A Rorschach-próba
Paraméterek
| Szerző | Mérei Ferenc |
| Cím | A Rorschach-próba |
| Kiadó | Medicina Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2002 |
| Terjedelem | 721 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 963 242 663 0 |
|
A szerző, a teszt nemzetközileg elismert szakértője, a klinikai gyakorlatban leginkább elterjedt pszichodiagnosztikai módszer átfogó ismertetése mellett kitér saját kutatási eredményeire és a teszt alkalmazása során szerzett tapasztalataira is. |
|
|
|
Leírás
Mérei Ferenc A Rorschach-próba című kézikönyve az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet (OIE) sokszorosításában 1966 és 1971 között megjelent Vademecum-kiadványok javított változata. Az eredeti szöveget helyenként kiegészítettük a szerző 1979-es egykötetes egyetemi jegyzetének azon részeivel, amelyek az 1971 óta eltelt időszak kutatási eredményeit tartalmazzák. Ezenkívül egy Függeléket is összeállítottunk a következő megfontolásból: A szerző a Rorschach-kézikönyv ötödik kötetének végéhez egy értesítést fűzött, amelyben ismerteti egy további kötet tervét: „Egy hatodik kötet kiadása is szükséges…, amely két nagy diagnosztikai egységet tartalmaz: a neurotikus tünetegyüttesek és az organikus pszichoszindrómák mutatóit. Ezt két általános rész fogja kiegészíteni: a komplex válaszok elemzése és az értelmezés menetének az összefoglalása.” A tervezett hatodik kötet már nem készült el, ezért ezt az értesítést útmutatásnak tekintve megpróbáltuk Mérei Ferenc egyéb, a Rorschach-teszttel foglalkozó írásaiból azokat kiválasztani, amelyek témájukban vagy gondolatmenetükben nagyjából megfelelnek a vázolt elképzeléseknek:
1. A komplex válaszok indulati jelentéstöbblete című cikk, bár valójában az ilyen válasz értékének Osgood-skálával történő ellenőrzésével foglalkozik, a bevezető részben a komplex válasz jelenségének olyan pontos és részletes elemző leírását adja, amely az öt kötetben így sehol sem található.
2. Átvettük Mérei–Szakács A klinikai pszichológia gyakorlata című művéből Mérei három esettanulmányát, mert ezekből az olvasó teljesebb képet kaphat arról a munkamódszerről, ahogy a teszteredményeket kibontó-értelmező gondolkodás a személyiségrajzot megalkotja. (A neurotikus tünetegyüttesek és az organikus pszichoszindrómák elemző kifejtése sajnos nem született meg, az előbbit talán részben pótolják a közzétett esettanulmányok.)
3. Bevettük még a Függelékbe az 1979-es egyetemi jegyzet teljes XI. fejezetét (Értelmezési-statisztikai támpontok), amelyben a nagyszabású magyarországi statisztikai vizsgálat táblázatainak egy része megjelent.
A szerkesztők
Tartalom
Előszó
A szerkesztők előszava
Bevezetés
Vizsgálat, instrukció, jelölés
A Ro-próba projektív teszt
A Ro-próba személyiségteszt
A Ro-próba standardizált értelmezési próba
Diagnosztikai feltevések
A Ro-módszer alkalmazási köre
A vizsgálat lefolytatása
A vizsgálati helyzet
A vizsgálat légköre
Az instrukció
Az időmérés
A jegyzőkönyv
A lokalizáció
Az utóteszt
Jelölés
A felfogásmód jelölése
A determináns jelölése
Formaválaszok
Színválaszok
Árnyékolás-válaszok
Fekete és fehér színválaszok
Mozgásválaszok
Mozgásélményt kifejező válaszok
Mozgásképzetet tartalmazó válaszok
Több determinánssal jelölt válaszok
A tartalom jelölése
Több tartalommal jelölt válaszok
A gyakoriság jelölése
A vulger válaszok jegyzéke
A különleges reakciók jelölése
Jelentésadási tudat
Elakadások
Leírások
Tapadási reakciók
Infantilis reakciók
Verbalizmusok
Paramnéziák
Ejtett determinánsok
