Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A magyar jazz története

Paraméterek

Szerző Jávorszky Béla Szilárd
Cím A magyar jazz története
Kiadó Kossuth Kiadó
Kiadás éve 2014
Terjedelem 288 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 09 7992 4
Eredeti ár:
3.990 Ft
3.391 Ft
Online kedvezmény: 15%

Jávorszky Béla Szilárd alaposan és igen részletesen mutatja be a jazz hazai történetének mozgalmas és zökkenőktől sem mentes fejlődési folyamatát. Beszámol a műfaj fontos helyszíneiről: klubokról, koncertekről, fesztiválokról, továbbá hanglemezekről, könyvekről és egyéb kiadványokról, a jazzoktatás hazai kialakulásáról és elterjedéséről, a magyar jazzkutatás helyzetéről, mindenekelőtt pedig jelentősebb együtteseinkről és muzsikusainkról, többeknek nyilatkozatait és rövid életrajzát is közölve. 

Leírás

Korunkban a jazz a nyugati zenekultúra legjelentősebb improvizációs előadási gyakorlata. Önálló műfaj, amely jól felismerhető különböző stílusairól, jellegzetes dallam-, harmóniai- és ritmikai fordulatairól. Méltán sorolhatjuk az improvizációs magaskultúrák közé, mivel a rögtönzés nem szabad fantáziáláson, hanem meghatározott rendezőelveken, belső kötöttségeken alapul. Nyitottsága, improvizatív jellege következtében gyorsan változik, fejlődik: alig több mint száz év alatt az afroamerikai folklórból kibontakozó, populáris zenéből pódiumrangú művészetté vált, miközben sokféle szintézisformát alakított ki klasszikus és kortárs komolyzenével, valamint különböző népzenékkel.

Jávorszky Béla Szilárd alaposan és igen részletesen mutatja be a jazz hazai történetének mozgalmas és zökkenőktől sem mentes fejlődési folyamatát. Beszámol a műfaj fontos helyszíneiről: klubokról, koncertekről, fesztiválokról, továbbá hanglemezekről, könyvekről és egyéb kiadványokról, a jazzoktatás hazai kialakulásáról és elterjedéséről, a magyar jazzkutatás helyzetéről, mindenekelőtt pedig jelentősebb együtteseinkről és muzsikusainkról, többeknek nyilatkozatait és rövid életrajzát is közölve. A szerző rövidebben a jazz nemzetközi történetével is foglalkozik, így az olvasó összehasonlítási lehetőséget kap a külföldi és hazai történések között.

Mint életünk más területein, a jazz világában is kialakultak feszültségek, ellentétek különböző csoportosulások, gyakran eltérő stílusok elkötelezettjei között. Ezekről is szól a szerző, de általában igyekszik tárgyilagosan bemutatni a felfogásbeli vagy egyéb különbségeket. A könyv tanulságos olvasmányt jelenthet a műfaj híveinek és mindazoknak, akik egy amerikai eredetű, világszerte elterjedt, különleges művészet hazai sorsa iránt érdeklődnek.

Idén ötven éve annak, hogy megjelent az Anthology ’64, rajta a hatvanas évekbeli modern magyar jazz 13 legjobb formációjával. Ez a könyv azonban nem csak az azóta eltelt fél évszázad legfontosabb műfajtörténeti eseményeit, szereplőit, folyamatait, dokumentumait mutatja be, hanem azt is, hogy mi volt ennek az előzménye. Hogy az egykoron New Orleans-ban született, majd a harmincas évekre Amerikát meghódító jazz hogyan jelent meg – mintegy a szabadság szimbólumaként – a két világháború közötti Európában, így Magyarországon is. Hogy miként tiltották először a németek, majd az oroszok és miként vetették be „kulturális trójai falóként” az amerikaiak. Hogy mindezek ellenére miként élt tovább az ötvenes évek fővárosi éjszakai életében. Hogy miként csúszott át a tiltottból a tűrt kategóriába, s tör(hetet)t a felszínre a hatvanas évek legelején. S hogy a kezdeti óvatos lépésektől, a Dália presszótól, a Modern Jazz lemezsorozattól és a jazztanszak megalakulásától mennyire göröngyös, ám sok színes egyéniséget és produkciót felmutató utat járt be a műfaj, mire eljutott odáig, hogy a Liszt Ferenc Zeneakadémia keretein belül oktassák. Az évforduló apropóján megszületett tehát a magyar jazz történetét átfogóan feldolgozó első olyan könyv, amely nem feltétlen a szűk szakmának, hanem a szélesebb nagyközönségnek szól, szakszerű, de közérthető, olvasmányos stílusban. Olyan muzsikusnagyságokról, mint Martiny Lajos, Kovács Gyula, Pege Aladár, Vukán György, Szakcsi Lakatos Béla, Dés László, Szabados György, Dresch Mihály, Tóth Viktor vagy Oláh Kálmán, s olyan korszakos formációkról, mint a Benkó Dixieland Band, a Syrius, a Kis Rákfogó, az Interbrass, a Trio Stendhal, a Trio Midnight vagy a Modern Art Orchestra. A magyar jazz története egyszerre kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos „sztori”, melyet nem csak a közművelődésben, az oktatásban és a médiában dolgozók használhatnak alapvető forrásként, hanem a műfaj iránt érdeklődők is.

