A számítógép által létrehozott virtuális valóság pszichológiai mechanizmusai: oktatás- és egészségügyi alkalmazások
Paraméterek
| Szerző | Kállai János |
| Cím | A számítógép által létrehozott virtuális valóság pszichológiai mechanizmusai: oktatás- és egészségügyi alkalmazások |
| Kiadó | Medicina Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2022 |
| Terjedelem | 336 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 226 841 5 |
|
A test és a szelf multimodális ingerek hálózatában ölt testet. Az autonóm tudatos és tudattalan fiziológiai és mentális aktivitás irányítja, melyben az ingereket itt és most, a téri és idői paraméterek mentén a személy önmaga számára értelmezhetővé teszi. |
|
|
|
Leírás
A test és a szelf multimodális ingerek hálózatában ölt testet. Az autonóm tudatos és tudattalan fiziológiai és mentális aktivitás irányítja, melyben az ingereket itt és most, a téri és idői paraméterek mentén a személy önmaga számára értelmezhetővé teszi.
Az egyed azt érzi, „én vagyok az a dolgok menetébe beavatkozásra alkalmas személy, aki érzékeli azt, ami itt és most történik”. A számítógép által létrehozott virtuális valóság (VR) kérdésessé teszi ezt a stabil álláspontot. VR létrehozása során az ember teste egy időben egyszerre két helyen is megjelenhet. A valós fizikai közegében és a virtuális valóság által teremtett szintetikus környezetben. A virtuális valóság megteremtésének pszichológiai mechanizmusait elemző áttekintés pszichopatológiai jelenségekkel és az egészséges fejlődésmenettel rendelkező személyek VR-hez való viszonyával egyaránt foglalkozik. A könyv a kutatási tapasztalatainkon túl a virtuális valóság legaktuálisabb általános kérdéseit mutatja be. Tárgyalja a VR-alkalmazás lehetőségeit a neurorehabilitációban és az oktatási módszerek fejlesztése területén, továbbá felhívja a figyelmet a VR-ben rejlő terápiás lehetőségekre a testi integritást fenyegető zavarok kezelésében. Mindezek mellett a könyv fő célja, hogy rámutasson azokra a fejlesztési irányokra, amelyek a XXI. századi követelményeknek megfelelően hozzájárulnak a betegellátás és oktatás hazai fejlesztéséhez. A fenomenológiai, kognitív idegtudományt és pszichopatológiai témaköröket érintően tudományosan megalapozott eredmények bemutatásával vesz részt a digitális eszközök használatára vonatkozó attitűdök fejlesztésében és a lehetséges fejlődési irányok bemutatásában.
Medicina Könyvkiadó, 2022.
