Agroinform Kiadó
A kertészeti ágazaton belül a szőlőtermesztés és borászat fejlődése az utóbbi évtizedekben nagy léptékben haladt előre. Ehhez alapfeltétel volt kutatás és nemesítéssel előállítható új és intenzíven termeszthető szőlőfajták sora. Hazánkban az eredményeket évtizedek múltán hozó szőlőnemesítés jeles személyisége Dr. Bakonyi Károly.
A könyv az asztalosság kezdeteitől a II. világháborúig tárgyalja a fafeldolgozás történetének egyes fejezeteit Magyarországon. Az olvasó ezzel a művel két egymáshoz kapcsolódó és kötődő ipar történetéből kap ismereteket, a fafeldolgozásról és a bútorszakmáról.
A tapasztalatok tárháza, az újabb tudományos felismerések gyakorlati hasznosításának dokumentuma ez a könyv, amely szervesen kapcsolja össze a hazai erdőgazdálkodást a faiparral, a hazai erdők teljesítőképességét a faipari kapacitással és ennek tulajdonviszonyaival.
A fa ma is a legkedveltebb anyagok egyike, közvetlen környezetünk meghatározója. A kiváló szerző az emberiség kezdetétől követi nyomon azt a folyamatot, minek következtében mára már nélkülözhetetlen alapanyaggá vált a fa. Oknyomozó történelem: 40 000 év, melyben szorosan összefonódik az emberiség és a fa története.
A közönséges dió (Juglans regia L.) hazai – kiváló termőhelyi tulajdonságokkal rendelkező – természetes tölgyeseink egyik jelentős elegyfafaja. Azon néhány értéknövelő fafajunk közé tartozik, amelyek megfelelő elegyarányú jelenléte jelentősen emelheti egy-egy állomány ökonómiai értékét.
A mű 2002. évi első kiadása óta sem jelent meg olyan munka, amely átfogóan feldolgozta volna a magyar haltenyésztés történetét, és mivel a könyv azóta teljesen elfogyott a kereskedelmi forgalomban, és a szakmában továbbra is (reménybeli) igény van a múlt megismerésére, ezért időszerűvé vált az újbóli kiadása. Ezzel az új kiadással állítunk emléket a múlt század egyik legnagyobb formátumú magyar haltenyésztőjének, Tasnádi Róbertnek.
Kiadványunk célja kettős: egyrészt szeretnénk bemutatni minden családot oly módon, hogy ismertetjük egy jellegzetes faját akkor is, ha ennek nincs gyakorlati jelentősége, vagy csak keveset tudunk róla. Másrészt a kártevő fajokat ismertetjük. Hogy milyen kártevőket? Lehetőség szerint minden hazai szántóföldi, kertészeti, erdészeti, raktári és háztartási kártevőt.
A parlagfű elleni biológiai védekezésben a tudományos eredmények alapján egy bogár tűnik a legígéretesebbnek. A parlagfű-olajosbogár már Magyarországon is megjelent, de még csak csekély számban. A parlagfű-olajosbogár – elődlegesen a lárvája – a parlagfüvet rágja, jól felismerhető kártételt okozva a növény levelein.
A kiadvány az 1900-as évek eleji pomázi fúvószenekarok által játszott dallamvilág, egy letűnt korszak zenei életérzésének megismeréséhez szeretne hozzájárulni. Kollár Ferenc (1884–1967) zenész és karnagy kézzel írt szólamkottái – helytörténeti, zenetörténeti értékén és az esztétikai élményen túl – értők számára hallhatóvá, zenét művelő emberek kezeiben játszhatóvá válnak. (Kétnyelvű kiadvány.)
A könyv magyar nyelven elsőként összegzi az állomány-egészségtan ezen állatfajokra vonatkozó legfontosabb ismereteit. Az állomány-egészségtan feladata olyan diagnosztikai módszerek és termelésorientáló programok kifejlesztése és alkalmazása, melyek alapján lehetővé válik az állományszinten előforduló betegség, termés-elmaradás időben való felismerése, az előidéző okok meghatározása és felszámolása.
