre épülő módszerek szerepe
5.5.2.2. A biológiai fogalmak kialakítása
5.5.2.3. Az élőlények és környezetük
5.5.2.4. A módszertani ismeretek gyakorlati alkalmazásának bemutatása a házityúk tanítása során
5.5.3. Az élő bemutatás
5.5.3.1. Tanulmányi sétákon
5.5.3.2. Az iskolában — a tanteremben
5.5.4. A biológiai kísérletek
5.6. A környezeti nevelés — környezet- és természetvédelem (Dr. Borvendég Márta)
5.6.1. A környezeti nevelés alapjai
5.6.2. A föld (a talaj) védelme
5.6.3. A vizek védelme
5.6.4. A levegő védelme
5.6.5. Zajvédelem
5.6.6. A tájvédelem. A természet értékeinek együttes védelme
5.6.7. Az élővilág védelme
6. A társadalmi környezet témaköreinek tanítása
6.1. Egészségnevelés (Szabó Péter)
6.2. A család (Szabó Péter)
6.3. Foglalkozások (Szabó Péter)
6.4. Iskola (Szabó Péter)
6.4.1. A kisiskolás életkori sajátosságai
6.5. Közlekedés
6.5.1. Közlekedéspedagógia (Dr. Jámbor Balázs)
6.5.2. Közlekedési verseny, közlekedési TOTO
6.5.2.1. Közlekedési TOTO
6.6. Intézmények
6.6.1. Szolgáltató intézmények
6.6.2. A hatalom intézményei (Szabó Péter)
7. Az összevont osztályú tanulócsoportok munkája (Dr. Jámbor Balázs)
8. Felkészülés az évi és az órai munkára, az óraelemzések szempontjai
8.1. Felkészülés az évi munkára (Dr. Jámbor Balázs)
8.2. Felkészülés az egyes órákra. Óravázlat (Dr. Jámbor Balázs)
8.3. Az óraelemzések szempontjai (Doba László)
9. Irodalomjegyzék