Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A latin nyelv története

Paraméterek

Sorozat Apollo könyvtár
Szerző Adamik Béla
Cím A latin nyelv története
Alcím Az indoeurópai alapnyelvtől a klasszikus latinig
Kiadó Argumentum Kiadó
Kiadás éve 2009
Terjedelem 284 oldal
Formátum A/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 446 537 9
Eredeti ár:
2.800 Ft
2.520 Ft
Online kedvezmény: 10%

A latin nyelv az európai kulturális örökség legmeghatározóbb része. Latin volt a középkori és koraújkori Európa legfontosabb közvetítő nyelve. A latin ábécé az egész világ kulturális arculatára nagy hatást gyakorolt, hiszen az európai nyelvek nagy részének lejegyzésére ezt az ábécét alkalmazták. A latin nyelvből születtek meg a román vagy újlatin nyelvek.

Leírás

A latin nyelv az európai kulturális örökség legmeghatározóbb része. Latin volt a középkori és koraújkori Európa legfontosabb közvetítő nyelve. A latin ábécé az egész világ kulturális arculatára nagy hatást gyakorolt, hiszen az európai nyelvek nagy részének lejegyzésére ezt az ábécét alkalmazták. A latin nyelvből születtek meg a román vagy újlatin nyelvek. Ezek a tények már önmagukban is mutatják, hogy milyen jelentőssé vált a Kr. e. 5. században még csak szűk területen, a nyelvnek is nevet adó Latiumban beszélt lingua Latina, a latin nyelv. E munkában a nyelvi változások tudományos igényű leírásán túlmenően az olvasó általánosabb kérdésekre is választ kaphat: Milyen módszerekkel közelíthető meg a nyelvi őstörténet ott, ahol nem állnak rendelkezésünkre írott források? Hogyan tárhatók fel a nyelvek közötti rokonsági viszonyok? Hogyan alakult ki az a latin ábécé, amelyet mi is használunk? Az F betűnek hogyan alakult ki az f hangértéke, s miért pont G-vel jelöljük a g hangot? Milyen nyelvi változások és kulturális tényezők hozták létre a klasszikus latinnak nevezett nyelvváltozatot, amelyen Cicero, Caesar, Vergilius és társaik máig ható irodalmat hoztak létre? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre találhat választ az érdeklődő olvasó az első magyar nyelvű latin nyelvtörténetben.

Adamik Béla (1969, Budapest) 1989 és 1996 között végezte latin, majd ógörög szakos egyetemi tanulmányait az ELTE BTK-n. Ugyanitt védte meg 2000-ben PhD-disszertációját. Az ELTE BTK Latin Tanszékén 1995-től tanársegédként, majd 2001-től mint adjunktus oktatja és kutatja a latin nyelvtörténetet.

 

Argumentum Kiadó, 2009.

Apollo könyvtár 30.

Írta: Adamik Béla

 

Kapcsolódó témakör:

