Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A nyelvi agresszió természetrajzához

Paraméterek

Szerző Pap Kinga
Cím A nyelvi agresszió természetrajzához
Kiadó Savaria University Press
Kiadás éve 2021
Terjedelem 316 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 615 5753 73 2
Ár:
3.480 Ft
3.132 Ft
Kedvezmény: 10%

A nemzetközi kutatások fényében állíthatjuk, az erőszak körébe tartozó jelenségek és ezek hatása legérzékenyebben a gyermek- és fiatalkorúakat érinti. Az erőszakos magatartás, a zaklatás, az agresszív beszéd legkülönbözőbb formái jelen vannak az intézményes nevelés szereplőinek életében, a diákok agresszorként és áldozatként egyaránt érintettek, ezért az agresszióval való megküzdés kérdése kiemelten fontos területe a jelenség kutatásának.

Leírás

A nemzetközi kutatások fényében állíthatjuk, az erőszak körébe tartozó jelenségek és ezek hatása legérzékenyebben a gyermek- és fiatalkorúakat érinti. Az erőszakos magatartás, a zaklatás, az agresszív beszéd legkülönbözőbb formái jelen vannak az intézményes nevelés szereplőinek életében, a diákok agresszorként és áldozatként egyaránt érintettek, ezért az agresszióval való megküzdés kérdése kiemelten fontos területe a jelenség kutatásának. A középiskolás korúak nyelvi agressziójának interdiszciplináris keretekben mozgó, empirikus kutatáson alapuló nyelvészeti leírása ezért nélkülözhetetlenné vált. Ezt a hiányt igyekszik pótolni jelen kutatás.

Írta: Pap Kinga

 

Tartalom

I. A NYELVI AGRESSZIÓ FORMAI ÉS FUNKCIONÁLIS JELLEMZŐINEK ELMÉLETI VIZSGÁLATA

1. Bevezetés

1.1. A kutatás problémafelvetésének társadalmi aktualitása

1.2. A középiskolások nyelvhasználatában jelentkező nyelvi agresszió kutatásának tudományos jelentősége

2. A beszéd társas szükséglet

2.1. Az interakció a társalgás közege

2.2. A beszéd az emberi viselkedés sajátos formája és a viselkedés megértésének eszköze

2.2.1. A beszéd az interakcióban születő benyomáskeltés eszköze

2.2.2. A beszéd a társas normákhoz való alkalmazkodás kinyilvánítása

3. Az agresszió interdiszciplináris keretben

3.1. Az agresszió mint humánetológiai probléma

3.2. Az agresszió mint biológiai probléma

3.2.1. Az agresszió érzelmi háttere

3.2.2. Az agresszió fiziológiai háttere

3.3. Az agresszió mint (szociál)pszichológiai probléma

3.3.1. Az agresszió mint az emberi természetbe írt ösztön

3.3.2. Az agresszió mint kognitív tartalom

3.4. Az agresszió mint társadalmi és kulturális probléma

3.4.1. Az agresszió fogyasztása

4. A nyelvi agresszió

4.1. A nyelvi agresszió és az agresszió kapcsolatának kérdése

4.2. A nyelvi agresszió neurológiai, pszichológiai és szociológiai megközelítésben

4.2.1. A nyelvi bántalmazás prototipikus esetének, a közvetlen nyelvi agressziónak a jellemzése az elkövető szempontjából

