Agroinform Kiadó
A szerző a növényvédelmi állattan tudományát saját családi gazdaságában gyakorlati szinten, egyetemi oktatóként és kutatóként pedig elméleti szinten is magas színvonalon műveli. Ezen enciklopédikus jellegű munkájában a hazai legfontosabb szántóföldi kultúrák kártevőit ismerteti, a hazai és nemzetközi szakirodalomban eddig még nem tapasztalt egyedülálló részletességgel.
A szerző halászcsaládból származik, negyven éve halász, a Magyart Halászatért Emlékérem tulajdonosa. Magyarország vizein dolgozó idős halászokat felkeresve ismerkedett meg a népi halászeszközökkel és azok használatával. Néhány olyan eszközzel is, amelyet ma már talán nem is ismernek.
Közel 70 éves múltra visszatekintően a hazai akáctermesztés fejlesztésének új irányát jelölte ki a fafaj szelekciós nemesítésének beindítása, az újonnan szelektált fajták mind szélesebb körű termesztésbe vonásának egyidejű igényével...
A Szarvasi Műtrágyázási Tartamkísérleteket 1989-ben állították be 4–4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, 64 trágyázási kezeléssel, évente négy növénnyel, kiterített vetésforgóban. A kutatási eredményeket és tapasztalatokat összefoglaló könyv II. kötete a szója, lóbab, őszi árpa, kender és csicsóka tápanyagellátásával foglalkozik.
A könyv bemutatja a Duna-menti borrégió őshonos, honosított és nemesített szőlőfajtáit, klónjait (összesen 77 fajta és 19 klón), a fajta leírását, termesztési és borászati értékeit. Ismerteti a szőlő szaporítóanyaggal terjedő károsítókat, viroidokat, vírusokat, fitoplazmákat, baktériumokat és gombabetegségeket.
A termény- és élelmiszertárolás során megjelenő kártevők egyaránt sújtják a növénytermelést és annak feldolgozó szektorát. Így tevékenységük közvetlenül kihat a mező- és az élelmiszergazdaság hatékonyságára. Könyvünk fő célja rávilágítani e közvetlen az ember közelében, környezetében élő fajok sikere mögött meghúzódó ökológiai háttérre, biológiai sajátságokra.
A vegyipar és energiaipar készülékei – beleértve a nagyméretű tárolókat is – a mechanikai igénybevételen túl hő és korróziós igénybevételeknek is kitett szerkezetek. Tervezésük az általános gépészmérnöki gyakorlattól eltérő speciális szakismeretet igényel.
Tokaj településtörténetének sajátos vonása, hogy települési előzményekből hosszú idő alatt jött létre várral rendelkező „város”. Megelőzte a révet őrző Hímesudvar (curtis) és az átkelő sajátos adottságaihoz kötődő „Kőrév.” Akik ezeket létrehozták: a magyar államot megszervező honfoglaló vezérek és az államalapítást szervező társadalmi tényezők...
Tokaj annyi fantasztikus értéket hordoz, amit meg kell ismerni mindenkinek, és meg kell ismertetni mindenkivel. Tokaj terroir a könyv címe, mert ez jól összefoglalja azokat a természeti és kulturális adottságokat, mely a borkészítésre hat.
A magyar vidék, benne Tokaj zsidó emlékeinek megőrzése az egész magyarság kötelessége. Erkölcsi felelősség, szembenézés a közös történelemmel, szembesülés a nagy tragédia egy mozzanatával.
A kötet bepillantást nyújt a biotudományok és az agrár-biotechnológia jelenleg folyó aktivitásaiba. Az intenzív kutatás innovatív megoldásokat keres napjaink kihívásaira, mint az élelmiszerbiztonság, egészséges élelmiszer, a klímavédelem vagy akár a zöldenergia hasznosítása.
A vízi élővilág sokszínűségéről, a vízben élő szervezetekről, az ott végbemenő folyamatokról és ezeknek az emberre gyakorolt hatásairól a nagyközönség keveset tud. A víz minőségét, az ember céljaira való hasznosítás lehetőségét a különböző élőlénycsoportok tevékenységei határozzák meg. A szerző hosszú éveken át, folyamatosan foglalkozott a témával, tapasztalatait a hétköznapi ember számára is egyszerűen, világosan tárja fel.
A könyv ismerteti a legfontosabb vízi gerinctelen állatokat, és ezzel megkönnyíti a vízi élőlények bonyolult szövevényében az eligazodást. A szerkesztő törekedett arra, hogy elsősorban a gyakorta előforduló víziállat-csoportok szerepeljenek a könyvben.
Mivel szinte tehetetlenül kell megélnünk, hogyan pusztul ki vizeinkből az értékes halállomány és hogyan sorvadnak el annak hivatott karbantartói, a természetes vízi halászok, hogyan szennyeződnek feltartóztathatatlanul értékes természetes vizeink, és azt is, hogyan állnak mindehhez az illetékes hatóságaink.
Napjaink növénytermelési tevékenységének alapvető, elengedhetetlen eleme a kártevőkkel szembeni sikeres védekezés. Természetesen e védekezési beavatkozásokat már környezettudatosan, az integrált növényvédelem (IPM) szellemében szükséges kivitelezni, amelybe beletartozik az ember és környezetének, különösen a beporzó rovarok védelme is.