Leírás
Talán meghökkentő a cím választása, de ha tudjuk azt a kevéssé ismert tényt, hogy Luther Márton és felesége sörfőzéssel foglalkozott, Károli Gáspár, Melius Juhász Péter és társaik szőlő- és bortermeléssel, kerti gazdálkodással, növényekkel való gyógyítással biztosították a megélhetésük mellett a hitbeli élet, a Biblia fordítása és kiadása költségeit, a korabeli természeti-gazdálkodási ismereteik felhasználásával, akkor nem véletlen ez a cím.
A reformáció során kialakult új felekezetek, létrejöttük okát a Luther előtti egyház romlottságával, „bálványimádásával” magyarazták. A katolikus szertartáson történő borfogyasztást a tridenti zsinat vezette be, amelyet a katolikus egyház megújítási céljával hívtak össze. A későbbi zsinatok úgy döntöttek, hogy a gyülekezet tagjai is kapjanak katolikus szertartásokon bort. Ez a „leöblítés” gyakorlata. Az átlényegített szent vért azonban továbbra is csak a pap vehette magához, a gyülekezeti tagok viszont csak ostyát. Luther szerint, a kenyér és a bor a megszentelés után is megmarad kenyérnek és bornak. Zwingli úgy tekintette a megtört kenyeret és kitöltött bort, mint a Krisztus halálára emlékeztető, a halálával szerzett üdvről a hívőket biztosító jeleket. Kálvin szerint az úrvacsorában csak kenyér és bor adatik, de aki azokat igaz hittel veszi, az Krisztus testét és vérét veszi magához. A protestáns Úrvacsora folyamán minden hívő részesül mind a kenyértörésből, mind a kehelyből.
(Részletek az Előszóból)
Agroinform Kiadó, 2017.
Írta: Csoma Zsigmond
Lektor: Dr. habil. Kurucz György
Paraméterek
| Szerző | Csoma Zsigmond |
| Cím | A reformáció borai és virágai |
| Alcím | Történeti, néprajzi tanulmányok |
| Kiadó | Agroinform Kiadó |
| Kiadás éve | 2017 |
| Terjedelem | 308 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 615 5666 13 1 |
Tartalom
Előszó
Ökológiai adottságok Magyarországon és Európában a reformáció időszakában
Mohamedán törökök és protestáns magyarok, valamint a protestáns újbor
Károli Gáspár természetismerete a Vizsolyi Biblia és a lengyelországi borkereskedelem alapján
Beythe István és fia, Beythe András szerepe a közép-európai botanikában és a korai protestáns egyházban (16. század vége)
A reformáció „virágai”
Erdély és Székelyföld protestánsainak 17–18. századi szőlei
Pápai Páriz az erdélyi szőlő-bortermelésről
Székelyföld protestánsainak szőlei
Bornemissza Anna erdélyi fejedelemné „kertészkönyve” 1669-ből
Rákóczi Ferenc protestánsainak borai
Az első magyar bordisszertáció protestáns gyökerei (1715)
A református Nagyváthy János agrárkalendáriumai, instrukciói (1792–)
Nagyváthy János szőlészeti-borászati ismereteinek protestáns gyökerei
Tessedik Sámuel, a szorgalmas, következetes evangélikus reformer (1742–1820) örök példája
Egy nyugat-magyarországi (felsőőri református) néptanító gyümölcstermesztési tanításai
A sólyi református magyarok szőlőművelésének helye a 19. századi Magyarországon
Protestáns cseregyerekek és a mezőgazdasági innovációk
A Kárpát-medence nyugati és északi területein a 18. századtól a 20. század első negyedéig
A soproni evangélikus Preysz Mór (1829–1871), aki megelőzte a francia Pasteurt
Tokaj a protestáns népköltészetben
A protestáns területek aszúsodó szőlőfajtái: a Furmint és a Hárslevelű
Az aszúválogató asztalok jelentősége
Az aszúbogyó és az aszúsodás
A Tokaji aszúborok és világhíres társai
Antal hordók és a tokaji aszúk
Az egykori református mezőváros, Gönc, híres hordói
Tokaj-Hegyalján
A csobolyók
A Kulacsok
A Tokaj-hegyaljai nemespenész
Protestánsok az évszázad egyik híres (az 1956-os, elhallgatott) aszújának megszületésében
Az „újtípusú” aszúk
Irodalomjegyzék
The „wine” and „flowers” of the Reformation
Kapcsolódó kiadványok
