Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A Magreb-országok története a 20. században

Paraméterek

Szerző J. Nagy László
Cím A Magreb-országok története a 20. században
Kiadó JATEPress
Kiadás éve 2014
Terjedelem 272 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 315 216 4
Ár:
3.780 Ft
3.591 Ft
Kedvezmény: 5%
A könyv a szorosan vett tudományos eredményeken túl, azzal, hogy rohamosan táguló világunkban más népek, nemzetek önmegvalósításának küzdelmes útját mutatja be, hozzájárulás kíván lenni önmagunk alaposabb megismeréséhez, múltunk és jelenünk teljesebb megítéléséhez is.

Leírás

Az Algériát, Marokkót és Tunéziát magában foglaló Magreb térsége sajátos egység, amelyet a francia gyarmati uralom alakított ki. A Magreb fogalma eredendően az arab közvéleményben, de a 19. század második feléig az európaiban is, tágabb volt: az Egyiptomtól nyugatra eső területet fedte. Később – éppen a francia gyarmati egységesítés következtében – az említett három országra szűkült le, s lényegében ma is így tartja magát a köztudatban.
A szó politikai tartalommal történő használata 1947-ben bukkan fel a Kairóban alakult Arab Magreb Felszabadítási Bizottság (Comité de Libération du Maghreb Arabe) elnevezésben. Használata általánossá az 1960-as években válik, előbb a tudományos életben, majd a hétköznapi beszédben is. Korábban Francia Észak-Afrikának hívták a térséget, vagy egyszerűen csak Észak-Afrikának. A terminológiai fordulat Jacques Berque szociológus orientalistának köszönhető, aki 1962-ben jelenteti meg a két világháború közötti Magrebet taglaló munkáját.
Ez a könyv egy korábban megírt és 1995-ben publikált akadémiai doktori értekezés szükséges mértékű átdolgozása és kibővítése, kronológiailag az 1950-es évek közepétől a 20. század végéig. Azt a történeti folyamatot mutatja be, amely a gyarmati rendszer elleni nemzeti mozgalom kialakulásától a nemzetállam megteremtésén keresztül az önálló állami lét mintegy fél évszázadának bemutatásáig terjed.
A három országnak számos közös jellemvonása van, ám az egyes országok sajátosságai már kitapinthatók az 1930-as években, a második világháború után pedig markánsan jelennek meg. Ezek a sajátosságok a függetlenség kivívása után mára konfliktusok kialakulásához is hozzájárulnak. A különböző fejlődési pálya gyökerei nem csupán a gyarmatosítás eltérő módszereiben és eredményeiben keresendők, hanem mára prekoloniális korszakban is fellelhetők s nem kis mértékben határozták meg a nemzeti függetlenség kivívásáért folytatott harc formáit és módszereit, de a független állam politikai útválasztását is.
A három ország közül Algéria – nem csupán földrajzi, hanem történeti-politikai értelemben is – meghatározó pozíciót foglalt el, a nemzeti mozgalom szervezettsége, ereje és eredményei alapvetően befolyásolták (s ez mai is így van) a francia politikát a térségben. Sőt magának Franciaországnak a történetében is döntő szerepet játszottak a második világháború után. Ugyanis ha a IV. köztársaságot a Francia Nemzeti Felszabadító Bizottság legitim örökösének tekintjük – s ez történetileg és politikailag indokolt –‚ akkor azt mondhatjuk, hogy az Algírban született 1943-ban és ott is omlott össze 1958-ban. Ezért a könyvben Algéria története súlyának megfelelően, bővebb terjedelemben szerepel.
Az 1995-ös publikálás óta a szakirodalom nem mutat megrendítően újat, főleg nem a gyarmati korszakra vonatkozóan. A forrásokhoz jutás lehetősége javult, ami árnyalta, bővítette a korábbi képet, de alapvetően nem változtatta meg. Figyelemreméltó könyvek az algériai háborúról, annak különböző aspektusairól, a Burgiba-korszakról, valamint összefoglalók Marokkó történetéről, V. Mohamed életéről jelentek meg. A politikatudományi szakirodalom Viszont az „arab tavasz” eseményeit követően – érthető módon – ugrásszerűen gyarapodott ugyanúgy, minta korábbi korszak politikai szereplőinek a visszaemlékezései.
A térségben történő eseményeknek, különösen az 1960-as évektől, az ismeretéhez, rekonstruáláshoz és tanulmányozásához elengedhetetlen eszköz az 1962 óta megjelenő Annuaire de J’Afrique du Nord (2006-tól Année du Maghreb) című évkönyv, amelynek szerkesztése a Magrebre koncentráló aix-en-provence-i kutatóintézetben, az Instizurde Recherches et d’Études sur le Monde Arabe et Musulman-ban történik.
A könyv a szorosan vett tudományos eredményeken túl, azzal, hogy rohamosan táguló világunkban más népek, nemzetek önmegvalósításának küzdelmes útját mutatja be, hozzájárulás kíván lenni önmagunk alaposabb megismeréséhez, múltunk és jelenünk teljesebb megítéléséhez is.
Szolgálhatja a könyv a térségben történt tragikus események és a jelenben zajló bonyolult, de a reményt is magában hordozó történések jobb megértését, az előítéletek és sztereotípiák lebontását is. Fontos ez azért is, mert e három ország problémái már nem csak az övéi, hanem Európáé is.
 
