Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A Rorschach-próba

Paraméterek

Szerző Mérei Ferenc
Cím A Rorschach-próba
Kiadó Medicina Könyvkiadó
Kiadás éve 2002
Terjedelem 721 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 963 242 663 0
Eredeti ár:
5.700 Ft

A szerző, a teszt nemzetközileg elismert szakértője, a klinikai gyakorlatban leginkább elterjedt pszichodiagnosztikai módszer átfogó ismertetése mellett kitér saját kutatási eredményeire és a teszt alkalmazása során szerzett tapasztalataira is.

Leírás

A kézikönyv anyagát az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet klinikai pszichológiai laboratóriumának kiadásában 1966-71 között a Vademecum sorozatban megjelent jegyzetek, valamint a Tankönyvkiadó által 1979-ben megjelentetett egységes egyetemi jegyzet képezi. A szerző, a teszt nemzetközileg elismert szakértője, a klinikai gyakorlatban leginkább elterjedt pszichodiagnosztikai módszer átfogó ismertetése mellett kitér saját kutatási eredményeire és a teszt alkalmazása során szerzett tapasztalataira is. Az eddig csak kézirat formájában létező és széles körben elterjedt jegyzetet pszichológusok generációi használták, a mostani kiadás a jelen és a jövő szakemberei számára teszi hozzáférhetővé ezt a pótolhatatlan értékű munkát.
 

Mérei ​Ferenc A Rorschach-próba című kézikönyve az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet (OIE) sokszorosításában 1966 és 1971 között megjelent Vademecum-kiadványok javított változata. Az eredeti szöveget helyenként kiegészítettük a szerző 1979-es egykötetes egyetemi jegyzetének azon részeivel, amelyek az 1971 óta eltelt időszak kutatási eredményeit tartalmazzák. Ezenkívül egy Függeléket is összeállítottunk a következő megfontolásból: A szerző a Rorschach-kézikönyv ötödik kötetének végéhez egy értesítést fűzött, amelyben ismerteti egy további kötet tervét: „Egy hatodik kötet kiadása is szükséges…, amely két nagy diagnosztikai egységet tartalmaz: a neurotikus tünetegyüttesek és az organikus pszichoszindrómák mutatóit. Ezt két általános rész fogja kiegészíteni: a komplex válaszok elemzése és az értelmezés menetének az összefoglalása.” A tervezett hatodik kötet már nem készült el, ezért ezt az értesítést útmutatásnak tekintve megpróbáltuk Mérei Ferenc egyéb, a Rorschach-teszttel foglalkozó írásaiból azokat kiválasztani, amelyek témájukban vagy gondolatmenetükben nagyjából megfelelnek a vázolt elképzeléseknek:
1. A komplex válaszok indulati jelentéstöbblete című cikk, bár valójában az ilyen válasz értékének Osgood-skálával történő ellenőrzésével foglalkozik, a bevezető részben a komplex válasz jelenségének olyan pontos és részletes elemző leírását adja, amely az öt kötetben így sehol sem található.
2. Átvettük Mérei–Szakács A klinikai pszichológia gyakorlata című művéből Mérei három esettanulmányát, mert ezekből az olvasó teljesebb képet kaphat arról a munkamódszerről, ahogy a teszteredményeket kibontó-értelmező gondolkodás a személyiségrajzot megalkotja. (A neurotikus tünetegyüttesek és az organikus pszichoszindrómák elemző kifejtése sajnos nem született meg, az előbbit talán részben pótolják a közzétett esettanulmányok.)
3. Bevettük még a Függelékbe az 1979-es egyetemi jegyzet teljes XI. fejezetét (Értelmezési-statisztikai támpontok), amelyben a nagyszabású magyarországi statisztikai vizsgálat táblázatainak egy része megjelent.

A szerkesztők

 
 
Medicina Könyvkiadó, első kiadás: 2002.
Írta: Mérei Ferenc
Szerkesztette: Fischer Eszter, Gerő Zsuzsa, Balázs István
 
 
Kapcsolódó kiadványok:

