Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A tiszta beszéd

Paraméterek

Sorozat Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
Szerző Wacha Imre
Cím A tiszta beszéd
Alcím Beszédtechnika. Alapismeretek és szövegértelmezés magyarázatokkal I.
Kiadó Tinta Könyvkiadó
Kiadás éve 2015
Terjedelem 228 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 409 006 9
Ár:
2.990 Ft
2.541 Ft
Kedvezmény: 15%

A mai magyar emberek többsége – különösen a fiatalok nagy része – gyorsan beszél, olykor még kapkodva is, ráadásul sokszor mormolva, alig-alig mozgó ajakkal mondja ki, csaknem a foga között szűri a szavakat, mondatokat. Az ilyen beszédet nehéz megérteni (füllel meghallani, ésszel felfogni). Az így szólók számára állította össze Wacha Imre ezt a kétkötetes művet, amelynek a közös „gyűjtőcíme” talán ez lehetne: „Az igényes (nyilvános) beszéd technikája”. A munka első kötetének címe: A tiszta beszéd. Ez az igényes beszéd technikájának alapjait próbálja „lerakni” olyan gyakorlatok segítségével, amelyeket otthon is könnyen elvégezhet az, aki nem (súlyos) beszédhibás, csak éppen sok hallgatója szerint pongyola, nehezen érthető a beszéde, és aki kisebb-nagyobb nyilvánosság előtt is meg akar szólalni.

Leírás

A mai magyar emberek többsége – különösen a fiatalok nagy része – gyorsan beszél, olykor még kapkodva is, ráadásul sokszor mormolva, alig-alig mozgó ajakkal mondja ki, csaknem a foga között szűri a szavakat, mondatokat. Az ilyen beszédet nehéz megérteni (füllel meghallani, ésszel felfogni). Az így szólók számára állította össze Wacha Imre ezt a kétkötetes művet, amelynek a közös „gyűjtőcíme” talán ez lehetne: „Az igényes (nyilvános) beszéd technikája”.
A munka első kötetének címe: A tiszta beszéd. Ez az igényes beszéd technikájának alapjait próbálja „lerakni” olyan gyakorlatok segítségével, amelyeket otthon is könnyen elvégezhet az, aki nem (súlyos) beszédhibás, csak éppen sok hallgatója szerint pongyola, nehezen érthető a beszéde, és aki kisebb-nagyobb nyilvánosság előtt is meg akar szólalni. A szerző könyvével segítséget nyújt a helyes beszédlégzés és hangképzés technikájának gyakorlásához, leírja az egyes beszédhangok képzésmódját, megmagyaráz olyan alapfogalmakat, hogy mi a hangsúly és a hangsúlyozás, mi a hanglejtés, a helyes beszédritmus, és mi ezeknek a „hangzó eszközöknek” a funkciója a beszédcselekvés során. Szól a kiejtési babonákról és álszabályokról is.
A második kötet címe: Az értelmes beszéd. Különböző műfajú szövegek elemzésével mutatja be, miként kell egy-egy szöveg értő-értető megszólaltatására, elmondá­sára felkészülni. Elöljáróban szól a beszélőnek a megszólaltatásra szánt szöveghez való viszonyáról, a kommunikációs helyzetekről, a szövegelemzés módszeréről, a kommunikáció feltételeiről és meghatározóiról stb. A kötet nagyobb részét azonban különböző műfajú szö­vegek retorikai, szövegszerkezeti, nyelvi elemzése teszi ki. 40 szerző 45 szövegének (köztük rádióhíreknek is) tartalmi, szerkezeti, máskor nyelvi elemzésével, olykor rejtett utalásaiknak és rejtett „háttérviláguknak” a felvillantásával vezeti rá az olvasót: miként kell az adott (műfajú, tartalmú) szöveget értve és értőn, értetően megszólaltatni.
A két kötetet haszonnal forgathatják tanárok – különösen magyartanárok –, középiskolás diákok és nyilvános pályára készülők.
 
Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 170.
Írta: Wacha Imre
Lektor: Bencédy József 

Tartalom

Bevezetés – Előszó
1. A légzés és a légzéstechnika
1.1. Légzőgyakorlatok
1.1.1. Néma élettani légzés — rekeszlégzéssel
1.1.2. A beszédlégzés kialakítása
1.1.3. Kombinált légzőgyakorlatok: egyenlő hosszúságú rövid szólamok: a hangsúly és a hanglejtés együttese
1.1.4. Kombinált légzőgyakorlat: egyenlően hosszú szólamok, hangsúlyfokozatokkal
1.1.5. Kombinált légzőgyakorlat: egyenlő hosszúságú szólamok, a hangsúly és a hanglejtés együttese
1.1.6. Kombinált légzőgyakorlat: egyenlő hosszúságú szólamok, a hangsúly, a hanglejtés együttese, hangfekvésváltás
1.1.7. Növekvő terjedelmű szólamok: a szószerkezetek összefogása
1.1.8. Változó és növekvő szólamok
1.1.9. Növekvő szólamok
1.1.10. Változó terjedelmű szólamok: szószerkezetek összefogása, kapcsolás, tagolás
1.1.11. Kombinált légzésgyakorlatok: a változatos hangsúlyok, a közbeékelés, a ritmusváltás
1.1.12. Kombinált szöveggyakorlat: a változatos hangsúlyok, a tagolás és a kapcsolás, a ritmus, a közbeékelés gyakorlása, a rezonancia fejlesztése
1.1.13. Légzőgyakorlat: növekvő szólamok, a szószerkezetek összefogása és tagolása
1.1.14. Kombinált légzésgyakorlat: pergetés, ritmus- és hangváltás
1.1.15. Kombinált légzésgyakorlat: a dinamika, a hangfekvés, a ritmus és a hangszínezet váltásai
2. A hangszínezet és a hangszínezés
2.1. A kellemes, jól vivő beszédhang kialakítása
2.2.1. Az orgánum fejlesztése
3. A beszédhangok képzése
3.1. A hangképző szervek
3.2. A magánhangzók (vokálisok)
3.2.1. A hátul képzett magánhangzók
3.2.2. Az elöl képzett magánhangzók
3.2.3. Az orrhangzós színezetű magánhangzók
3.2.4. A kettőshangzók (diftongusok)
3.3. A mássalhangzók (konszonánsok)
3.3.1. A zárhangok
3.3.2. A pergő hangok
3.3.3. A réshangok
3.4. Az idegen nevek, szavak, kifejezések kiejtése
3.4.1. Az idegen tulajdonnevek kiejtése
3.5. Hibák, vétségek a hangzók időtartamában
3.6. Hibák, vétségek a hangképzési folyamatban
3.6.1. A zárt szájú beszéd
3.6.2. A ,,delabializált”, „béna ajkú” beszéd
3.6.3. Az „illabializált”, „teli mosolyú” beszéd
3.6.4. A merev nyelvű beszéd
3.6.5. A kásás beszéd
3.6.6. A mormolt beszéd
3.6.7. A túl nyitott beszéd
3.6.8. A felpergetett iramú beszéd
3.6.9. A hátul szóló beszéd
4. Artikulációs gyakorlatok
4.1. Artikulációs gyakorlat: széles ejtés
4.2. Artikulációs gyakorlat: ajaktorna
4.3. Ritmusgyakorlat: a hosszú és a rövid hangok pontos ejtése, ritmusváltás
4.4. Ritmusgyakorlat: a versritmus és az értelmi ritmus összehangolása
4.5. Artikulációs gyakorlat: nyelvtörők
4.6. A kritikus mássalhangzók
4.7. Artikulációs gyakorlat: magánhangzók
4.8. Artikulációs gyakorlat: összefoglalás
4.9. Artikulációs gyakorlat: pergetés
4.10. Artikulációs gyakorlat: pontos, gyors ejtés
