Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Alkotás és iskolateremtés

Alkotás és iskolateremtés Katt rá a felnagyításhoz

Paraméterek

Sorozat Oktatáskutatás a 21. században
Szerző Vincze Tamás
Cím Alkotás és iskolateremtés
Alcím Pedagógia tanszék a Tiszántúl egyetemén 1918 és 1941 között
Kiadó Debreceni Egyetemi Kiadó
Kiadás éve 2017
Terjedelem 193 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 318 674 9
Ár:
3.000 Ft
2.700 Ft
Kedvezmény: 10%

Az Oktatáskutatás a 21. században sorozat 5. kötete a neveléstudomány első debreceni egyetemi professzorának aktív tanári éveiről és iskolateremtő törekvéseiről ad képet, ugyanakkor bemutatja a debreceni neveléstudomány-történet egy korszakát is.

Leírás

Régiségvásárokon gyakran lehet találkozni olyan festményekkel, amelyek nem éppen nagy méretűek, mégis egy vastag, gazdagon díszített, jóval nagyobb festményhez illő keretben árulják őket. Könyvem egy ilyen festményre emlékeztethetné az olvasót, ha a debreceni neveléstudomány-történet egy korszakának monográfiájaként értelmezné. Nem értené ugyanis, mi a funkciója a részletes kvalifikációtörténeti bevezetésnek és a befejezés ilyen tárgyú reflexióinak. Ha a debreceni neveléstudomány korszak-monográfiáját akartam volna megírni, nem mondhattam volna le arról, hogy a középfokú felekezeti tanítóképző intézetek pedagógiatanárainak a munkásságát is bemutassam. Ugyancsak helytelenül látná a szerző célját az az olvasó, aki azt gondolná, hogy egy Mitrovics-monográfiát kívántam elkészíteni. Könyvemben a neveléstudomány első debreceni egyetemi professzorának aktív tanári éveiről és iskolateremtő törekvéseiről szerettem volna képet adni, arra azonban nem vállalkoztam, hogy egy teljes és árnyalt Mitrovics-életrajzot írjak. Ezért is mondtam le Mitrovics gyermekkorának, egyetemi stúdiumainak és korai (pataki és miskolci) tanári éveinek részletes bemutatásáról, mint ahogy nem írtam a nyugdíjazás utáni éveiről sem, nem vállaltam a budapesti időszak és a stuttgarti évek eseményeinek a vázolását. Ezen időszak legjelentősebb eseménye egyébként az akadémiai tagságról való lemondása, amelynek történetét Bolvári-Takács Gábor izgalmas forrásokra támaszkodva, történészhez illő alapossággal, olvasmányos stílusban megírta. Nem állt tehát szándékomban Mitrovics-biográfia összeállítása, abban viszont biztos vagyok, hogy ha valaki netán a jövőben megkísérelné Mitrovics Gyula életének teljes részletességű bemutatását, nem kerülheti majd meg szerény munkámat, mivel a professzor tudósi és tanári portréjának felvázolásához a könyvemben ismertetett Mitrovics-kép nyújthat alapot és segítséget. Vallom, hogy egy tudósról sokat elárul a stílusa, ezért függelékben közöltem Mitrovics két bírálatát is, ezeket a nála habilitált Szelényi Ödön és Karácsony Sándor tudományos munkásságáról írta. Ezek az opponensi vélemények – amellett, hogy megvilágítják a professzor és a leendő magántanárai közötti kapcsolatot – arról is képet adnak, milyen szempontok alapján fogalmazta meg bírálatát a habilitációhoz benyújtott művek értékelését végző egyetemi tanárok többsége.
 
Oktatáskutatás a 21. században 5.
Írta: Vincze Tamás
Lektor: Pusztai Gabriella, Brezsnyánszky László
Sorozatszerkesztő: Pusztai Gabriella

Tartalom

Előszó
A hazai egyetemi tanszékbetöltés rendszere és a professzori státusz súlya 1867 és 1945 között
Fővárosi katedrák vs. vidéki katedrák
A tanszékbetöltés korabeli általános menete, meghatározó szempontjai
Az életkor kérdése a professzori kinevezéseknél
A felekezeti hovatartozás szempontja a professzori katedrák betöltésekor
Egy viszonylag sima út a katedrához: a meghívás
A professzori szerep összetevői
Az egyetemi tanár szabadsága és felelőssége, új elvárások a professzorokkal szemben
Az egyetemi tanári állás által biztosított egzisztencia
A professzorok nagyobb működési tér iránti igénye
A hazai egyetemi magántanári rendszer sajátosságai, belső ellentmondásai
Az eredeti eötvösi koncepció kudarca
Íratlan szabályok, rítusok a habilitációs eljárás folyamán és a cselekmény előkészítése során
A támogató professzor szerepe
Befogadó professzor vagy befogadó tanszék
A magántanári habilitáció tervezett tárgyköréből fakadó problémák
A rendszer mozdulatlansága
A debreceni magántanárok
A magántanári intézmény mérlege
A doktori fokozat elnyerésének módja és a doktorátus értéke a XIX. század végén és a XX. század első felében
A doktori cím devalválódása
A doktori cselekmény korabeli súlya
Példák az egyetemi tanulmányok nélküli doktorálásra
A száz évvel ezelőtti disszertációk fő jellemzői
A doktori szigorlat menete és kérdései
A debreceni pedagógiai iskola megteremtője: Mitrovics Gyula
A korábbi Mitrovics-képek torzításai
Mitrovics életútjának főbb állomásai a professzori kinevezésig
Mitrovics a debreceni egyetem katedráján
A Mitrovics-életmű sajátosságai
Mitrovics Gyula tanári és neveléstudósi tevékenysége
Mitrovics nézetei a tanárképzésről és a református iskolaügyről
Az egyetemi pedagógia presztízsének őre
Mitrovics és a Pszichológiai Társaság, majd az ebből kiváló Esztétikai Társaság
A debreceni pedagógiaprofesszor szereplése az 1936-os
Felsőoktatási Kongresszuson
Mitrovics Gyula rektori tevékenysége
Érdekességek Mitrovicsról
Pedagógiai disszertációk és kutatások a debreceni egyetemen a 20-as 30-as években
Gondoskodott-e Mitrovics valódi szakmai utánpótlásról?
Disszertációtémák és kutatási feladatok Mitrovics professzor iskolájában
Fiatal tehetségek Mitrovics mellett a Kísérleti Lélektani Intézetben
Az önálló kutatásra alkalmas tanítványok támogatásának egyéb formái
Egy vidéki doktori iskola sajátos arculata
Összegzés
A pedagógiaprofesszorrá válás útjai Mitrovics korában
Sok az eszkimó, kevés a fóka
Professzordinasztiák a korabeli hazai tudományos életben
A pedagógiából habilitált magántanárok
Egy korábbi tudományos közösség vizsgálatának jelenünket értelmező tanulságai
Függelék
Jelentés – Szelényi Ödön magántanári habilitációja tárgyában
Jelentés – Dr. Karácsony Sándor egyetemi magántanári habilitációja ügyében
Felhasznált irodalom
Elsődleges források
Másodlagos források, feldolgozások