A népzene kultúrkörei
Paraméterek
| Szerző | Juhász Zoltán |
| Cím | A népzene kultúrkörei |
| Alcím | Népzenei kultúrák összefüggéseinek vizsgálata öntanuló rendszerekkel (CD-ROM-melléklettel) |
| Kiadó | Magyar Kultúra Kiadó |
| Kiadás éve | 2016 |
| Terjedelem | 256 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 615 80195 8 3 |
Eredeti ár:
3.980 Ft
|
A kötet egy olyan számítógépes kutatás eddigi eredményeit és tanulságait mutatja be, amely népzenei kultúrák kapcsolatait elemzi a számítógépes „adatbányászat” és mesterséges intelligenciakutatás módszereivel. (CD-ROM-melléklettel) |
|
|
|
Leírás
Ebben a könyvben egy olyan számítógépes kutatás eddigi eredményeit és tanulságait szeretném nyilvánosságra hozni, amely népzenei kultúrák kapcsolatait elemzi a számítógépes „adatbányászat” és mesterséges intelligenciakutatás módszereivel. A kutatás másfél évtizede alatt létrehoztam egy népdaladatbázist, amely jelenleg összesen 44, európai, ázsiai, észak- és dél-amerikai kultúra mintegy 50 000 dallamát tartalmazza, és kidolgoztam az elemzéshez szükséges öntanuló algoritmusokat is, amelyek mintegy „maguktól” keresik meg a dallamok kapcsolataiban rejlő átfogó zenei szabályokat, rendezettségeket.
Az eredmények hat, jól azonosítható kultúrkörben, és sajátos zenei rendszerben élő zenei „nyelvcsaládot” mutatnak ki Eurázsiában, és az amerikai indiánok zenekultúráit is ebben a keretben helyezik el. Ezek a nyelvcsaládok részint közös földrajzi térségben élő népek kulturális kölcsönhatásaira, részint jogosan feltehető zenei „ősnyelvek” kisugárzására, továbbélésére vezethetők vissza. A magyar népzene a hat közül éppen annak a Kárpát-medencétől Anatólián, a Kaukázuson, a Volga-Káma vidéken át Mongóliáig, Kínáig, sőt Észak-Amerikáig és az Andok vidékéig felbukkanó zenei nyelvcsaládnak, kultúrkörnek a tagja, amelyet Szabolcsi Bence 1934-ben „hatalmas zenei nyelvláncnak” nevezett, és amely az újabb eredmények alapján feltehetően egy igen régi közös zenei ősnyelv mai leszármazottait öleli fel. Az eredmények szerint ez a zenei ősnyelv éppen a magyar népzenében él mai legteljesebb állapotában, így kézenfekvő a következtetés, hogy népzenénk az ősnyelvnek közvetlen, egyenes ági leszármazottja.
A következtetések alátámasztására könyvemben kottapéldák találhatók.
Remélem, hogy a könyv ilyen formában nemcsak a népzene vagy a számítástudomány iránt különösen érdeklődő, hanem a magyar kultúra iránt általában fogékonyságot érző olvasó számára is érdekes lehet.
Az eredmények hat, jól azonosítható kultúrkörben, és sajátos zenei rendszerben élő zenei „nyelvcsaládot” mutatnak ki Eurázsiában, és az amerikai indiánok zenekultúráit is ebben a keretben helyezik el. Ezek a nyelvcsaládok részint közös földrajzi térségben élő népek kulturális kölcsönhatásaira, részint jogosan feltehető zenei „ősnyelvek” kisugárzására, továbbélésére vezethetők vissza. A magyar népzene a hat közül éppen annak a Kárpát-medencétől Anatólián, a Kaukázuson, a Volga-Káma vidéken át Mongóliáig, Kínáig, sőt Észak-Amerikáig és az Andok vidékéig felbukkanó zenei nyelvcsaládnak, kultúrkörnek a tagja, amelyet Szabolcsi Bence 1934-ben „hatalmas zenei nyelvláncnak” nevezett, és amely az újabb eredmények alapján feltehetően egy igen régi közös zenei ősnyelv mai leszármazottait öleli fel. Az eredmények szerint ez a zenei ősnyelv éppen a magyar népzenében él mai legteljesebb állapotában, így kézenfekvő a következtetés, hogy népzenénk az ősnyelvnek közvetlen, egyenes ági leszármazottja.
