Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A Veszedelem színházai

Paraméterek

Sorozat Színháztudományi Kiskönyvtár (SziTu)
Szerző Seress Ákos
Cím A Veszedelem színházai
Alcím Az amerikai dráma a hidegháború alatt
Kiadó Kronosz Kiadó
Kiadás éve 2016
Terjedelem 234 oldal
Formátum A/5, ragasztókötött
ISBN 978 615 5497 73 5
Ár:
2.500 Ft
2.250 Ft
Kedvezmény: 10%

Amerika állampolgárai az 1950-es, 1960-as években sokkal veszélyesebb helynek látták országukat, mint amilyen az valójában volt. Politikusok, közülük leginkább Joseph McCarthy szenátor, sikeresen hitették el a választókkal, hogy a Vörös Veszedelem már beszivárgott az ország határain belülre. E tanulmánykötet olyan drámák elemzését tartalmazza, amelyek valamilyen formában reflektálnak a Vörös- és Levendula Veszedelemmel kapcsolatos politikai diskurzusra.

Leírás

Amerika állampolgárai az 1950-es, 1960-as években sokkal veszélyesebb helynek látták országukat, mint amilyen az valójában volt. Politikusok, közülük leginkább Joseph McCarthy szenátor, sikeresen hitették el a választókkal, hogy a Vörös Veszedelem már beszivárgott az ország határain belülre. A szovjetek tehát ott voltak – a spájztól kezdve a kormányig – mindenhol, McCarthy pedig személyes feladatának érezte, hogy országát megtisztítsa az idegenektől és az őket támogató árulóktól. Mindemellett, a Vörösök elleni harc jegyében egy másik kampány is indult, mégpedig a „kommunistáknál is rosszabb”, a nemzet egészségét „alapvetően veszélyeztető” homoszexuálisok ellen; a Levendula Veszedelem (Lavender Scare) időszakában a melegek így egyenesen „nemzetbiztonsági kockázattá” váltak. E tanulmánykötet olyan drámák elemzését tartalmazza, amelyek valamilyen formában reflektálnak a Vörös- és Levendula Veszedelemmel kapcsolatos politikai diskurzusra. A könyv „hősei” így az amerikai drámairodalom kiemelkedő alakjai: Arthur Miller, Tennessee Williams és a 2016-ban elhunyt Edward Albee. E három író legismertebb művei (mint például a Salemi boszorkányok, a Macska a forró bádogtetőn és a Nem félünk a farkastól) értelmezhetőek a politikai kontextus felől (legyen szó akár a kirekesztés problémájáról), vagy a korszakra jellemző – a családdal és a nemi szerepekkel, illetve magával a szexualitással is kapcsolatos – sztereotípiákról. A Veszedelem színházai kitekintés egy zavaros, fóbiákkal teli korszakra, illetve arra, hogy a színház miként tud reagálni egyes társadalmi problémákra.

Színháztudományi Kiskönyvtár

Írta: Seress Ákos

Tartalom

BEVEZETÉS

A Vörös és a „Levendula” veszedelem

A Kinsey-jelentés és a szexualitás titkos „doboza”

„Szex-play”

McCarthy szürke eminenciása a színpadon

KIREKESZTETTEK KÖZÖTT – TENNESSEE WILLIAMS

„Túlságosan ritka dolog az ilyen ahhoz, hogy normális legyen” – Macska a forró bádogtetőn

Maggie és a hazugság

Homoszexualitás, elhallgatás, hazugság

A két harmadik, avagy az olvasó választása

Maggie vs. Mae: a Macska a filmen

Tavaszi kertek, téli fák – Blanche Dubois a Vágy villamosán

Az előkelőség maszkjai

Fiatalság, szépség, prostitúció

Vágy és homoszexualitás

Vágy és beletörődés – A Lovely Sundayfor Creve Coeur

CSALÁDOK ÉS SZEREPEK – ARTHUR MILLER

A család és a bunker: A család szerepe Arthur Miller drámáiban

Apák és fiúk – The Man Who Had Ali the Luck (1944), Édes fiaim (1947)

Az ügynök halála (1949)

Boszorkányság és kulturális elkülönböződés – Törvény és identitás viszonya Arthur Millernél

Színház, film és a panoptikus gépezet – A mindentudó nézői pozíció Az ügynök halálában

A normálisság bírái Bayreuthban

Fotográfia, film és a látható tudat

„Egy ügynök fejében”

Modern tragédia?

ILLÚZIÓ ÉS FRAGMENTÁCIÓ – EDWARD ALBEE

A szexualitás furcsa története – Edward Albee és a homofób színházkritika

„...képzeld el Peter, hogy ennek az izzadt szagú vágynak én, én vagyok a tárgya”

Martha és a Kinsey-nők – Nem félünk a farkastól

„A hold nem süt, a hold lement.” – Edward Albee fragmentált színháza

AMERIKAI PANORÁMA

David Mamet és a nők

„Bests”

Amerikai panoráma

EXKURZUS – A KOGNITÍV SZÍNHÁZTUDOMÁNY LEHETŐSÉGEI

A színház mint ötvözet

A színház és/mint metafora

Bibliográfia