Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A tehetséges tanulók integrált és differenciált fejlesztésének eredményei egy kutatás tükrében

Paraméterek

Szerző Gömöry Kornélia
Cím A tehetséges tanulók integrált és differenciált fejlesztésének eredményei egy kutatás tükrében
Kiadó Didakt Kiadó
Kiadás éve 2013
Terjedelem 202 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 615 5212 14 7
Ár:
3.480 Ft
3.306 Ft
Kedvezmény: 5%

Kutatásunk fő célja általános iskolás felső tagozatos tehetséges gyerekek fejlődésének összehasonlítása „normál”, illetve „válogatott” osztályokban. Ennek során a véletlenszerű, heterogén csoportok eredményeit összevetjük a „válogatott” osztályok (relatíve homogén csoport) pszichológiai hatásvizsgálati kimeneteleivel.

Leírás

Az ezredfordulótól kezdve a pedagógiai szakirodalomban és az iskolai gyakorlatban is elterjedt az a nézet, hogy a fejlesztő munka során a tehetséges tanuló is maradjon véletlenszerű, heterogén csoportban, úgynevezett „normál” osztályokban, természetes szervezeti formában. A korábbiakban nem végeztek a háttértényezőkre alapuló hatásvizsgálatokat a „normál” osztályokban (véletlenszerű, heterogén csoportok) folyó tehetséggondozással kapcsolatban. Az általunk kidolgozott oktatási segédanyag ezt a hiányt igyekszik pótolni. Kutatásunk fő célja általános iskolás felső tagozatos tehetséges gyerekek fejlődésének összehasonlítása „normál”, illetve „válogatott” osztályokban. Ennek során a véletlenszerű, heterogén csoportok eredményeit összevetjük a „válogatott” osztályok (relatíve homogén csoport) pszichológiai hatásvizsgálati kimeneteleivel.
Az oktatási segédanyag első részében a kutatás elméleti hátterét mutatjuk be az úgynevezett 3D (description, discovery és development) szellemében (Gyarmathy, 1994). A tehetség fogalmát a többtényezős tehetségkoncepciókon, felfogásokon át a tehetségmodellekkel bezárólag vázoljuk, külön jelezve azokat a területeket, ahol vizsgálódásainkat végeztük. A tehetségek felfedezését, azonosítását csak a teljesség miatt említjük meg röviden, mert ez a komponens nem tartozik szorosan az oktatási segédanyag témájához. Ezt követően a témánk szempontjából leglényegesebb részre, a tehetségesek fejlesztésének bemutatására térünk rá. A tehetségesek fejlesztésén belül legelőször a tehetségfejlesztés három – gazdagítás, gyorsítás, differenciált fejlesztés – alappillérét ismertetjük, majd a magyarországi tehetségfejlesztő programokról adunk áttekintést. Érintjük az iskolai programokat, kiemelten az Arany János Tehetséggondozó Programot. Vázoljuk, hogy milyen tendenciák figyelhetők meg a magyar tehetségfejlesztő programokban, és végül adunk egy európai kitekintést.
A segédanyag második része az általunk végzett longitudinális vizsgálat eredményeit és azok értelmezését tartalmazza. Itt vetjük össze a véletlenszerű, heterogén és a relatíve homogén csoportok eredményeit, és vonunk le következtetéseket.
 
