Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A pszichológiatörténet-írás módszerei és a magyar pszichológiatörténet

Paraméterek

Szerző Pléh Csaba – Mészáros Judit – Csépe Valéria
Cím A pszichológiatörténet-írás módszerei és a magyar pszichológiatörténet
Kiadó Gondolat Kiadó
Kiadás éve 2019
Terjedelem 492 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 978 963 693 991 5
Ár:
5.000 Ft
4.500 Ft
Kedvezmény: 10%

A kötet a pszichológiatörténet módszertani megújulását kapcsolja össze a 20. század második felének hazai pszichológiatörténeti fejleményeivel. A pszichológiatörténet mint szakmai oktatási és kutatási terület az utóbbi nemzedék során gyökeres változásokon ment át. A mindig is megvolt felsoroló és elméleti irányú munkák kétarcúsága sokrétűbbé vált.

Leírás

A kötet a pszichológiatörténet módszertani megújulását kapcsolja össze a 20. század második felének hazai pszichológiatörténeti fejleményeivel. A pszichológiatörténet mint szakmai oktatási és kutatási terület az utóbbi nemzedék során gyökeres változásokon ment át. A mindig is megvolt felsoroló és elméleti irányú munkák kétarcúsága sokrétűbbé vált. A modern pszichológiatörténet-írás két új ihletés közé szorítva él: legyünk filozofikusabbak a pszichológiatörténet-írásban is, ugyanakkor megjelenik az igény a szövegismeretben alaposabb, adatorientált és sokszor levéltári módszereket is igénylő pozitivista elmélyedésre is. A személyes és fogalmi kontextus számos összefüggésben jelenik meg, Kónya Anikó az önéletrajzi emlékezet, Kiss Szabolcs a másokról való gondolkodás kutatásának fogalmi összefüggéseit tárja fel. Mészáros Judit a kontextusok kapcsolódásait mutatja be a Ferenczi-archívum bemutatásával. Az eszmei kontextusról Kiss Enikő Csilla a Szondi-kutatás alapján mutatja be a levéltárakban, interjúkban, a Szondi levelezésében meglévő anyagok alkalmazását az eszmei hatásmező feltárásában. Zemplén Gábor módszertantörténeti rekonstrukciókkal (Harkai Schiller Pál, Robert Rosen) érvel amellett, hogy a pszichológia autonómmá válása kapcsán a lélektan területének autonómiája éppen hogy csökkent. A társadalmi kontextus egyszerre jelenik meg mint értelmező, hermeneutikus s mint valódi magyarázó keret. Gyimesi Júlia egy peremvidéket mutat be: a modern pszichológia és az okkult irányzatok kapcsolatát. Borgos Anna azt elemzi, hogy milyen új nézőpontokat hozhat életrajzi és (nő)történeti dokumentumok kutatása és gender-szempontú olvasása a pszichoanalízis-történetben. Pléh Csaba példákon mutatja be, hogy a digitalizált szakmai szövegek elemzése vélt történeti rekonstrukciók és a valós ’mindennapi gyakorlat és tudat’ eltéréseit is feltárja. Kovai Melinda az alkalmazott pszichológia 1945 utáni magyar történetét a modern szubjektum-létrehozás technológiáinak alakulásaként kezeli.
A tanulmányok másik csoportja dokumentatív és vállaltan szocializációs céllal tekinti, hogyan alakult a hazai pszichológia intézményi világa 1960 és 2015 között. Pléh Csaba az összképet, Demetrovics Zsolt a tudományos minősítés alakulását mutatja be, Mudrák József a debreceni, Séra László pedig az erdélyi magyar pszichológiát tekinti át. Czigler István az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos és intézményi sorsát tekinti át. Mészáros Judit, Harmatta János és Szakács Ferenc a klinikai szakágak viszontagságos történetébe, Horányi Annabella, Katona Nóra és Boross Ottilia pedig iskolarendszer és pszichológia sokágú kapcsolataiba adnak betekintést. Dienes Erzsébet azt mutatja meg, miként alakult ki a vállalati laboratóriumi munkalélektan, s hogyan alakult át mára fejvadászattá.

Szerkesztette: Pléh Csaba – Mészáros Judit – Csépe Valéria

A humán tudományok alapkérdései 7.

Sorozatszerkesztő: Kertész András

Tartalom

Előszó (Pléh Csaba Mészáros Judit – Csépe Valéria)

A MÓDSZERTAN VILÁGA

A pszichológiatörténet forrásai és módszerei

MÉSZÁROS JUDIT

A Ferenczi Ház mint identitásformáló tér és a Ferenczi-archívum mint oktatási keret

KISS ENIKŐ CSILLA

A pszichológiatörténet relevanciája és módszertani kérdései a Szondi-kutatás alapján

ZEMPLÉN GÁBOR

Lélek a tartályban. Bonyolult rendszerek és modellezési hagyományok genetikus pszichopatológiája

PLÉH CSABA

Szövegbányászat a pszichológiatörténetben

Magyar források és feltárások

GYIMESI JÚLIA

Források a pszichológia peremvidékéről

BORGOS ANNA

Nőtörténeti dokumentumok a pszichoanalízis-történetben

KOVAI MELINDA

Szempontok és dilemmák az 1945 utáni magyarországi pszichológia történetének vizsgálatához

Fogalmak története

KÓNYA ANIKÓ

Epizodikus autobiografikus emlékezet. Az emlékezeti élmény kihívása

KISS SZABOLCS

A metareprezentáció fogalmának megjelenése az 1980-as évek kognitív fejlődéslélektanában

INTÉZMÉNYEK ÉS SZAKÁGAK A MAGYAR PSZICHOLÓGIA UTOLSÓ ÉVTIZEDEIBEN

Az átfogó keretek változása

PLÉH CSABA

Intézmények és gondolkodásmódok fél évszázad magyar pszichológiájában (1960–2010)

DEMETROVICS ZSOLT

A „kisdoktoritól” az MTA doktori címig. Tudományos fokozatszerzés a pszichológiában

Akadémiai intézmények és diszciplínák

MUDRÁK JÓZSEF

Pszichológia a Debreceni Tudományegyetemen a 20. század első felében

SÉRA LÁSZLÓ

Fordulópontok az erdélyi magyar pszichológia történetében: 1870–1970

CZIGLER ISTVÁN

Az MTA Pszichológiai Kutatóintézete. Így láttam

KISS PASZKÁL

Hármasugrás. A magyar szociálpszichológia csúcsteljesítményei és recepciójuk itthon és külföldön

A klinikai pszichológia alakulása

MÉSZÁROS JUDIT

Megtört kontinuitás és újrakezdés. Pszichoanalízis Magyarországon a 20. század második felétől

HARMATTA JÁNOS

A magyar pszichoterápia történetének vázlata

SZAKÁCS FERENC

Mérei Ferenc és a hazai klinikai pszichológia sztenderdjei

Alkalmazott területek

HORÁNYI ANNABELLA

A nevelési tanácsadók fél évszázada

KATONA NÓRA

Iskola- és óvodapszichológia (1986–2016)

BOROSS OTTILIA

Pszichológia a pedagógusképzésben

DIENES ERZSÉBET

A hazai munkalélektan történetének alakulása 1960–2015 között

A kötet szerzői és elérhetőségük

Névmutató

Tárgymutató

Intézménymutató