A megismeréstudomány alapjai

ELŐSZÓ ÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK

1. Az értelmezett kognitív tudomány megjelenése

2. A reprezentáció nélküli szemlélet kettőssége

3. A gépi ihletés megváltozása

4. Az affektív mozzanat megjelenése

5. A tudat visszatérése

1. előadás / A MEGISMERÉSTUDOMÁNY (KOGNITÍV TUDOMÁNY) HELYE. FOGALMI KÉRDÉSEK

1.1 A terep bejárása

1.2 A módszertani rendező tudományok visszatérő ígérete

1.3 A „kognitív” jelentésvilága

1.4 A kognitív szemlélet önállósága

1.5 Tudástípusok és tudástaxonómiák

1.5.1 Tudás és hiedelem

1.5.2 Tudás ismertség és tudás leírás révén

1.5.3 Kijelentések, képek és készségek

1.5.4 A deklaratív és a procedurális típusú tudások

1.6 A kognitív szemlélet kialakulása

1.6.1 A kognitív szemlélet előtörténete

1.6.2 A kognitív személet újjászületése a behaviorista Csipkerózsika-álom után

1.7 Információelmélet és kibernetika: szimbólumfeldolgozás és szabályozás odakint és idebent

1.8 Váltás a modellálásban a külsőről a belső modellekre. A mentalizmus igézete

1.9 Információ és szabályozás a mindennapi életben

1.10 A két kognitív „forradalom”: kognitív pszichológia és kognitív tudomány

1.11 A gépek jelentősége

1.12 A biológia és a kognitív fordulat

1.13 A mesterséges intelligencia igézete

Irodalom

2. előadás / A KOGNITÍV KUTATÁS KLASSZIKUS SZEMLÉLETE

2.1 Architektúrák

2.2 A virtuális gép és az architektúra

2.3 A lineáris gép és a pszichológia

2.4 Szimbólumfeldolgozás és egységesség

2.5 Észlelés és gondolkodás közös nevezője

2.6 Gyors és lassú, korai és kései a megismerésben

2.7 Szimbólumok: szintaxis vagy szemantika

2.8 Reprezentáció

2.9 Egységesség és egyetemesség

Irodalom

3. előadás / A SZIMBÓLUMFELDOLGOZÓ GONDOLKODÁS NÉHÁNY RÉSZLETE

3.1 Newell listája a klasszikus kognitív rendszerekre

3.2 Gondok a szimbólum fogalmával és az illesztéssel

3.3 Komputációs elméletek

Irodalom

4. előadás / A SZIMBÓLUMFELDOLGOZÓ FELFOGÁS INHERENS BÍRÁLATA

4.1 Mi rossz a klasszikus kognitivizmusban?

4.2 Természettudomány és ember a kognitív szemléletben

Irodalom

5. előadás / A REPREZENTÁCIÓ FOGALMA A KOGNITÍV TUDOMÁNYBAN

5.1 A reprezentáció karrierje és jelentésköre

5.2 A reprezentációfogalom kialakulása a kognitivizmusban

5.2.1 Az ingerfüggetlenség elve

5.2.2 Karl Lashley és a viselkedés sorrendi szerveződésének kérdése

5.2.3 A mondattan és a belső reprezentációk: Chomsky szerepe

5.2.4 A reprezentáció megjelenése a korai etológiában

5.2.5 A belső térkép: Edward Tolman és követői

5.3 A reprezentáció körülírása

5.4 Kommunikáció és reprezentáció mint a metatudományok keretei

5.5 Reprezentációk viszonya és leképezett dolgok viszonya a reprezentációs rendszerekben

5.6 Kijelentések és képek

5.7 A reprezentáció helye a kognitív tudomány három programjában

5.7.1 A reprezentációk a társadalomtudományban

5.7.2 Emlékezeti rendszerek és reprezentációs rendszerek

Irodalom

6. előadás / A REPREZENTÁCIÓ „SZIGORÚBB” FOGALMA

6.1 Piaget a reprezentációról és a kötöttségekről való leválásról

6.2 Piaget konstrukcionizmusa

6.3 Az információtól a reprezentációig: Fred Dretske és Kardos Lajos

6.4 A naiv elméletek, a népi pszichológia és a reprezentáció

6.4.1 A reprezentációs elme elméletének (RTM) megjelenése

6.4.2 Az intencionalitás kérdése

6.4.3 Instrumentalizmus és realizmus

6.4.4 Mach mint előfutár

6.5 Reprezentációk és fejlődés

6.5.1 Etológiai adalékok a naiv elméletek keletkezéséről

6.5.2 Az intencionális kérdéskör egy mai természettudományos keretben

Irodalom

7. előadás / GONDOLKODNAK-E A GÉPEK?

7.1 A tárgyak szerepe az emberi gondolkodásban

7.2 Az információkezelő gépek újdonsága

7.3 Turing próbája és az ellenpróbák

7.4 Neumann János a gépek gondolkodásáról

7.5 Erős és gyenge MI

7.6 A Turing-próba szintjei

Irodalom

8. előadás / A KONNEKCIONISTA ALTERNATÍVA

8.1 Semmi más, csak kapcsolatok: a konnekcionista szemlélet jellemzői

8.2 A radikális konnekcionista felfogás

8.3 A konnekcionizmus előfutárai és párhuzamai: kis kitérő

8.4 A konnekcionisták neurális metaforája: a százlépéses szabály példája

8.5 Szabályok nélkül: egy példa

8.6 Kettős modellek

8.7 A kettős modellekről kicsit szélesebb körben

8.8 A hármas modellek lehetősége

Irodalom

9. előadás / A MODULOK PARLAMENTJE

9.1 A modul kifejezés sokféle értelme

9.2 A kognitív modulfogalom logikája és története

9.3 A kognitív modularitás közvetlen kontextusa

9.4 Fodor koncepciójának tágabb történeti beágyazása: Fodor és a frenológia

9.5 Fodor modulkoncepciójának felépítése

9.6 A tapasztalati hatások kezelése a moduláris elméletben

9.7 A moduláris felfogás változatai és gondjai

9.8 Modularitás és fejlődés: a modularizáció lehetősége

Irodalom

10. előadás / BIOLÓGIAI ALTERNATÍVÁK

10.1 Lehetséges attitűdök a megismerés biológiai értelmezésében

10.2 Fiziologizálás

10.3 A funkcionalizmus

10.4 Az evolúció lehetőségei

10.5 A neurális darwinizmus mint új út

10.6 Néhány példa az idegrendszer plaszticitására

Irodalom

11. előadás / A TUDAT KÉRDÉSE A KOGNITÍV TUDOMÁNYBAN

11.1 A tudat változó fogalmai

11.2 A tudat a természettudományos kognitív kutatásokban az ezredfordulón

11.2.1 A tudatosság neurobiológiája

11.3 Tudat, tudás és készség: explicit és implicit rendszerek

11.4 Nyelv és tudatosság

11.4.1 Nem tudatos kontroll nyelvi teljesítményeink fölött

11.4.2 Szemantikai feldolgozás, tudatosság és a tudati határállapotok

11.5 A tudat és a törzsfejlődés

Irodalom

IRODALOMJEGYZÉK

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