Írta: Kállai János
Tartalom
1. FEJEZET
A virtuális valóság fejlődésének áttekintése, alapfogalmak és definíciók
1.1. A virtuális valóságot létrehozó eszközök technológiai fejlődése
1.2. Virtuális valóságok történelmi előképei
1.2.1. Virtuálisvalóság-típusok
1.3. Az ember és a VR interakciójának kommunikációs modellje
1.3.1. Belemerülés
1.3.2. Jelenlét
1.4. Multimodális, multiszenzoros integráció
1.5. Mérési lehetőségek
1.5.1. A fizikai és a virtuális valóság közötti oszcilláció (breaks in present) . .
1.6. A VR-ben való tartós elmerülés pozitív és negatív hatásai
2. FEJEZET
A multimodális integráció szerepe a virtuális valóság megszerkesztésében
2.1. A multimodális integráció neuropszichológiai mechanizmusai
2.2. A szelf felépítése és kontrollfunkciói
2.3. A virtuális valóság pszichológiája, ideiglenes és mesterséges énállapotok
3. FEJEZET
A valóságreprezentációk típusai: kognitív fejlődés, realitás és virtualitás
3.1. A valóságfelfogás tudományos nézeteinek rövid története
3.2. A percepció és akció összeolvadása (az ingerek és válaszok ökoszisztémája
3.3. Előtér-háttér fókuszváltás a vizuális ingerek, alakzatok és jelenetek felhasználásában
3.4. Az egocentrikus (sajáttest-központú) és allocentrikus (tárgyközpontú) referenciakeretek szerepe a valóság reprezentációjában
3.4.1. Az egocentrikus (személyközpontú) téri reprezentáció
3.4.2. Allocentrikus (tárgyközpontú) térreprezentáció
3.5. Kognitív térkép
3.6. Összefoglalás
4. FEJEZET
A fizikai és szociális világ téri referenciatípusai és kölcsönhatásai: a személyes integráció megteremtése
4.1. A szelf felépítése
4.1.1 Szelf és környezet
4.1.2. A szelfmintázat alkotórészei
4.1.3. Szelfösszetevők szerkesztése és integrálása
4.1.4. A szelf elemeinek integrációja szempontjából kiemelt tényezők
4.1.5. A szelffelépítés és -megtartás zavarjelei
4.2. A rendszeres VR-használat testre és szellemi állapotra gyakorolt hatásai
4.2.1. A virtuális valósághoz való alkalmazkodás nehézségei: vizuálisan kiváltott koordinációs zavarok
4.3. Saját test érzékelése, saját test felépítése, az avatár megszületése és funkciói
4.3.1. A szelf kiindulópontja a test és a testről való tudáskoncepció arról, hogy mit kezdjünk magunkkal
4.4. Molesztálás, megfélemlítés, károkozási szándék a virtuális térben (bullying)
4.4.1. A szelfkoherencia alapfolyamatainak megszilárdítása, és hosszabb távú biztosításával kapcsolatos bizonytalanságok
5. FEJEZET
Saját test, virtuális test, az önazonosság megtartása és a virtuális képviselő, az avatár
5.1. A sajáttest-élmény tudatossága, fizikai, mentális és fiziológiai védekezés
5.1.1. A saját test tudatos átélése
5.1.2. A saját test birtokbavétele, aktivitása és védekezési lehetőségei
5.1.3.A saját test azonosítása
5.1.4. A testérzékelés neuropszichológiai mechanizmusai és a felvetődő zavarok
5.1.5. A testséma, perceptuáis élmények megtestesítése, a személyes másolat
5.1.6. A Saját testmozgásra és a saját belső szervekre vonatkozó percepció (propriocepció és viszcerocepció)
5.2. A fizikai és szociális környezet változásai ellenére megtartott személyes stabilitás, integráció és védekezés, énhatárok
5.2.1. Tűrőképesség
5.2.2. Homeosztázis
5.2.3. Allosztázis
5.2.4. Megküzdés (kóping)
5.2.5. Pszichés védekezési mechanizmusok
5.3. Az álom és a valóság viszonyának pszichodinamikai értelmezése, és a virtuális valóság
5.3.1. VR, a tudattalan és az álom: kalandozás ismeretlen utakon
5.4. A saját test azonosításában résztvevő mentális műveletek: a testélmény és a valóságreprezentációk viszonyának összefoglalása
6. FEJEZET
A digitális környezet lelki és fizikai egészségre gyakorolt hatásai
6.1. Digitális eszközhasználat és egészségállapot, és a virtuális valóságokban végzett tevékenység és szórakozás, élvezetforrások keresése
