A testünk nem felejt
Paraméterek
| Szerző | Bauer, Joachim |
| Cím | A testünk nem felejt |
| Alcím | Kapcsolataink és életmódunk hatásai génjeink és idegrendszerünk működésére |
| Kiadó | Ursus Libris Kiadó |
| Kiadás éve | 2011 |
| Terjedelem | 264 oldal |
| Formátum | A/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 9718 39 5 |
|
Valóban öröklött génállományunk határozza meg döntő mértékben sorsunk alakulását? Hazájában alapművé vált könyvében Joachim Bauer határozott nemmel válaszol a kérdésre. A legfrissebb tudományos kutatási eredményeket felvonultatva bemutatja, hogy a gének kizárólag idegrendszeri közreműködéssel válhatnak aktívvá, így a külső behatások nemcsak idegrendszerünk finom struktúráiban idéznek elő változásokat, hanem a génjeink működését is szabályozzák. |
|
|
|
Leírás
Valóban öröklött génállományunk határozza meg döntő mértékben sorsunk alakulását? Hazájában alapművé vált könyvében Joachim Bauer határozott nemmel válaszol a kérdésre. A legfrissebb tudományos kutatási eredményeket felvonultatva bemutatja, hogy a gének kizárólag idegrendszeri közreműködéssel válhatnak aktívvá, így a külső behatások nemcsak idegrendszerünk finom struktúráiban idéznek elő változásokat, hanem a génjeink működését is szabályozzák. Életvitelünk és emberi kapcsolataink minősége ebből a szempontból roppant fontos, és rendkívüli jelentőségük van a gyermekkori élményeknek, mivel a stressz befolyásolja az agy fejlődését, a traumatikus tapasztalatok és az átélt erőszak pedig neurobiológiai lenyomatként raktározódhatnak el, ami később fellépő lelki vagy pszichoszomatikus problémák előidézője lehet. Ez a felismerés új távlatokat nyit a betegségek megértésében és még fontosabbá teszi a pszichoterápia alkalmazását a gyógyításukban.
Írta: Joachim Bauer
Fordította: Turóczi Attila
Tartalom
Előszó
1. fejezet
A gének és a környezet kölcsönhatása: hogyan szólal meg a zongorából a zene?
Ami megváltoztathatatlan és ami megváltoztatható. A génműködés szabályozása az epigenetika
2. fejezet
A hétköznapi helyzetek és a test biológiája: az emberek közötti kapcsolatok jelentősége
Az emberek közötti kapcsolatok és az egészség
Hogyan alakulhatnak ki nehézségek a kapcsolatokban?
3. fejezet
A gének világa
Gregor Mendel génelméletétől a modern genetikáig
Genetika, Charles Darwin és a „darwinizmus”
A génszabályozás elve: a gének irányítanak, de őket is irányítja valami
Epigenetika. Amikor a környezeti hatások tartósan megváltoztatják a gének leolvashatóságát
4. fejezet
A stresszgének aktiválása
A stresszgének működésének hatása az egészségre
A stressz alatt megtapasztalt szélsőséges élmények biológiai következményei
5. fejezet
A saját stresszreakció kialakulása. Az egyéni élet során szerzett tapasztalatok biológiai következményei
A stresszreakció. A külvilág ingereinek útja az agy belsejébe
A kora gyermekkori törődés és a későbbi stressz biológiája
6. fejezet
Szinapszisok, idegsejthálózatok, életmódok és emberi kapcsolatok
Hogyan tárolja és dolgozza fel az agyunk az élményeket?
Hogyan hat a működés a hálózatok szerkezetére? A használat stabilizálja a szinapszisokat
A csecsemő környezete és idegsejthálózatai
7. fejezet
A szubjektív élmény- és tapasztalati mintázatok a pszichében. Mindennapi személyiségtípusok
Az idegsejthálózatok nem képesek érezni. A psziché saját világa
A színházi székből nézve. Egy kis bemutató a „mindennapi típusokból”
8. fejezet
Környezet és neurobiológia egy betegség példáján keresztül: a depresszió
Depresszió: széles körben elterjedt „emberi” betegség
Ki fogékony a depresszióra?
A többször átélt depresszió biológiai „pályái”. Megelőzés pszichoterápiával
A depresszió több, mint stresszélmény
9. fejezet
Milyen veszélyeket jelent a stressz és a depresszió a szívre?
A testi diagnosztika az első
A központi idegrendszer és a szív összeköttetései
10. fejezet
A stressz és a depresszió testi kockázatai. Az immunrendszer védelme és a rák kockázata
A depresszió és a láz (hiánya)
Az immunrendszer fegyverei: az immunsejtek és az immunjelzőanyagok
A stressz és a depresszió a daganatos sejtek elleni immunvédekezést is gyengíti
11. fejezet
Orvos és beteg vakrepülése? A pszichológiai problémák gyógyszeres kezelésének kritikája
Anyagok, amelyek nyomokat hagynak hátra az agyban
Pszichofarmakonok. Amikor van értelmük
A gyógyszerek egyéni toleranciája. Honnan tudjuk, mennyi a „megfelelő adag”?
Gyógyszerfelírási szokások a figyelemzavaros (ADS) gyerekek esetében
12. fejezet
A fájdalmas élmények és a fájdalom emlékei. A „minden alapot nélkülöző” krónikus fájdalmak
A fájdalomjelzések „leképezése” az agyban
Amikor megfigyeljük vagy átérezzük mások fájdalmát. A fájdalmas élmények érzelmi oldala
13. fejezet
A traumák hatásai a génekre és az agyi struktúrákra: trauma utáni stresszzavar
William James és a „heg az agy szövetében”
A szorongás- és félelemélmények tárolása az amygdalában
Hogyan változtatja meg a trauma a gének aktivitását?
A traumák pszichoterápiás kezelése
14. fejezet
Az erőszak és abúzus neurobiológiai következményei gyermekeknél
Ami különösen súlyos a gyerekeknél: az emberi kapcsolatokban tapasztaltak neurobiológiai következményei
Disszociáció. Amikor a lélek kilép az itt és mostból
A fájdalomcsillapítás saját rendszere. Hogyan szabályozza a lelki élmény az opioidok génjeit?
A traumától a disszociatív betegségig
Milyen élmények vezetnek a disszociatív betegségekhez? Erőszak és visszaélés a gyermekekkel szemben
15. fejezet
A munkahelyi problémák testi nyomai. A kiégési szindróma
Kiégés: az új munkahelyi betegség
A kiégés éllovasai: az iskolai tanárok
A kiégési szindróma megelőzése és terápiája
16. fejezet
A pszichoterápia hatásai a pszichére és a neurobiológiai struktúrákra
Mi a pszichoterápiás kezelés tárgya?
A pszichoterápia munkamódszere
Hogyan mutatták ki a pszichoterápia hatásait?
Függelék
A gének működése
A fehérjék a gének irányítása alatt állnak
Hogyan épül fel egy gén?
Hogyan történik a gének szabályozása? A génreguláció
A kívülről érkező jelek. Kommunikáció a gének és a környezet között
Felhasznált irodalom