A leggörbébb utca

Az óbudai Lajos utca története számos történelmi, város- és kultúrtörténeti érdekességgel kecsegtet. A szerző házról házra veszi sorra az utca múltját és jelenét az iskoláktól, közintézményektől a vendéglátásig és a ma már nyomokban is alig látható gyárakig – összesen tizenöt témát ölelve föl. Dékány István kötete sokéves levéltári, könyvtári és múzeumi kutatómunka eredménye, amely bár rendkívül informatív és szakszerű, egyúttal élvezetes olvasmány. A több mint kétszáz korabeli tervrajz, épületfotó és zsánerkép még inkább segít, hogy képzeletben bejárjuk a helyet. A leggörbébb utca monográfiája hozzájárulhat ahhoz, hogy ne merüljön feledésbe Budapest egyik legjelentősebb, sokat koptatott útvonalának méltatlanul kevéssé ismert múltja.

„… Az óbudaiak mindig hadilábon álltak a mértannal. Egyetlen egyenes utca nincs Óbudán. Itt úgy összehúzzák magukat az utcák, mint a kegyetlen országúti szélben az országúti vándorlegény: és az északnyugati szelek, amelyek a hegyek felől mindig fenyegetik Óbudát, okozták azt, hogy a házak lehetőleg mind úgy épültek, hogy a szél ellen védekezzenek. … Mi lesz a földkerekség leggörbébb utcájával, a leghosszabb budapesti utcák egyikével, a Lajos utcával, ahol a gyalogjárón megy a villamoskocsi, még se történik bajuk azoknak, akik az óbudai takarékpénztárba hordják a pénzüket?” (Krúdy Gyula: Ódonságok városa, vagy mit várnak az óbudaiak az új hídtól?)

Egyszer kinéztem a lakásunk ablakán. Szemben, az utca túlsó oldalán egy aszimmetrikus rizalittal érdekessé tett társasház áll. Ennek a helyén egy hosszú (a szomszéd utcáig átnyúló), földszintes ház volt. Mikor is bontották le, és mikor épült ez az új ház? Nem emlékszem. Jobbra nézek: a Tímár utca sarkán is egy új társasház áll. Ennek helyén a mentők autómosója működött, amikor ideköltöztünk, majd a Fényes Adolf iskola udvara lett. A fiatalabbik lányom 1989-es általános iskolai ballagásáról (amelynek a végállomása az iskolaudvar volt) készítettem 8 mm-es filmfelvételt, tehát a Lajos – Tímár – Fényes Adolf utcára kiterjedő társasház ez után épült. De hányban?

Balra, a Textilgyár utca sarkán (mikor kapta ezt a nevet? – mert amikor ideköltöztünk még névtelen utca volt) egy irodaház áll. Régen ez a Pamutkikészítőgyár óvodája volt, aztán a gyárnak valami részlege költözött ide (már az óvoda is emeletes volt, vagy az irodáknak húztak rá egy szintet?), ezután építette fel a Siemens a háromemeletes irodaházat. Később az Olajterv bérelte, most a Hulladékgazdálkodási Zrt. székel benne. Félbalra, a Lajos utca és Fényes Adolf utca ék alakú találkozásában álló ház (régi fényképeken látszik, hogy Zsuzsi udvar volt a neve) földszinti üzlethelyisége is sokszor cserélt gazdát. Most egy ételbár működik benne, előtte ingatlaniroda volt, még kéményseprő-kirendeltségre is emlékszem, de többre nem.

Ezek voltak azok az impulzusok 2018 februárjában, amelyek arra késztettek, hogy jobban megismerkedjek a „leggörbébb utcával”.

Fekete Sas Kiadó, 2023.

Írta: Dékány István

Kapcsolódó témakör:

Helytörténet – Budapest