4.2.2. A nyelvi bántalmazás prototipikus esetének, a közvetlen nyelvi agressziónak a jellemzése az áldozat szempontjából

4.3. A nyelvi agresszió rendszerezési kísérlete

4.4. A nyelvi agresszió nyelvtudományi megközelítései

II. A NYELVI AGRESSZIÓ FORMAI ÉS FUNKCIONÁLIS JELLEMZŐINEK EMPIRIKUS VIZSGÁLATA

5. Anyag és módszer

5.1. A kutatásban részt vevők bemutatása

5.1.1. A mintában szereplők és szociális hátterük bemutatása

5.2. A kutatás nyelvi korpuszai

5.2.1. A kérdőívekből származó adatok jellemzése

5.2.2. A szociolingvisztikai interjúból származó adatok jellemzése

5.2.3. A spontán beszélgetéseket rögzítő adatok jellemzése

5.2.4. Az osztálytermi diskurzusok jellemzése

5.3. A kutatás vizsgálati módszerei

5.3.1. A diskurzuselemzés mint a formális és informális szövegek mikroelemzésének kvalitatív módszere

6. A nyelvi agresszióhoz kapcsolódó nyelvi attitűd kérdőíves vizsgálata

6.1. A nyelvi attitűd hatása az énkép kialakulására és a mindenkori „másik” értékelésére

6.1.1. A nyelvi attitűd szerepe a nyelvi agresszió személyes megítélésében

6.2. A kérdőíves adatok elemzése

6.2.1. A nyelvi agresszióval kapcsolatos attitűd alakulása a beszédpartnerek és a beszédformák összefüggésében

6.2.2. A nyelvi attitűd alakulása a nyelvi agresszióval kapcsolatos önismereti tényezők és a személyes nyelvhasználat külső megítélése alapján

6.2.3. A nyelvi attitűd hatása a nyelvi agressziót használó személyekkel szembeni „elő”ítéletre

6.2.4. A nyelvi agresszióval kapcsolatos nyelvi attitűd alakulása a nyelvi környezet tükrében

6.2.5. A nyelvi agresszióval kapcsolatos nyelvi attitűd alakulása a személyes nyelvhasználati szokások tükrében

6.3. A tanórán alkalmazható nyelvi agresszió alakulása a nyelvi attitűd és a nyelvi agresszióval kapcsolatos nyelvi tudatosság összefüggésében

6.3.1. A tanórán elkövetett nyelvi agresszió konkrét eseteinek személyes megítélése

6.3.2. A tanórán elszenvedett nyelvi agresszió konkrét eseteinek személyes megítélése

6.4. A kérdőíves vizsgálatok eredményeinek összefoglalása

7. A szociolingvisztikai interjúkorpusz adatainak diskurzuselemzése

7.1. Az szociolingvisztikai interjú kérdéseinek bemutatása

7.2. Stílusváltozatok

7.2.1. Az identitás vonásainak nyelvi stratégiái

7.3. Az interjúkorpusz adatai mint metanyelvi szövegek

7.4. A nyelvi agresszióra adott példákhoz használt stratégiák szerepe az attitűdfeltárásban

7.5. A nyelvi agresszió használatának funkcionális sokszínűsége és normájának alakulása a középiskolás korúak spontán és osztálytermi diskurzusaiban

7.5.1. A kulturális/szubkulturális beszédmódokhoz kötött nyelvi agresszió elfogadása

7.5.2. A családon belüli nyelvi agresszió akceptálásának lehetséges változatai és következményei

7.6. Összefoglalás

8. A középiskolás korúak spontán és osztálytermi nyelvhasználatának formai és funkcionális jegyei az empirikus adatok tükrében

8.1. A középiskolás korúak nyelvhasználatának néhány jellemzőjéről

8.2. A középiskolás korúak spontán nyelvhasználatának formai és funkcionális jegyei az empirikus adatok tükrében

8.2.1. A virtuális társalgás mint az írott spontán beszédműfaj rövid jellemzése

8.3. A nyelvi agresszió formai és funkcionális jegyei a spontán társalgásokban

8.3.1. A középiskolás korúak spontán társalgásában szereplő közvetlen nyelvi agresszió (A) típusai

8.3.2. A középiskolás korúak spontán társalgásában szereplő közvetett nyelvi agresszió (B) típusai

8.3.3. A középiskolás korúak spontán társalgásában szereplő rejtett nyelvi agresszió (C)

8.4. Összefoglalás

8.5. Az osztálytermi diskurzusok elemzése

8.5.1. Az aszimmetrikus társalgás néhány jellemzőjéről

8.5.2. A nyelvi agresszió formai és funkcionális jegyei az osztálytermi diskurzusokban

8.5.2.a A középiskolás korúak osztálytermi diskurzusaiban szereplő közvetlen nyelvi agresszió (A) típusai

8.5.2.b A középiskolás korúak osztálytermi diskurzusaiban szereplő közvetett nyelvi agresszió (B) típusai

8.5.2.c A középiskolás korúak osztálytermi diskurzusaiban szereplő rejtett nyelvi agresszió (C) típusai

8.5.2.d A középiskolás korúak osztálytermi diskurzusaiban szereplő konstruktív nyelvi agresszió (D) típusai

8.6. Összefoglalás

9. Összegzés

9.1. Az eredmények alkalmazhatósága

Irodalom

Mellékletek