6.1.1. Digitális eszközök mindennapi használata, életkori és földrajzi hatások
6.1.2. Környezeti feltételek
6.1.3. Alkalmazási körülmények, személyes referenciakeretek és szűrő 6jnkciók
6.1.4. Idegenkedés, beolvadás, jelenlét: a digitális környezethez való személyes viszony és egészségállapot
6.1.5. A szelf megjelenése a digitális kapcsolatban
6.2. Az okos mobileszközök szerepe az iskolai teljesítmény és a kognitív képességek fejlesztésében
6.2.1. Nem elegendő az új eszközben rejlő lehetőséget felkínálni, az alkalmazót meg is kell tanítani arra, hogy élni tudjon azzal
6.2.2. Előnyök és hátrányok: fokozott HME-ben alkalmazott játék és egyéb aktivitások hatása a figyelemre, memóriára, megerősítési mechanizmusokra, mindennapi végrehajtó tevékenységre
Figyelem
Emlékezet
Érzelmi megerősítés
6.3. Nemzetek és kultúrák közötti különbségek és integrációs lehetőségek
6.3.1. Nemzetközi viszonylatok
7. FEJEZET
A virtuális valóságban való jelenlét és az élményekben való elmerülés: abszorpció, érzelmi elkötelezettség, mérési lehetőségek
7.1. Belemerülés és jelenlét
7.1.1. Tudatállapotok, kognitív és affektív mechanizmusok
7.2. A jelenlétet befolyásoló személyiségvonások és azok mérési lehetőségei
7.2.1. Személyiségvonások és a jelenlétélmény kölcsönhatásai
7.3. Összefoglalás
8. FEJEZET
A virtuális valóságban megjelenő személyes motivációk, mágikus gondolkodás, adaptív és nem adaptív következmények
8.1. Belemerülési képesség, előnyök és hátrányok, problémás internethasználat
8.1.1. Szociális adaptivitás és adaptivitási törekvések
8.1.2. A mágikus gondolkodás fejlődése és felnőttkori megjelenési formái
8.2. Adaptív és nem adaptív viselkedési megnyilvánulások
8.2.1. Mágikus realitás, autisztikus fantázia
8.2.2. A mágikus gondolkodás fejlődése
8.2.3. Mágikus kauzalitás
8.2.4. A mágikus realitás mint kifejezési forma
9. FEJEZET
Virtuális valóság alkalmazása az egészségügyben: kognitív idegtudományi mechanizmusok, rehabilitáció, pszichoterápia, fájdalomenyhítés, pszichoedukáció
9.1. Az agyműködés és a virtuális valóságok
9.1.1. Az emberi test mentális szerkezetének idegtudományi elemzése
9.1.2. Amitől a mentális tartalom egyéni öltözetet kap
9.1.3. A valós és virtuális tér perceptuális különbségeinek idegrendszeri háttere
9.1.4. A virtuális valóságban való jelenlét, testtudatosság és neurális hálózatok
9.2. Mozgásszervi és idegrendszeri zavarok rehabilitációja
9.3. Pszichoterápiás ellátás
9.3.1. Szorongásos zavarok kezelése VR közbeiktatásával
9.3.2. Pánik és agorafóbia kezelése VR-környezetben
9.3.3. Poszttraumatikus stresszbetegség kezelése
9.4. Testkép- és táplálkozászavarok (TTZ) kezelése
9.4.1. Példa anorexiás betegek kezelésére: esettanulmány
9.4.2. Példa bulimiás betegek kezelésére
9.5. VR alkalmazása szkizofréniában szenvedők kezelésében
9.6. Fájdalomkontroll
9.7. A VR által biztosított 6gyelemelterelés szerepe a gyermekgyógyászatban
9.8. VR segítségével létrehozott saját test és a testrészek élménnyé módosításának összefüggése a fájdalomérzéssel
9.9. VR alkalmazása időskorúak ellátásában
9.10. Exekutív funkciók fejlesztése és megőrzése
9.11. Hosszabb idejű intézeti elhelyezés során kialakuló adaptációs nehézségek és apátia elkerülése
9.12. Összefoglalás
10. FEJEZET
Virtuális valóság alkalmazása az oktatásügyben: perspektívák és innovációs lehetőségek
10.1. Virtuális valóság alkalmazása iskolaelőkészítő programokban
10.2. Alkalmazások és lehetőségek
11. FEJEZET
Múlt, jelen és jövő: látásmódok, kulturális változások, a virtuális valóság művészi interpretációja
11.1. A VR szerepe a jövőkép kialakításában
11.1.1. Virtuális és fizikailag valós világok közötti fluktuáció
11.1.2. Művészi módon megfogalmazott virtuális valóságok: kreativitás és mentalizációs képességek gyakoroltatása
11.1.3. A virtualitás formai sokrétűsége
Irodalom
Tárgymutató