 

Kossuth Kiadó, 2014.

Írta: Jávorszky Béla Szilárd

Lektor: Gonda János

 

Kapcsolódó témakör:

Jazz

Tartalom

FELÜTÉS

JAZZGYÖKEREK

Miért pont New Orleans? • Zenei előkép: a ragtime (Scott Joplin) • New Orleans klasszikus (fekete) jazzstílusa • A fehér dixieland (hot jazz) • A nagy fekete exodus • Klasszicizálódó New Orleans (a chicagói korszak) • Az első jazzsztárok (King Olivér, Sidney Bechet, Louis Armstrong) • A swingkorszak beköszönte • New York, az új jazzcentrum • A big bandek aranykora (Fletcher Henderson, Duke Ellington) • Benny Goodman, a swing fehér királya • Kansas City, az új Storyville (Count Basie) • Amerikai kulturális identitás vs szegregáció • Az első „jazzfecskék" Európában • Jazzkezdetek Angliában és Franciaországban (Quintette du Hot Club de Francé, Django Reinhardt, Stéphane Grappelli) • Seiber Mátyás frankfurti kísérlete: a világ első jazztanszaka • Meddig jazz a jazz? (Simon Géza Gábor kutatásai) • Magyarországi jazzkezdetek • A húszas évek: A Chocolate Kiddiestől a Szekeres Jazz-zeneiskoláig • Az európai kultúra védelmében (Molnár Antal: Jazzband) • A harmincas évek és a világháború (Chappy, Buttola és Heinemann zenekarai) • Az első szólisták (Herrer Pál, Radics Gábor, Weisz Api)

Plusz: A jazz etimológiája • A harlemi Cotton Club • Szimfonikus jazz • Simon Géza Gábor (életrajz) • Jazzkutatás Magyarországon

A MAGYAR SWING ÉS AZ ÖTVENES ÉVEK

A jazz mint a szabadság szimbóluma • Újra hódított az amerikai kultúra • Fellendülő koncertélet, bárzene, gramofonipar • A negyvenes évek második felének legnépszerűbb zenekarai (Holéczy, Filu) és a korszerű jazz előhírnökei (Horváth „Patkány” Sándor, Horváth „Patkány” Dezső, Solymossy Lulu, Szabó József, Beamter Bubi, Martiny Lajos) • A harmonikakirály (Tabányi Mihály) • Az ötvenes évek szovjet tiltása • „Ahol halkan szól a jazzz” (Totth Menyus, Metró Klub) • Az új generáció legfontosabb „seregszemléi” a nagyszabású jam sessionök • Jazzszeánszok és a Voice of America • 1956 – a választóvonal • A modern jazz úttörői (Kovács Gyula, Kertész Kornél, Kovács Andor)

Plusz: Martiny Lajos (életrajz) • Jazz és vendéglátó • Jazzjelentések • A jazz mint kulturális trójai faló • Kovács Gyula (életrajz) • USA: Bebop-forradalom • USA: A cool jazz és a west coast térnyerése

A MODERN JAZZ KIALAKULÁSA (HATVANAS ÉVEK)

Ideológiai szemléletváltás - A jazz eredetének is jellegének tisztázása: jellegzetesen proletár eredetű zene • A Dália másfél éve és jelentősége • Gonda János felbukkanása • A Modern Jazz lemezsorozat • A korszak legfontosabb jazzművészei (Pege Aladár, Vukán György, Szakcsi Lakatos Béla, Garay Attila, Tomsits Rudolf, Lakatos „Ablakos” Dezső, Deseő Csaba) • Az átmenetet jelentő „ifjúsági” zenekarok („Békák”, Bergendy, Nebuló) • A tradicionálisjazz felbukkanása (Benkó Dixieland Band) • 1965 - a jazztanszak megalakulása • Az első jazzfesztiválok • A társadalmi befogadás egyéb jelei

Plusz: Kik játszottak a Dáliában és kik álltak mögötte? • Gonda János (életrajz) • A Modern Jazz Anthology-sorozat • Pege Aladár (életrajz) • Vukán György (életrajz) • Szakcsi Lakatos Béla (életrajz) • Benkó Sándor (életrajz) • USA: hard bop, modális jazz, free jazz

PROGRESSZIÓ ÉS MAINSTREAM (HETVENES ÉVEK)