Ez a könyv a tógazdasági munkák mindennapjairól szól. A szerzők elsősorban a gyakorlatban hasznosítható kérdésekkel foglalkoznak. A könyv – tartalma és terjedelme alapján – főleg a kisebb magángazdaságok művelőinek készült, hiszen – többek között – tartalmazza a kis halastavak kezeléséhez szükséges alapvető haltenyésztési tudnivalókat is.
A vörös tölgy (Quercus rubra L.) a nemesnyárak és az akác után a legjelentősebb egzóta fafajunk. A vörös tölgy erdőterületünk produktivitásának emelésére alkalmas fafaj, amelyet nagy vitalitása, széles ökológiai toleranciája és a különböző károsításokkal szembeni kiváló ellenálló képessége alapoz meg.
Azért, hogy az időjárás okozta abiotikus és biotikus stresszhatásokra reagáló szőlőtőkék életfunkcióit, teljesítményét értelmezhessük, bemutatjuk a termőhely időjárásának elemeit, azok serkentő vagy pusztító hatásait a szőlőre.
Az agrárgazdasági élelmiszer-előállítás a növényi eredetű nyersanyagok betakarítását követően, illetve az állatok vágásával kezdődik. Színhelye általánosan megfogalmazva: az agrárgazdasági élelmiszer-előállító hely vagy más néven élelmiszer-előállító üzem. Egy üzem tervezése, megvalósítása és fejlesztése összetett műszaki-gazdasági feladat, amely sokféle szakember tartós és összehangolt munkáját követeli meg.
A köztermesztésre (nagyüzemi elszaporításra) javasolható akácfajtákról első alkalommal 1982-ben az Erdészeti Tudományos Intézet jelentetett meg szakmai kiadványt „Az akác fajtaválaszték bővítése” címmel. Az azóta eltelt közel 25 év során több monografikus jellegű szakkönyv is ismertette több-kevesebb részletességgel az akácfajták leírását, mindezek önálló kiadványban való megjelentetésére azonban mind ez ideig nem került sor.
Magyarország erdőterületének megközelítőleg 24%-át (456 ezer hektárt) az akác foglalja el. Az állomány 1/3-a mag, 2/3-a sarj eredetű. A könyv mindkét változat előnyét és indokoltságát veszi górcső alá, a biológiai alapok, a felújítási kritériumok és a technológia bemutatásával. A kiadvány az akác sarjerdő-gazdálkodás ismérveit rendszerszerű keretbe foglalva mutatja be.
A cirok melegigényes, kiváló szárazságtűrő növény. Ezt a tulajdonságát az aszályos időszakokban bizonyította. A magyarországi ökológiai viszonyok alkalmasak a cirokfélék termesztésére.
Az akác Észak-Amerikából került át Európába. Ellenálló faj, ám az utóbbi években számos betegség támadta meg ezeket a növényeket is. Jelenleg 90 biotikus kártétel ismert. A könyv részletesen ismerteti az akácot érintő kárformákat, a károkat okozó szervezeteket, a helytelen gazdálkodói tevékenységet és az időjárási anomáliákat is.
A fahiánnyal küszködő országokban, így hazánkban is, a faanyagszükséglet mind nagyobb hányadának a hazai forrásokból való kielégítési lehetőségét kínálja a gyorsan növő fafajok termesztés-technológiájának folyamatos fejlesztése.
Az alma a legjelentősebb mérsékelt égövi gyümölcs. A termesztésben bekövetkezett jelentős fejlesztések eredményeként a világ almatermése a II. világháború óta ötszörösére növekedett. A kötet szerzője és közreműködő szerzőtársai arra vállalkoztak, hogy a méltán nagyhírű „Magyarország kultúrflórája” sorozatot az almakötettel bővítik, s ezzel teljesítik a sorozat alapítóinak azt a célkitűzését, hogy a legfontosabb termesztett fajok kerüljenek előtérbe a sorozaton belül. A könyv 18 fejezetben tárgyalja az ismereteket és tudományos eredményeket.
A könyv nemcsak az erdőt szakértelemmel óvó, gondozó erdészeknek, erdőtulajdonosoknak, hanem a természetet járó turistáknak is hasznos segítőtársa lehet. Fotóanyaga és tömör fogalmazása a gyors terepmeghatározásra is kiválóan alkalmas.