Szenzoros projekciók
Elaborációk
Paradox reakciók
Dezorientációk
Defekt-reakciók
Szexuális válaszok
Egyéb, csoportba nem sorolt különleges reakció
Jelölési rendszerünk forrásai
Jelölési minták, összesítés, mutatók
Válaszok jelölése. Példák
Jegyzőkönyvminták
Összesítés – Mutatók
A válaszok száma az idő adatai, ill. mutatói
A felfogásmód adatainak összesítése, csoportosítása és mutatói
A determinánsok. Összesítés, mutatók
A tartalmak. Összesítés, mutatók
A gyakorisági adatok és mutatóik
A különleges reakciók összesítése
Diagnosztikai skálák
Az adatok csoportosítása táblák szerint
Az első négy oszlop értelmezése
A felfogásmód jeleinek értelmezése
A felfogásmód 13 jele
A felfogótípus (FT) értelmezése
Szukcesszió
A determinánsok értelmezése
A második oszlop 44 jele
Az élménytípus (ÉT) jelentése
Másodlagos formula (MF)
Indulati típus (IT)
A tartalmak értelmezése
A szakképzettség szerepe a tartalmakban
A gyakorisági mutatók értelmezése
V%
A százalékos mutató változásai
A háromféle vulger válasz
A hazai Vulg-válaszok egybevágása külföldi Vulg-válaszokkal
A Vulg-fokozatok aránya
Gyerek Vulg-ok felnőttjegyzőkönyvekben
Orig-válaszok
A különleges reakciók értelmezése, a táblák felszólító jellege
Az ötödik oszlop értelmezése: a különleges reakciók
Jelentésadási tudat
Elakadások
Leírások
Tapadási reakciók
Infantilis reakciók
Verbalizmusok
Paramnéziák
Rejtett determinánsok
Szenzoros projekciók
Elaborációk
Paradox reakciók
Dezorientációk
Defekt-reakciók
Szexuális válaszok
Csoportba nem sorolható különleges reakciók
A táblák felszólító jellege
A felszólító jelleg Lewin rendszerében
A felszólító jelleg a Po-próbában
A felszólító jellegek ellenőrző vizsgálatai
Értelmezés a felszólító jelleg szerint
Személyiségkép, diagnosztikai támpontok
Elhárító mechanizmusok
A skálaelv és a konstelláció technikája
A mentális színvonal
Példa a mentális színvonal és az intelligenciatípus meghatározására
Kontaktus, viszonyulás
Egy karakterneurotikus beteg jegyzőkönyve
A szituatív feszültségek elvezetése. Tolerancia
Agresszió
Szorongás
Szkizoid élményfeldolgozás, szkizoid reakciók – szkizofrénia
A szintónia meglazulása
A valóságfunkció
A szkizofrén-mutatók pszichopatológiai háttere
A szkizofrének jelentésadási stílusa
Az Alfa-mutató (Piotrowski)
A szkizofrénia szindróma
Hallucinatorikus tünetek
Szenzitív-paranoid élményfeldolgozás
A szenzitív-paranoid konstelláció
Cikloid élményfeldolgozás
A depresszív reakció
A mániás reakció
A depresszív reakció Ro-mutatói
A depresszió jelentésadási stílusa
Gyermekkori depressziók
A mániás (hipomániás) reakció mutatói
Szociopátia – pszichopátia – antiszociális személyiség
Szociopátia versus neurózis (S-N skála)
A szimbolikus elaboráció színvonala (SZEI-skála)
A pszichopátiás csoport elhatárolása a sine morbo csoporttól
Az acting out személyiség
A szuicidium veszélyövezete
A tízjegyes szuicid konstelláció
A Hertz-féle konfigurációs technika
Szuicid predikciós skála (SPS)
Az értelmi fogyatékosság
A debilisek élményfeldolgozása és elhárító rendszere
Színvonaljelzés
A debilitás Ro-jegyei
Pszeudodebilitás
Az értelmi inferioritás konfliktusa
Függelék
Komplex válaszok indulati jelentéstöbblete
Szemantikai differenciál
Kérdésfeltevés
Vizsgálatunk
Eredmények
Összefoglalás
A pszichopatológiai folyamat rekonstrukciója
1. eset: „Az érzések zűrzavara”
2. eset: Szorongás és kompenzáció fantazmaköre. Serdüléses válság
3. eset: Rejtett fantazmák deviáns megvalósítása. Egy telefonszadista
Értelmezési statisztikai támpontok
Bibliográfia
