Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A meseszövés változatai

Paraméterek

Sorozat Mese és hagyomány
Szerző Bálint Péter
Cím A meseszövés változatai
Alcím Mesemondók, mesegyűjtők és meseírók
Kiadó Didakt Kiadó
Kiadás éve 2003
Terjedelem 295 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 963 214 047 8
Ár:
2.380 Ft
2.261 Ft
Kedvezmény: 5%

Hogy a korábbi (Közelítések a meséhez, 2003) kötetben fellelhető mesepoétikai és meseregény-elméleti tanulmányokból kirajzolódó kép árnyaltabb legyen az érdeklődő olvasók és felsőoktatásban részvevő hallgatók számára, mind a meseforrást mind pedig a meseközlők körét kibővítettük.

Leírás

Immáron második kötetünket adjuk közre mesekincsünk sokoldalú megközelítésének és értelmezésének néhány újabb lehetőségét számba véve. S hogy a korábbi (Közelítések a meséhez, 2003) kötetben fellelhető mesepoétikai és meseregény-elméleti tanulmányokból kirajzolódó kép árnyaltabb legyen az érdeklődő olvasók és felsőoktatásban részvevő hallgatók számára, mind a meseforrást mind pedig a meseközlők körét kibővítettük.
Nem kevés figyelmet szenteltünk a ma már talán egyedül elevennek és autentikusnak tűnő, ám a szakavatott értelmezők (hipo)téziseinek kereszttüzébe került cigány népmesének. Az egymástól olykor távoli vidékekről való cigány népmese-változatok gyűjtése, az eltérő tehetségű és karakterű közlők identitástudata, illetve a cigány mesemondók nyelvi építkezése és hagyományforrásokból merítése számos kérdést vet föl ma is, mintegy jelezve: van miről párbeszédet folytatni.
Nagy örömünkre szolgál, hogy megint csak közzétehetünk olyan tanulmányokat, melyek tovább gondolták és elemezték a propp-i meseelméletet, s újabb szempontokat előtérbe állítva vizsgálták az álomelbeszélés narratíváját, a szakrális kommunikációt, s régies exemplum formában értekezés jellemzőit. Olybá tűnik, hogy konferenciáink – és köteteink – elmaradhatatlan része az európai (s kiváltképpen is a német) mesehagyomány újraértelmezése, éppen úgy, mint a huszadik századi magyar próza néhány jelesének „meseszövési” módjáról való értekezés.
Reményeink szerint újabb adósságokat fizettünk ki e kötettel; igaz, nem hisszük, hogy ne maradt volna még bőven hátralék, mely termékeny vitákra ösztönzi a szakembereket.
Bálint Péter
 
Szerkesztette: Bálint Péter

Tartalom

Előszó
Görög Veronika: Cigánymese, cigánymesegyűjtés, cigánymesekutatás
Biczó Gábor: A roma identitás kérdése Ámi Lajos meséiben
Jenei Teréz: A cigány mese jellemzői egy gyermeknyelvi narratívában
Benedek Katalin: Az égig érő fa
Hermann Zoltán: A mese archeológiája
Boldizsár Ildikó: Az „ólomfejű barát” és a „női sárkányölő” alakja egy magyar és egy cigány népmesében
Gulyás Judit: A varázsmesei álomelbeszélés narratív funkciója
Bódis Zoltán: Mese és szakrális kommunikáció
Antalfai Márta: „A kis vadrózsa” – a női személyiségfejlődés a mesében
Stoyan Hajna: A német meseregény megújhodása a hetvenes években
Filinger Margit: Mese a meséről
Timárné Hunya Tünde: Méltatlanul elfeledett irodalom
Kálny Beatrix: Lewis carroll fantáziavilága
Tusnády László: Az olasz népmese és a műköltészet kapcsolata
Bujdosóné Papp Andrea: Példákbul faragot tükörök
Lovász Andrea: Alternatívák mesevilágokra
Urbanik Tímea: Mészöly Miklós meseterei
Zóka Katalin: A mese mint műfaj Örkény prózájában