A vérképző- és immunrendszer betegségeiben szenvedők ápolása
Paraméterek
| Sorozat | Moduláris tankönyvek |
| Szerző | Pfliegler György – Szarvasné Kecskés Magdolna |
| Cím | A vérképző- és immunrendszer betegségeiben szenvedők ápolása |
| Kiadó | Országos Kórházi Főigazgatóság |
| Kiadás éve | 2006 |
| Terjedelem | 112 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 963 86605 8 9 |
Eredeti ár:
1.200 Ft
|
A vérképző- és immunrendszer betegségeinek tünetei, s az általuk megszabott (ápolási) teendők gyakrabban valamely működéskiesésből, ritkábban a fokozott szám, mennyiség, működés következményeiből állnak... |
|
|
|
Leírás
A vérképző- és immunrendszer betegségeinek tünetei, s az általuk megszabott (ápolási) teendők gyakrabban valamely működéskiesésből (pl. neutropenia, immunglobulin-hiány; fertőzések, vörösvérsejtszám-csökkenés: vérszegénység, vérlemezkeszám-csökkenés/működési zavar és/vagy véralvadási zavar: vérzékenység), ritkábban a fokozott szám, mennyiség, működés (pl. polycythaemiák: trombózis hajlam, hiperviszkozitás stb.) következményeiből állnak. A valóságban legtöbbször a tünetek, panaszok és a teendők keverve, vegyesen jelentkeznek, hiszen pl. a leukémiás beteg egyszerre fokozottan fertőzékeny, vérzékeny, vérszegény, esetleg hiperviszkozitása, trombózisa is van. Az egyes tünetek előtérbe kerülése, a kórlefolyás során eltérő az egyes kórformákban, ezért az ápolási feladatok meghatározásánál, egy adott kórképcsoport tárgyalása végén mindig a legjellemzőbbeket emeljük ki, azonban utalva (és tudottnak tekintve) a többi fejezetben tárgyaltakat is. Példával megvilágítva: a vérzékeny betegen végzendő speciális ápolási feladatokat a vérzékenységek fejezet végén tárgyaljuk, de a vérzés/vérzékenység ellátás irányelvei mértékadóak maradnak akkor is, ha pl. egy akut leukémiás vagy egy anémiás betegben lép fel vérzés, válik vérzékennyé.
Ahol lehetett, törekedtünk a magyar kifejezések alkalmazására, figyelembe kell azonban venni, hogy mind az orvosi/egészségügyi szaknyelv, mind a köznyelv is számos, eredeti kifejezést használ, s esetenként a magyar szavak csengenek idegenül. Ezért munkánkat igyekeztünk a napi gyakorlat, az élőnyelv szabályai szerint megírni. Például: a „fehérvérűség”, ha mégoly jól is kifejezi a betegséget – nem terjedt el a kórházi falak között; leukémiát mond és ír nemcsak az orvos, az ápoló, hanem még a beteg is. A tájékozódást megkönnyítendő az egyes kifejezések értelmezésére Fogalomtárat szerkesztettünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a könyvben ismertetett anyag meghaladja az elvárható mennyiséget; célunk volt azonban, hogy olyan kézikönyvet hozzunk létre, amelyet a végzett ápolók is haszonnal forgathatnak, nézhetnek utána egy-egy érdekesebb vagy nehezebb esetnek. A felkészüléshez elengedhetetlen, minimumkövetelményeket igyekeztünk egyértelműen jelölni, kisebb betűvel elkülönítve a többletinformációkat. Megítélésünk szerint célszerű azonban azokat is elolvasni, mivel sok esetben a bennük foglalt információ, magyarázat megkönnyíti a kóroktan megértését, a helyes szemlélet elsajátítását.
Az első részben a vérképző rendszer és immunrendszer felépítését, működését, a másodikban a vizsgálati lehetőségeket és technikai kivitelezésüket ismertetjük, azt követően a sejtes elemek nem malignus betegségeit vesszük sorra, amit az onkohematológia, a hemosztázis kórképei követnek, végül pedig az immunrendszer zavarait tárgyaljuk.
Szeretettel ajánljuk munkánkat mindenkinek, aki a betegápolás gyönyörű hivatását választja, különösen pedig azoknak, akik azon belül az egyik legnehezebb területnek, a vérképzőszervi- és immunbetegek ellátásának szentelik életüket.