Lektor: Balogh László

Tartalom

Bevezetés
I. A kutatás elméleti alapjai
1. A tehetség fogalma
1.1. Tehetségkoncepciók
1.1.1. Többtényezős felfogások
1.1.1.1. Joseph Renzulli „háromkörös” tehetségkoncepciója
1.1.1.2. Franz Mönks többtényezős (háromoldalú) tehetségmodellje
1.1.1.3. Czeizel Endre 2X4+1 faktoros modellje
1.1.1.4. Gagné modellje a szunnyadó és megvalósult tehetségről
2. A tehetségesek fejlesztése
2.1. A tehetségesek bekerülése a fejlesztő programokba
2.2. A tehetségfejlesztés alappillérei
2.2.1. Gazdagítás
2.2.2. Gyorsítás
2.2.3. Differenciált fejlesztés
2.2.3.1. A differenciálás fogalmának értelmezése
2.2.3.2. A differenciálás funkciója
2.2.3.3. A differenciálás eszközei, módszerei
2.2.3.4. Differenciálás a tanulásszervezésben
2.2.3.4.1. Differenciálás érdeklődés szerint
2.2.3.4.2. Differenciálás a munkaformák szerint
2.2.3.4.3. Differenciálás a tanulócsoportok képzése útján
2.2.3.5. Az integrált osztály
2.2.3.6. A differenciálás alapjai a tanulói személyiségben
2.2.3.7. A differenciált fejlesztés problémái a tehetségeseknél
2.2.3.8. A képesség szerinti csoportosítás szükségessége a tehetségek differenciált fejlesztésében
2.3. Tehetségfejlesztő programok
2.3.1. Iskolai tehetségfejlesztő programok
2.3.1.1. Iskolai tehetségfejlesztő programok Magyarországon
2.3.1.2. Tendenciák a magyar iskolai tehetségfejlesztő programokban
2.4. Tendenciák az európai országokban az iskolai tehetséggondozásban
2.4.1. Irodalmi áttekintés
2.4.1.1. Definíciók és azonosítási eljárások
2.4.1.2. Tehetséges tanulók és az inkluzív oktatás
2.4.2. A válaszok elemzése
2.4.2.1. A tehetséges tanulók definiálása és a jogszabályok
2.4.2.2. A tehetséges tanulók azonosítása
2.4.2.3. Finanszírozás
2.4.2.4. Oktatási-nevelési ellátás
2.4.2.5. További szempontok
2.4.3. Összefoglalás
II. Tehetséges tanulók fejlődésének vizsgálata a „normál” és a „válogatott” osztályokban
1. A kutatás célja, hipotézisek, vizsgálati módszerek
1.1. A kutatás célja
1.2. Hipotézisek
1.2.1. Az intellektuális képességek
1.2.2. Az iskolai motiváció
1.2.3. A tanulási orientáció
1.2.4. A szorongás
1.2.5. Az egyes tényezők összefüggése
1.3. A kutatás mintája
1.4. Mérőeszközök
1.4.1. Raven Standard Progresszív Mátrix
1.4.2. Kozéki-Entwistle-féle tanulási motivációs kérdőív
1.4.3. Kozéki-Entwistle-féle tanulási orientációs kérdőív
1.4.4. A szorongási mutatók változásai
1.5. Feldolgozási, elemzési módszerek
2. Az általános értelmi képesség (intelligencia) változásai
2.1. Az intelligencia mérésének elméleti és gyakorlati kérdései
2.2. Az általános intellektuális képességek változásának általános jellemzői a „normál” és a „válogatott” osztályokban tanulóknál
2.3. Az általános intellektuális képességek változásai a teljesítmény szerinti csoportokban
2.4. Az általános intellektuális képességek változása iskolánként
2.5. Az általános intellektuális képességek változása nemenként
2.6. Összegzés
3. A motiváció változásai a vizsgálatban
3.1. A tanulási motiváció általános kérdései
3.2. Az iskolai motiváció vizsgálata a „normál”, illetve a „válogatott” osztályokban
3.3. A három fő dimenzió (követő, érdeklődő, teljesítő) alakulása a „normál” és a „válogatott” osztályokban
3.4. A motivációs elemek rangsorának változása a „normál” és a „válogatott” osztályokban
3.5. A presszióérzés vizsgálata
3.6. Összegzés
4. A tanulási orientáció (stratégiák) változása a vizsgálatban
4.1. A tanulási orientáció (stratégiák) általános kérdései
4.2. A tanulási orientáció, technikák vizsgálata a „normál”, illetve a „válogatott” osztályokban
4.3. A tanulási orientáció három fő elemének (mélyrehatoló, reprodukáló, szervezett) alakulása a „normál” és a „válogatott” osztályokban
4.4. A tanulási orientációs kérdőív összetevőinek rangsora a „normál” és a „válogatott” osztályokban
4.5. Kiegészítő — instrumentális — kategória vizsgálata
4.6. Összegzés
5. A szorongási mutatók változásai a vizsgálatban
5.1. A szorongás általános kérdései
5.2. A szorongási mutatók változása összességében a „normál” ás a „válogatott” osztályokban
5.3. Az aggodalom összetevő változása a „normál” ás a „válogatott” osztályokban
5.4. Az emocionális izgalom összetevő értékének változása a „normál” ás a „válogatott” osztályokban
5.6. Összegzés
6. Összefüggések az egyes tényezők között
6.1. Az általános intellektuális képességek és a motiváció közötti összefüggés
6.2. A tanulási orientáció változásai az általános intellektuális képességek szerint
6.2.1. Az általános intellektuális képesség színvonala és a reprodukáló tanulási stratégia (mechanikus tanulás)
6.3. Az általános intellektuális képességek és a szorongás összefüggése
6.4. A tanulási motiváció három fő dimenziója és a három fő tanulási orientáció közötti összefüggések
6.4.1. A mélyrehatoló és a szervezett tanulási orientációk ás a tanulás motivációjának szintje közötti kapcsolat
6.4.2. A „normál” ás a „válogatott” osztályokban is negatívan korrelál a reprodukáló stratégia (mechanikus tanulás) a tanulási motiváció erősségével
6.4.3. A tanulási orientáció és a motiváció között erős a pozitív kapcsolat
6.5. A tanulási motiváció és a szorongás közötti korreláció
6.6. A tanulási orientáció és a szorongás közötti korreláció
6.7. Az összefüggések legfontosabb tendenciái
7. Összefoglalás
7.1. Az általános értelmi képesség (intelligencia) változásai
7.2. A motiváció változásai a vizsgálatban
7.3. A tanulási orientáció (stratégiák) változása a vizsgálatban
7.4. A szorongási mutatók változásai a vizsgálatban
7.5. Összefüggések az egyes tényezők között
7.6. Következtetések a pedagógiai gyakorlat továbbfejlesztéséhez
Felhasznált és ajánlott irodalom