Tartalom

Előszó

A szerkesztők előszava

Bevezetés

Vizsgálat, instrukció, jelölés

A Ro-próba projektív teszt

A Ro-próba személyiségteszt

A Ro-próba standardizált értelmezési próba

Diagnosztikai feltevések

A Ro-módszer alkalmazási köre

A vizsgálat lefolytatása

A vizsgálati helyzet

A vizsgálat légköre

Az instrukció

Az időmérés

A jegyzőkönyv

A lokalizáció

Az utóteszt

Jelölés

A felfogásmód jelölése

A determináns jelölése

Formaválaszok

Színválaszok

Árnyékolás-válaszok

Fekete és fehér színválaszok

Mozgásválaszok

Mozgásélményt kifejező válaszok

Mozgásképzetet tartalmazó válaszok

Több determinánssal jelölt válaszok

A tartalom jelölése

Több tartalommal jelölt válaszok

A gyakoriság jelölése

A vulger válaszok jegyzéke

A különleges reakciók jelölése

Jelentésadási tudat

Elakadások

Leírások

Tapadási reakciók

Infantilis reakciók

Verbalizmusok

Paramnéziák

Ejtett determinánsok

Szenzoros projekciók

Elaborációk

Paradox reakciók

Dezorientációk

Defekt-reakciók

Szexuális válaszok

Egyéb, csoportba nem sorolt különleges reakció

Jelölési rendszerünk forrásai

Jelölési minták, összesítés, mutatók

Válaszok jelölése. Példák

Jegyzőkönyvminták

Összesítés – Mutatók

A válaszok száma az idő adatai, ill. mutatói

A felfogásmód adatainak összesítése, csoportosítása és mutatói

A determinánsok. Összesítés, mutatók

A tartalmak. Összesítés, mutatók

A gyakorisági adatok és mutatóik

A különleges reakciók összesítése

Diagnosztikai skálák

Az adatok csoportosítása táblák szerint

Az első négy oszlop értelmezése

A felfogásmód jeleinek értelmezése

A felfogásmód 13 jele

A felfogótípus (FT) értelmezése

Szukcesszió

A determinánsok értelmezése

A második oszlop 44 jele

Az élménytípus (ÉT) jelentése

Másodlagos formula (MF)

Indulati típus (IT)

A tartalmak értelmezése

A szakképzettség szerepe a tartalmakban

A gyakorisági mutatók értelmezése

V%

A százalékos mutató változásai

A háromféle vulger válasz

A hazai Vulg-válaszok egybevágása külföldi Vulg-válaszokkal

A Vulg-fokozatok aránya

Gyerek Vulg-ok felnőttjegyzőkönyvekben

Orig-válaszok

A különleges reakciók értelmezése, a táblák felszólító jellege

Az ötödik oszlop értelmezése: a különleges reakciók

Jelentésadási tudat

Elakadások

Leírások

Tapadási reakciók

Infantilis reakciók

Verbalizmusok

Paramnéziák

Rejtett determinánsok

Szenzoros projekciók

Elaborációk

Paradox reakciók

Dezorientációk

Defekt-reakciók

Szexuális válaszok

Csoportba nem sorolható különleges reakciók

A táblák felszólító jellege

A felszólító jelleg Lewin rendszerében

A felszólító jelleg a Po-próbában

A felszólító jellegek ellenőrző vizsgálatai

Értelmezés a felszólító jelleg szerint

Személyiségkép, diagnosztikai támpontok

Elhárító mechanizmusok

A skálaelv és a konstelláció technikája

A mentális színvonal

Példa a mentális színvonal és az intelligenciatípus meghatározására

Kontaktus, viszonyulás

Egy karakterneurotikus beteg jegyzőkönyve

A szituatív feszültségek elvezetése. Tolerancia

Agresszió

Szorongás

Szkizoid élményfeldolgozás, szkizoid reakciók – szkizofrénia

A szintónia meglazulása

A valóságfunkció

A szkizofrén-mutatók pszichopatológiai háttere

A szkizofrének jelentésadási stílusa

Az Alfa-mutató (Piotrowski)

A szkizofrénia szindróma

Hallucinatorikus tünetek

Szenzitív-paranoid élményfeldolgozás

A szenzitív-paranoid konstelláció

Cikloid élményfeldolgozás

A depresszív reakció

A mániás reakció

A depresszív reakció Ro-mutatói

A depresszió jelentésadási stílusa

Gyermekkori depressziók

A mániás (hipomániás) reakció mutatói

Szociopátia – pszichopátia – antiszociális személyiség

Szociopátia versus neurózis (S-N skála)

A szimbolikus elaboráció színvonala (SZEI-skála)

A pszichopátiás csoport elhatárolása a sine morbo csoporttól

Az acting out személyiség

A szuicidium veszélyövezete

A tízjegyes szuicid konstelláció

A Hertz-féle konfigurációs technika

Szuicid predikciós skála (SPS)

Az értelmi fogyatékosság

A debilisek élményfeldolgozása és elhárító rendszere

Színvonaljelzés

A debilitás Ro-jegyei

Pszeudodebilitás

Az értelmi inferioritás konfliktusa

Függelék

Komplex válaszok indulati jelentéstöbblete

Szemantikai differenciál

Kérdésfeltevés

Vizsgálatunk

Eredmények

Összefoglalás

A pszichopatológiai folyamat rekonstrukciója

1. eset: „Az érzések zűrzavara”

2. eset: Szorongás és kompenzáció fantazmaköre. Serdüléses válság

3. eset: Rejtett fantazmák deviáns megvalósítása. Egy telefonszadista

Értelmezési statisztikai támpontok

Bibliográfia