Lektor: Ferwagner Péter Ákos, Nagy Miklós

Tartalom

Előszó
I. A francia uralom kialakulása a Magreb-országokban
Katonai erő alkalmazása: Algéria
Modernizációs kényszer és pénzügyi nyomás: Tunézia
„Békés behatolás” – diplomáciai nyomás: Marokkó
A győzelmes kolonializmus: a gyarmati társadalom főbb jellemzői
II. A nemzeti mozgalom kialakulásának, eszmei–szervezeti polarizációjának kezdetei
A politikai szervezetek csírái, az ifjúmozgalom Tunéziában és Algériában
Polgári demokratikus eszmeiségű nemzeti szerveződések
A szocialista mozgalom megszületése és szétválása
Munkásbázisú nacionalista szervezetek
A ríf háború
III. Pártok újjáalakulása és új pártok létrejötte, szervezeti–ideológiai fejlődés az 1930-as években
Megújulási törekvések és eredmények a gazdasági válság éveiben
A népfront győzelme: törékeny konszenzus a nemzeti mozgalomban
A népfront felbomlása, a nacionalizmus megerősödése
IV. A nemzeti függetlenség követelésének kiteljesedése, a Magreb-országok a második világháború idején
A visszaszorított nemzeti mozgalom és a harcoló felek
A nacionalizmus megerősödése a növekvő amerikai erőtérben
A nacionalizmus meggyökeresedése, a kommunisták elszigetelődése: a kelet-algériai felkelés
V. A nemzeti mozgalom megszilárdulása, a sajátosságok kidomborodása
A gyarmati kérdés a háború utáni Franciaország politikai harcaiban, reformok a Magreb-országokban
Többpártrendszerű algériai nemzeti mozgalom a „gyarmati legalitás” szorításában
Nacionalista szindikalizmus a tunéziai nemzeti mozgalom élén
A szultán köré tömörült marokkói nemzeti mozgalom: monarchista nacionalizmus?
VI. Hanyatló kolonializmus, a függetlenséghez vezető utak
Az MTLD válsága, a nemzeti felkelés kirobbantása
Tunézia függetlensége – a köztársaság születése
Marokkó függetlensége. a monarchia megújulása
VII. A politika folytatása más eszközökkel: háború Algériában
Felkelésből háborúba
A béke ígérete, a háború folytatása
A IV. köztársaság válsága és összeomlása
Az önrendelkezés elismerésétől a tárgyalásokig
Tárgyalások és megegyezés
VIII. A nemzetállam megszervezése
Algéria: szocialista opció, pártállam katonai felügyelettel
Tunézia: republikánus opció, egyszemélyi pártállam
Marokkó: abszolút vagy alkotmányos monarchia?
Saría vagy emberi jogok?
Demokratikus tavasz
Mellékletek
Fontosabb események
Rövidítések jegyzéke
Térképek
Felhasznált források és szakirodalom