Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A magyar nyelv alaktana

Paraméterek

Sorozat Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
Szerző M. Korchmáros Valéria
Cím A magyar nyelv alaktana
Alcím Elméleti leírás gyakorlatokkal
Kiadó Tinta Könyvkiadó
Kiadás éve 2021
Terjedelem 256 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 409 316 9
Ár:
4.990 Ft
3.990 Ft
Kedvezmény: 20%

Az alaktan, vagyis a morfológia a nyelvtudománynak az a területe, amely a jelekkel, ragokkal, képzőkkel foglalkozik. Ezeket összefoglaló névvel morfémáknak nevezi a nyelvtudomány. A morfémák az emberi kommunikáció legfőbb és legjellemzőbb eszközének, a nyelvnek a legkisebb jelentést hordozó eszközei, a „nyelvi jelek”, amelyekből a beszédtevékenység minimális egységei, a mondatok felépülnek.

Leírás

Az alaktan, vagyis a morfológia a nyelvtudománynak az a területe, amely a jelekkel, ragokkal, képzőkkel foglalkozik. Ezeket összefoglaló névvel morfémáknak nevezi a nyelvtudomány. A morfémák az emberi kommunikáció legfőbb és legjellemzőbb eszközének, a nyelvnek a legkisebb jelentést hordozó eszközei, a „nyelvi jelek”, amelyekből a beszédtevékenység minimális egységei, a mondatok felépülnek. A magyar nyelv alaktana című kiadvány rendszerszerűen bemutatja a nyelvünkben előforduló valamennyi morfématípust. Az egyes morfémák jellemzése azon is alapszik, hogy milyen a viszonyuk a környezetükkel, és hogyan társulhatnak, ezért az alaktannak szükségképpen foglalkoznia kell a morfémakapcsolatok lehetséges formáival. Az alaktan vizsgálja az elemi morfémák és a szóértékű jelkomplexumok tulajdonságait és a mondatba kerülésre alkalmas formáikat, szóalakváltozataikat. Természetesen beletartozik az alaktan látókörébe az is, milyen módon gyarapodhat-gyarapítható a nyelv jelkészlete. A kiadvány stílusában a hagyományos magyar terminológiát követi, de anyagában lépést tart az újabb eredményekkel. A könyvben az elméleti részek után száznál is több, különböző nehézségi fokú, változatos gyakorlófeladat található. Ezek segítik az elméleti ismeretek elmélyítését, hozzájuk megoldási javaslatok is találhatók a kötet végén. Ezt a kötetet elsősorban azoknak szánjuk, akik felsőoktatási intézményekben magyar nyelv és irodalom szakon tanulnak. Hasznos lehet továbbá a közoktatásban dolgozó pedagógusok számára, és olyanoknak is, akik a sajtó, a tömegkommunikáció különböző területein dolgozva, a magyar nyelvet hivatásukhoz mindennap szerszámként használják. De figyelmébe ajánljuk mindazoknak, akik csupán érdeklődéssel fordulnak különleges anyanyelvünk felé, amely a magyar kultúra alapja és hordozója, gondolkodásunk eszköze és tükrözője. De amelybe nem elég beleszületni, hiszen nem szűnünk meg tanulni, gyakorolni azt életünk végéig sem.

A szerző, Korchmáros Valéria évtizedeken keresztül oktatta a Szegedi Tudo­mány­egyetemen a leíró magyar nyelvtant a magyar szakosoknak, és nagy tapasztalata van a magyarnak idegen nyelvként való tanításában is. Latin–magyar szakos tanárként mindig is érdekelték azok a gondolkodást is meghatározó alapvető rendszerbeli különbségek, amelyek miatt a magyar annyira különbözik az őt körülvevő szláv, germán és újlatin nyelvektől, amelyek végső soron mind közös indoeurópai gyökerekből nőttek ki.

Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 221.