Írta: Dr. Pfliegler György - Szarvasné Kecskés Magdolna
Szakmai lektor: Böröcz Zoltán, Kondor Irén
Tartalom
Bevezetés
Útmutató a tankönyv használatához
Általános rész
1. fejezet: A vérképző- és immunrendszeri betegségekről általában
A fejezet célja
A fejezet elsajátítása utáni követelmények
Fogalomgyűjtemény
1.1. A vérképző- és immunrendszer felépítése és működése
1.2. A vérképző- és immunrendszer vizsgálati lehetőségei (ápolói feladatok)
1.2.1. Vérminták, vérvétel
1.2.2. Csontvelő-mintavétel (punkció és biopszia)
1.2.3. Széklet- és vizeletminták vétele
1.2.4. Néhány, a hematológiában fontosabb laboratóriumi vizsgálat
Kérdések
Részletes rész
2. fejezet: A vérképző rendszer betegségei
A fejezet célja
A fejezet elsajátítása utáni követelmények
Fogalomgyűjtemény
2.1. A vörösvérsejtrendszer betegségei
2.1.1. Anémiák (vérszegénység)
2.1.2. Vérkészítmény-kezelés, különös tekintettel az ápolói feladatokra
Kérdések
2.1.3. A vörösvérsejttömeg növekedése (polyglobulia és polycythaemia)
2.1.4. A vasanyagcsere fokozott vasszinttel járó zavarai
2.1.5. Porfíriák
Összefoglalás
Kérdések
2.1.6. A vörösvérsejtrendszer betegségeiben szenvedő beteg ápolása
Összefoglalás
Kérdések, feladatok
2.2. Onkohematológia
2.2.1. Myelopro szindróma
2.2.2. Akut leukémiák
2.2.3. Linifoproliferatív betegségek
2.2.4. Az onkohematológiai betegségekben használt fontosabb gyógyszerek
Összefoglalás
Kérdések
2.2.5. Onkohematológiai betegségben szenvedő beteg ápolása
2.2.6. Őssejtátültetés. Csontvelő-átültetés
2.2.7. Neutrofília
2.2.8. Neutropeniák
2.2.9. A neutropeniás beteg ápolása
Összefoglalás
Kérdések
2.3. A haemostasis zavarai
2.4. Vérzékenységek
2.4.1. A vérzékeny beteggel kapcsolatos ápolási teendők
2.4.2. „Vérző intenzív osztályos” betegellátás
2.4.3. A vérzékeny betegek kezelésében használatos gyógyszerek, vérkészítmények
Összefoglalás
Kérdések
2.5. Trombózisok
2.5.1. Vénás tromboembólia (VTE)
2.5.2. Artériás trombózisok (atherothrombosis; a nagyerek trombózisa)
2.5.3. A kiserek trombózisai (trombotikus microangiopathiák)
2.5.4. A trombózisban szenvedő beteg ápolása
Összefoglalás
Kérdések
3. fejezet: Az immunrendszer betegségei és az allergiás (hiperszenzitivitási) betegségek
A fejezet célja
A fejezet elsajátítása utáni követelmények
Fogalomgyűjtemény
3.1. Immunhiányos állapotok
3.1.1. Veleszületett immunhiányok
3.1.2. Szerzett immunhiányos állapotok
3.1.3. Az immunhiányos állapotban szenvedő betegek ápolása
Összefoglalás
Kérdések
3.2. Autoimmun betegségek
3.2.1. Szisztémás lupus erythematosus (SLE)
3.2.2. Rheumatoid arthitis
3.2.3. Szisztémás progresszív szklerózis
3.2.4. Sjögren-szindróma
3.2.5. Kevert kötőszöveti betegség
3.2.6. Vasculitisek (gyulladásos érbetegségek)
3.2.7. Autoimmun betegségben szenvedő beteg ápolása
Összefoglalás
Kérdések
3.3. Allergiás (hiperszenzitivitási) betegségek
3.3.1. I. típusú (azonnali) túlérzékenységi reakció
3.3.2. II. típusú túlérzékenységi reakció
3.3.3. III. típusú túlérzékenységi reakció (autoimmun betegségek)
3.3.4. IV. típusú túlérzékenységi reakció
3.3.5. Az allergiás betegségben szenvedő beteg ápolása
Összefoglalás
Kérdések
Felhasznált és ajánlott irodalom
Tárgymutató