A Veszedelem színházai
Paraméterek
| Sorozat | Színháztudományi Kiskönyvtár (SziTu) |
| Szerző | Seress Ákos |
| Cím | A Veszedelem színházai |
| Alcím | Az amerikai dráma a hidegháború alatt |
| Kiadó | Kronosz Kiadó |
| Kiadás éve | 2016 |
| Terjedelem | 234 oldal |
| Formátum | A/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 615 5497 73 5 |
|
Amerika állampolgárai az 1950-es, 1960-as években sokkal veszélyesebb helynek látták országukat, mint amilyen az valójában volt. Politikusok, közülük leginkább Joseph McCarthy szenátor, sikeresen hitették el a választókkal, hogy a Vörös Veszedelem már beszivárgott az ország határain belülre. E tanulmánykötet olyan drámák elemzését tartalmazza, amelyek valamilyen formában reflektálnak a Vörös- és Levendula Veszedelemmel kapcsolatos politikai diskurzusra. |
|
|
|
Leírás
Amerika állampolgárai az 1950-es, 1960-as években sokkal veszélyesebb helynek látták országukat, mint amilyen az valójában volt. Politikusok, közülük leginkább Joseph McCarthy szenátor, sikeresen hitették el a választókkal, hogy a Vörös Veszedelem már beszivárgott az ország határain belülre. A szovjetek tehát ott voltak – a spájztól kezdve a kormányig – mindenhol, McCarthy pedig személyes feladatának érezte, hogy országát megtisztítsa az idegenektől és az őket támogató árulóktól. Mindemellett, a Vörösök elleni harc jegyében egy másik kampány is indult, mégpedig a „kommunistáknál is rosszabb”, a nemzet egészségét „alapvetően veszélyeztető” homoszexuálisok ellen; a Levendula Veszedelem (Lavender Scare) időszakában a melegek így egyenesen „nemzetbiztonsági kockázattá” váltak. E tanulmánykötet olyan drámák elemzését tartalmazza, amelyek valamilyen formában reflektálnak a Vörös- és Levendula Veszedelemmel kapcsolatos politikai diskurzusra. A könyv „hősei” így az amerikai drámairodalom kiemelkedő alakjai: Arthur Miller, Tennessee Williams és a 2016-ban elhunyt Edward Albee. E három író legismertebb művei (mint például a Salemi boszorkányok, a Macska a forró bádogtetőn és a Nem félünk a farkastól) értelmezhetőek a politikai kontextus felől (legyen szó akár a kirekesztés problémájáról), vagy a korszakra jellemző – a családdal és a nemi szerepekkel, illetve magával a szexualitással is kapcsolatos – sztereotípiákról. A Veszedelem színházai kitekintés egy zavaros, fóbiákkal teli korszakra, illetve arra, hogy a színház miként tud reagálni egyes társadalmi problémákra.
Kronosz Kiadó, 2016.
Írta: Seress Ákos
Tartalom
BEVEZETÉS
A Vörös és a „Levendula” veszedelem
A Kinsey-jelentés és a szexualitás titkos „doboza”
„Szex-play”
McCarthy szürke eminenciása a színpadon
KIREKESZTETTEK KÖZÖTT – TENNESSEE WILLIAMS
„Túlságosan ritka dolog az ilyen ahhoz, hogy normális legyen” – Macska a forró bádogtetőn
Maggie és a hazugság
Homoszexualitás, elhallgatás, hazugság
A két harmadik, avagy az olvasó választása
Maggie vs. Mae: a Macska a filmen
Tavaszi kertek, téli fák – Blanche Dubois a Vágy villamosán
Az előkelőség maszkjai
Fiatalság, szépség, prostitúció
Vágy és homoszexualitás
Vágy és beletörődés – A Lovely Sundayfor Creve Coeur
CSALÁDOK ÉS SZEREPEK – ARTHUR MILLER
A család és a bunker: A család szerepe Arthur Miller drámáiban
Apák és fiúk – The Man Who Had Ali the Luck (1944), Édes fiaim (1947)
Az ügynök halála (1949)
Boszorkányság és kulturális elkülönböződés – Törvény és identitás viszonya Arthur Millernél
Színház, film és a panoptikus gépezet – A mindentudó nézői pozíció Az ügynök halálában
A normálisság bírái Bayreuthban
Fotográfia, film és a látható tudat
„Egy ügynök fejében”
Modern tragédia?
ILLÚZIÓ ÉS FRAGMENTÁCIÓ – EDWARD ALBEE
A szexualitás furcsa története – Edward Albee és a homofób színházkritika
„...képzeld el Peter, hogy ennek az izzadt szagú vágynak én, én vagyok a tárgya”
Martha és a Kinsey-nők – Nem félünk a farkastól
„A hold nem süt, a hold lement.” – Edward Albee fragmentált színháza
AMERIKAI PANORÁMA
David Mamet és a nők
„Bests”
Amerikai panoráma
EXKURZUS – A KOGNITÍV SZÍNHÁZTUDOMÁNY LEHETŐSÉGEI
A színház mint ötvözet
A színház és/mint metafora
Bibliográfia