Írta: M. Korchmáros Valéria

 

Tartalom

BEVEZETÉS

AZ ALAKTAN HELYE A NYELVLEÍRÁS SZINTJEIN

A MORFÉMA

Az alaktan alapegysége

Alak és jelentés viszonya a morfémában

A morfémák osztályai

Alaki önállóság szerinti osztályozás

Jelentés szerinti osztályozás

Változékonyság szerinti osztályozás

Az egyes morfématípusok jellemzése 

A tövek megoszlása alaki önállóságuk szerint 

Tőtípusok az alaki változékonyság szerint

A toldalékok fajtái 

SZÓTAN

Része a morfológiának, vagy a morfológia tartozik a szótanhoz?

Mi a szó, avagy mi szó?

A SZÓFAJOK

Mi a szófaj?

A szófaji besorolás elvi alapjai

A szófaji rendszer

AZ EGYES SZÓFAJOK JELLEMZÉSE

I. MONDATSZÓK

Az indulatszók

Felelőszók

II. AZ ALAPSZÓFAJOK: A MONDATRÉSZÉRTÉKŰ SZÓFAJOK

Egy különleges szófaj az állítmány számára: Az ige 

Az ige meghatározása

Az alanyra utaló igeragozás. Idő és mód értelmezése a magyar igeragozási rendszerben

A határozott tárgyra is utaló ragozás

Az ikes igék

A múlt idő jelének alaki kérdései

A módjelek alaki kérdései

A NÉVSZÓK

Mi a névszó?

A főnév

A főnevek fajtái 

A főnevek alaktani kategóriái 

A magyar főnév alakrendszere 

A főnevekhez kapcsolható szintaktikai viszonyt jelölő ragok

A melléknév 

A melléknevek mondatbeli szerepei, szintagmaalkotási lehetőségeik 

A melléknevek alaktani kérdései 

A melléknevek ragozása 

A melléknevek fokozása 

A kiemelő jel 

A számnév 

A számnevek fajtái és helyük a szófaji rendszerben 

A számnevek viselkedése a mondatban, a szintaktikai szerep jelölése

A számnevek egyéb inflexiós toldalékai 

Helyesírási kérdések 

MONDATRÉSZÉRTÉKŰ EGYÉB SZÓFAJOK

A névmások

Jelentésük, felhasználásuk a szövegben

A névmásfajták jellemzése

A személyes névmások

A birtokos névmások

A visszaható névmás 

A kölcsönös névmás

A mutató névmások

A kérdő névmások

A vonatkozó névmások

A határozatlan névmások 

A megengedő névmások 

Összefoglaló általános névmások 

Tagadó általános névmások

A határozószók 

Általános jellemzésük

A névmási eredetű határozószók 

A névmási elemek összefoglaló táblázata 

Az igenevek

Az átmeneti szófajúság 

A főnévi igenév 

A melléknévi igenevek 

A határozói igenév 

III. A VISZONYSZÓK

Az igekötők 

A kötőszók

Általános tulajdonságaik 

A kötőszók által jelölt viszonyfajták 

A névutók

A névelők

A segédigék

A segédigenevek 

Módosítószók: partikulák és tagadószók

A SZÓKINCS GYARAPODÁSÁNAK MÓDJAI

A szókészlet forrásai

A szóalkotás módjai

A szóképzés

A képzés hatása a szófaji minőségre 

A képzés hatása a szójelentésre 

A képzők állományának alakulása 

Igeképzés 

Főnévképzés 

Melléknévképzés 

Számnévképzés 

A szóösszetételek

Szószerkezeti alapok

Alárendelő típusú szóösszetételek 

Mellérendelő típusú szóösszetételek 

Az ikerszók

Morfológiai értékű szókapcsolatokból keletkezett összetett szók

Szervetlen szóösszetételek 

Mozaikszók

Az elvonás

A szóvég megelevenedése

A szórövidülés és szócsonkítás

A szóvegyülés

A szóalakutánzás

A szóhatár eltolódása

Jövevényszavak

A népetimológia

Tükörfordítások

Megoldások 

Rövidítések, jelek