Latin nyelv

Tartalom

ELŐSZÓ

Gyakrabban használt rövidítések és jelek

1. fejezet

A LATIN NYELV TÖRTÉNETÉNEK KORSZAKOLÁSA

1. Az őstörténeti és a történeti kor elhatárolása

2. A latin nyelv őstörténeti kora

3. A latin nyelv történeti kora

3.1. Egy késő antik korszakolási kísérlet

3.2. Modern korszakolások

3.3. A latin nyelv történetének végpontja

3.4. A legújabb periodizációs javaslat

4. A latin nyelv történeti korának periodizációja

2. fejezet

A LATIN NYELV ŐSTÖRTÉNETI KORA 1. AZ INDOEURÓPAI ALAPNYELV ÉS ŐSHAZA

1. A hazai tudománytörténeti háttér

2. A rekonstrukciós módszer

2.1. A külső rekonstrukció

2.2. A belső rekonstrukció

3. Nyelvészeti paleontológia és az indoeurópai szókincs rekonstrukciója

3.1. A nyelvészeti paleontológia módszere

4. Az indoeurópai őshaza lokalizációja és datálása

4.1. A felbomlás előtti alapnyelv keltezése

4.2. A fémnév-terminológia

4.3. A földművelési terminológia

4.4. Az állattenyésztési terminológia

4.5. Az indoeurópai őshaza lokalizációja

3. fejezet

A LATIN NYELV ŐSTÖRTÉNETI KORA 2. AZ ÉSZAKNYUGAT-INDOEURÓPAI KÖZTES NYELVEGYSÉG

1. Az indoeurópai nyelvcsalád belső rokonsági viszonyai

2. Módszertani alapvetés

3. Az északnyugat-indoeurópai nyelvegység

3.1. Északnyugat-indoeurópai izoglosszák

3.2. Az északnyugat-indoeurópai tömb belső tagolódása

4. fejezet

A LATIN NYELV ŐSTÖRTÉNETI KORA 3. AZ ITALIKO-KELTA NYELVEGYSÉG

1. Tudománytörténeti háttér

2. Az italiko-kelta elmélet

2.1. Fonológiai izoglosszák

2.2. Morfológiai izoglosszák

5. fejezet

A LATIN NYELV ŐSTÖRTÉNETI KORA 4. AZ ITALIKUS NYELVÁG SZABELL ÁGA ÉS AZ ITALIKUS ALAPNYELV

1. A szabell (oszk-umber) ág nyelvei

1.1. Az oszk nyelv és emlékei

1.1.1. Oszk nyelvemlékek

1.2. Az umber nyelv és emlékei

1.2.1. Umber nyelvemlékek

1.3. A délpicén nyelv és emlékei

1.3.1. Egy délpicén nyelvemlék

2. Az italikus alapnyelv rekonstrukciója

3. Az italikus nyelvek közös sajátságai: hangtani izoglosszák

4. Az italikus nyelvek közös sajátságai: alaktani izoglosszák

5. Eltérések az italikus nyelvek között

6. fejezet

A LATIN NYELV ŐSTÖRTÉNETI KORA 5. AZ ITALIKUS NYELVÁG LATIN-FALISZK ÁGA

1. A faliszk nyelv jelentősége

2. Falerii és a faliszk nyelv

2.1. A faliszk nyelv és ábécé

3. Faliszk nyelvemlékek

3.1. Ófaliszk nyelvemlékek

3.2. Középfaliszk nyelvemlékek

3.3. „Újfaliszk” nyelvemlékek

4. A faliszk nyelv helyzete az italikus nyelvágban: latin-faliszk hangtani izoglosszák

5. Latin-faliszk alaktani izoglosszák

6. Eltérések a latin és a faliszk nyelv között

7. Latin dialektus-e a faliszk nyelv?

8. Az „újfaliszk nyelv”: kései faliszk vagy ólatin?

7. fejezet

A LATIN NYELV TÖRTÉNETI KORA 1. AZ ARCHAIKUS LATIN KORSZAK

1. Az archaikus latin korszak határai és a latin ábécé kialakulása

1.2. Az archaikus latin ábécé

2. Archaikus latin nyelvemlékek

3. Az archaikus latin nyelv jellegzetességei: fonológia

4. Az archaikus latin nyelv jellegzetességei: morfoszintaxis

5. Területi nyelvváltozatok az archaikus korban

5.1. Irodalmi hagyományozású területi változatok

5.2. Feliratos hagyományozású területi változatok

6. Átmenet az ólatin korszakba: radikális hangváltozások a 4. században

7. Megértési szakadék az archaikus és ólatin nyelv között

8. fejezet

A LATIN NYELV TÖRTÉNETI KORA 2. AZ ÓLATIN KORSZAK

1. Az ólatin korszak határai és a latin ábécé fejlődése

1.1. Korszakhatárok

1.2. A latin ábécé fejlődése

2. Ólatin nyelvemlékek

3. Az ólatin nyelv jellegzetességei: hangtan

4. Az ólatin nyelv jellegzetességei: morfoszintaxis

5. Területi nyelvváltozatok az ólatin korban

5.1. Irodalmi hagyományozású területi változatok

5.2. Feliratos hagyományozású területi változatok

9. fejezet

A LATIN NYELV TÖRTÉNETI KORA 3. A KLASSZIKUS LATIN KORSZAK

1. A klasszikus latin korszak határai és a latin ábécé fejlődése

1.1. Korszakhatárok

1.2. A latin ábécé fejlődése

2. Klasszikus latin kori nyelvemlékek

3. A nyelvi normalizáció kezdetei és kultúrtörténeti háttere

3.1. Út a nyelvi normalizáció felé: Terentius és kortársai

3.2. Tudatos nyelvi normatörekvések Luciliusnál

3.3. A grammatikaoktatás kezdetei és szerepe a nyelvi normalizációban

3.4. A retorikaoktatás kezdetei és szerepe a nyelvi normalizációban

3.5. A nyelvi norma meghatározása a klasszikus szerzőknél

3.6. A normalizáció fogalma a latin nyelvre vonatkoztatva

3.7. A római nyelvtervezés két hulláma: státusztervezés és korpusztervezés

4. Nyelvi változások a klasszikus kori latin nyelvben

4.1. A kiejtés és a helyesírás normalizációja

4.2. Normalizáció a morfoszintaxisban

4.2.1. Nyelvi gazdaságosság

4.2.2. Nyelvi szabatosság

4.2.3. Nyelvi átláthatóság

4.2.4. Nyelvi következetesség és logikusság

5. A normalizáció eredménye és következménye

MELLÉKLETEK

BIBLIOGRÁFIA

Források

Gyakrabban használt fordítások

Szakirodalom

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