A Magyar Rádió szerepvállalása: a Kiss Imre-korszak • A vidéki jazzfesztiválok beindulása (Székesfehérvár, Nagykanizsa, Debrecen, Szeged) • Jazzszakosztály, Who’s Who ’73, Jazz/Jazzpress • A jazzklubélet megélénkülése (Építők Klubja, Marczibányi tér, Kassák, Bercsényi, Benkó-klub, Jazzpresso) • Jazz-rock - „Mátyás tér” (Rákfogó – Szakcsi Lakatos Béla, Kathy Horváth Lajos, Orszáczkyjackie, Babos Gyula; Kis Rákfogó – Füsti Balogh Gábor, Lakatos Tony) • Jazzrock – a rock felől (Syrius, Mini) • Jazz-rock – a konzis vonal (Interbrass – Dés László, Baló István, Másik János, Gőz László) • Kőszegi Rhythm and Brass • A szent főnixmadár dürrögése (Szabados György)

Plusz: A korszak fesztiválsztárjai • Világsztárok az Erkel Színházban • Syrius (életrajz) • Kőszegi Imre (életrajz) • Szabados György (életrajz) • Szabó Gábor 1974-es vizitje • USA: jazzrock, fúziós zene

AVANTGÁRD ÉS JAZZROCK (A NYOLCVANAS ÉVEK)

Az avantgárd előretörése (Kassák Klub, Közgáz Jazz Klub, „győri koncertsorozat”, Jazz Studium) • A jazzrock továbbélése (Éjszaka a stúdióban, Saturnus) • A Dés-Dimenzió-Trio Stendhal vonal • Azonos hullámhosszon (Kaszakő, Things, László Attila Band) • A fúziós zene sztárja, Lakatos Tony • A magányos jazzénekes (Berki Tamás) • A mainstream jazz újabb hulláma (Gárdonyi László, Pleszkán Frigyes) • A különutas Binder Károly

Plusz: Babos Gyula (életrajz) • Dés László (életrajz) • Top Jazz Hungary • László Attila (életrajz) • Malecz Attila jazzszociológiai felmérései • Magyar jazz LP-k 1962-1989 • A Hungaroton jazzlemezeladási adatai (1967-1990) • Binder Károly (életrajz) • Nemzetközi körkép: párhuzamosság, eklekticizmus, európai jazz

A mindennapi jazzélet átalakulása - klubok (Merlin, Biliárd fél 10, Long Jazz Club, Jazz Garden, Take Five, BJC, Opus, Fonó, Nyitott Műhely) • Friss fővárosi fesztiválok (Budapest Jazz Days, Budapest Jazz Fesztivál, Újbuda Jazzfesztivál) • Magyar Jazz Szövetség vs Magyar Jazzművészek Társasága, plusz Columbus Jazz Club • Új vidéki (jazz)fesztiválok (Mediawave, VeszprémFest, Lamartin, Nemzetközi Dobos és Ütős Gála) • A hármas szintű jazzoktatás létrejötte, a jazztanszak főiskolai (később egyetemi) szintre emelése, tatabányai nemzetközi jazztáborok • Sokszínűsödő jazzlemezkiadás (Pannonton, Pannon Jazz, Adyton, Fonó Records, Hungaropop, Bouvard et Pécuchet, BMC Records, Periferic, Tom-Tom) • Jazz a médiában (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Duna Televízió, Jazzpapír, Majazz, jazzma.hu, Gramofon, Fidelio, Jazzy Rádió)

Plusz: Állami és szakmai díjazottak • Nemzetközi Kreatív Zenepedagógiai Intézet • A magyar cigány jazzmuzsikusok tüze

Dixieland és ragtime revival (fesztiválok Salgótarjánban, Miskolcon, Kecskeméten, Bánkon + új formációk: Budapest Ragtime Band, Hot Jazz Band, Bohém Ragtime Band, Cotton Club Singers, Bolyki Brothers) • Freebe hajló etnojazz-variációk (Dresch Mihály, Grencsó István, Dél-alföldi Szaxofonegyüttes, Ágoston Béla, Szabó Sándor, Lantos Zoltán, Nigun, Borbély Mihály) • Big band revival (Deák Big Band, Budapest Big Band, Budapest Jazz Orchestra, Modern Art Orchestra) • A modern jazz továbbélése (Juhász Gábor, Oláh Kálmán, Balázs Elemér, Kaltenecker Zsolt, Szabó Dániel, Borlai Gergő, Bacsó Kristóf, Tóth Viktor) • A jazzénekesnői „új hullám” (Harcsa Veronika, Szőke Nikoletta, Fábián Juli, Gereben Zita, Kovács Linda) • A jövő zenéje

Plusz: Dresch Mihály (életrajz) • Borbély Mihály (életrajz) • Juhász Gábor (életrajz) • Oláh Kálmán (életrajz) • Magyar jazzmuzsikusok a nagyvilágban (Szabó Gábor, Zoller Attila, Bácsik Elek, Snétberger Ferenc, Gadó Gábor, Spányi Emil, Németh Ferenc)

JAZZÉLET A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN

SZÍNESEDŐ JAZZVILÁG

LEVEZETÉS

IRODALOMJEGYZÉK

NÉVMUTATÓ