4.11. Artikulációs gyakorlat: alkalmazás
4.12. Az idegen nevek és szavak kiejtése
4.13. Alkalmazás: tagolás és kötés
4.14. A ritmus, a hangsúlyozás és a hanglejtés együttese; a távolra szakadt rímek
4.15. A hangváltások gyakorlása
4.15.1. A kemény hangindítás, nyelvtorna, ajaktorna: artikulációs gyakorlat dugóval
4.16. A nyelvjárási színezetű beszéd értékes!
5. A hangsúlyozás és a hangerő
5.1. A hangsúly különböző fokozatai és formái
5.2. Mi a hangsúly?
5.3. A hangsúly megjelenési formái a leíró nyelvtanban
5.3.1. A szóhangsúly
5.3.2. A szakaszhangsúly
5.3.3. A mondathangsúly
5.3.4. A szöveghangsúlyos mondat
5.4. A hangerő váltásai és változásai
5.5. A hangsúlyozás főbb szabályai
5.6. Az értelmi hangsúly
5.7. Az érzelmi hangsúly
5.8. A ritmikai hangsúly
5.9. A hangsúly és a szórend összefüggései
5.10. A hangerő és váltásai
5.11. Hangsúlyozási álszabályok
6. Hanglejtés, hangmagasság, hangfekvés
6.1. A hanglejtés kisebb egységeinek szerkezete
6.2. A hanglejtés alapegységei: a fekvésváltás
6.3. A hanglejtés legkisebb egységei
6.4. A hanglejtés kisebb egységei
6.5. A hanglejtés funkció
6.5.1. A hangsúly és a hanglejtés kapcsolata
6.6. A mondat modalitásának jelzése
6.6.1. A kijelentő mondatok dallama
6.6.2. A kérdő mondatok dallama
6.6.3. A felszólító (kérő), tiltó mondatok dallama
6.6.4. A hanglejtés tagoló szerepe
6.7. Az összetett mondatok dallama
6.7.1. Az összetett mondatok dallamtípusai
6.8. A mondaton belüli fekvésváltás feladatai
6.9. A dallam tagoló és kapcsoló szerepe
6.10. Az „ismétlő dallam”
7. A beszédritmus
7.1. Nyelvi ritmus, beszédritmus, beszédsebesség
7.1.1. Az artikulációs beszédritmus hibái
7.2. A beszédmű egészének a ritmusáról
7.2.1. A beszédtempó (beszédiram, beszédsebesség)
7.3. A ritmus rétegeződése
7.3.1. Az artikulációs ritmus
7.3.2. Az értelmi ritmus (mondatritmus)
7.3.3. A ritmus a mondatok láncolatában
7.3.4. A szövegegész tagoltságából adódó ritmus
7.3.5. A gondolkodás és az érzelmi ritmus
7.3.6. A beszéd ritmikájának általános sajátságai. Összefoglalás
7.4. Az írott és a beszélt jelleg eltérései
8. A kiejtési babonákról és gondokról
8.1. A hangsúly mibenléte
8.2. A jelző kötelező hangsúlyának álszabálya
8.3. A hátravetett igekötő hangsúlya
8.4. A névutó hangsúlya
8.5. A tagolással kapcsolatos babonák
8.5.1. A vessző szünetértéke
8.6. A kötőszavak előtti szünet álszabálya
8.7. A nevek hangsúlyviszonyai
8.8. A „rámutató névmás” hangsúlyozása
8.9. A kijelentő mondat hanglejtése
8.10. A kérdő mondat hanglejtése
8.10.1. A bonyolult kérdő mondat hanglejtése
8.11. Az állítmány és az ige hangsúlyozása
8.12. Gyors beszéd — lendület — dinamika
8.13. Az emelt hangfekvés
8.14. A mélyítés
8.14.1. A nyekergés
8.15. Grammatikai és akusztikus lezárás, a jelzett pont és a slusszpont
8.16. Összefoglalás
Ajánlott és felhasznált szakirodalom