A következtetések alátámasztására könyvemben kottapéldák találhatók.
Remélem, hogy a könyv ilyen formában nemcsak a népzene vagy a számítástudomány iránt különösen érdeklődő, hanem a magyar kultúra iránt általában fogékonyságot érző olvasó számára is érdekes lehet.
Juhász Zoltán
Tartalom
BEVEZETÉS
B.1 Az analitikus népzenetudomány
B.2 Az összehasonlító népzenekutatás Magyarországon
B.3 A számítógépes zenekutatás
B.3.1 Az akusztikai jelek (hangfájlok) gépi elemzése
B.3.2 Gépi elemzés a szimbolikus jelek (digitális kották) szintjén
B.4 A könyvben használt módszerek
1. AZ ADATBÁZIS
2. A DALLAMVONALAK TÉRKÉPE
2.1. A dallamvonalvektor
2.2 A dallamvonalak távolságait tükröző pontrendszer: az MDS térkép
2.3 Dallamrokonságok gépi keresése a zenei távolság alapján
2.4 A kapcsolatok átfogó vizsgálata – a dallamvonaltípusok (DVT-k) és a zenei térkép
2.5 Az egyesített dallamvonaltérkép
3. KULTÚRKÖRÖK ÉS DALLAMVONALRENDSZEREK (DV-rendszerek)
3.1 A dallamvonaltípusok eloszlása 44 kultúrában
3.2 A kultúrák rokonsági hálózata
4. FOKELOSZLÁSOK ÉS A FOKELOSZLÁSTÍPUSOK (FET-ek)
4.1 A fokeloszlások
4.1 A fokeloszlástípusok (FET-ek)
5. A FET-EK MEGOSZLÁSAI A HAT KULTÚRKÖRBEN – az FE-rendszerek
6. FET-EK KORRELÁCIÓI
7. A KULTÚRKÖRÖK KAPCSOLATAI A DV-RENDSZEREK ÉS FE-RENDSZEREK SZERINT
8. AZ „ŐSNYELVI” ÉS A „KÁRPÁT-MEDENCEI-SKANDINÁV” KULTÚRKÖRÖK
8.1 A 2 sz. „ősnyelvi” kultúrkör
8.2 A 6 sz. „Kárpát-medencei-skandináv” kultúrkör
9. A MAGYAR NÉPZENE STÍLUSAI ÉS A HAT KULTÚRKÖR
9.1 Nagyambitusú pentaton, ereszkedő stílus
9.2 Dudanóta-kanásztánc stílus
9.3 Nagyambitusú emelkedő stílus
9.4 Nagyambitusú dúr, ereszkedő stílus
9.5 Sirató stílus
9.6 Régies kisambitusú és kisambitusú pentaton stílus
9.7 Pszalmodizáló stílus
9.8 Újszerű kisambitusú stílus
9.9 A Rákóczi dallamkörről és az újstílusról
9.10 Áttekintés
10. GENETIKAI KITEKINTÉS
11. ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETÉSEK
11.1 DVT-k, kultúrkörök, DV-rendszerek, dallami alaprétegek
11.2 FET-ek, FE-rendszerek
11.3. A kultúrkörök kapcsolatrendszere
11.4 A magyar népzene helye Eurázsia zenei térképén
FÜGGELÉK
F.1. Súlyozott MDS algoritmus nem szimmetrikus bemeneti mátrixokkal
F.2 Az önszervező felhő algoritmus
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
IRODALOM
AZ ADATBÁZISOK FORRÁSAI