Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Alkotás és kibontakozás

Paraméterek

Szerző Antalfai Márta
Cím Alkotás és kibontakozás
Alcím A Katarzisz Komplex Művészetterápia elmélete és gyakorlata
Kiadó Lélekben Otthon Kiadó
Kiadás éve 2016
Terjedelem 326 oldal
Formátum A/4, ragasztókötött
ISBN 978 615 5443 50 3
Eredeti ár:
9.650 Ft
9.167 Ft
Online kedvezmény: 5%

A Katarzisz Komplex Művészetterápia módszere valami olyat nyújt ebben az elidegenedő, rohanó világban, amire mindnyájunknak szüksége van: az elcsendesedést, elmélyedést, oldódást és kötést.

Leírás

Aki végigolvassa ezt a könyvet, tanul belőle, dolgozik vele, egyszer csak azon kapja magát, hogy a hatása alá került, benne él. Úgy érezheti, megnőtt, megerősödött benne valami, ami lényeges, ami hozzáköt az élethez – a múlthoz és a jelenhez, a megélt és megöröklött tudáshoz, az érzésekhez. Átélheti a katarzist.
A Katarzisz Komplex Művészetterápia módszere valami olyat nyújt ebben az elidegenedő, rohanó világban, amire mindnyájunknak szüksége van: az elcsendesedést, elmélyedést, oldódást és kötést. Kötést a Természethez, az Énhez, legbensőbb valónkhoz, az ősi tudáshoz, amit kezdünk elfelejteni, de a módszer segítségével visszatalálhatunk hozzá, és esélyt kapunk, hogy kiegyensúlyozottabban, nagyobb énerővel élhessünk egy tartalmasabb és őszintébb életet.
 
„A módszer igen jól felépített, tematikája összerendezett, folyamatszerű feladatai innovatívak, mozgósító töltetűek… Alkalmas a művészeti terápiákban rejlő – gyakran sodró erejű, intenzív – lélektani változtató hatás megtapasztalására”.
Buda Béla
 
„Pszichoterápiás palettánkon egy új, szemléletében holisztikus, módszerében mélylélektani, technikájában művészeti elemeket felhasználó, igazi, komplex pszichoterápiás irányzat jelent meg, melynek alkalmazása a gyógyító tevékenységben és az azt folytató szakemberek kiképzésében is rendkívül hasznos és kívánatos.”
Koronkai Bertalan
 
„Stílusából, példáiból adódóan még a társszakmák képviselőinek is megfelelő eligazítást adhat ahhoz, hogy hogyan segítheti a művészet a minden emberben szunnyadó kreatív erők mozgósítását.”
V. Komlósi Annamária
 
Írta: Antalfai Márta
 
Kapcsolódó témakör:

Tartalom

1. Bevezetés – önvallomás
2. Előszó helyett – szakmabeliek véleménye a módszerről
3. Kitekintés – a művészetterápia történetéről
3.1. Filozófiai előzmények
3.2. A tudattalan keresése a művészetben és a tudományban
3.3. A művészetterápia meghatározása
4. Művészetterápiás irányzatok és módszerek
4.1. A kezdetek
4.2. A művészetterápia antropozófiai irányzata
4.3. A művészetterápia analitikus pszichológiai irányzata
4.4. A művészetterápia pedagógiai irányzata
4.5. Hazai művészetterápiás irányzatok
5. Egészséges személyiség és művészet
5.1. Hogyan értelmezhetjük ma a lelki egészséget és mit adhat ehhez a művészet?
5.2. A művész személyisége
5.3. Az alkotó ember személyiségének kettőssége
5.4. A művészetterápia „küldetése”
5.5. A játék mint közös gyökér
5.6. Játék és szakralitás
5.7. Játék és kreativitás
5.7.1. Elméletek a játékról – a játék pszichoanalitikus megközelítése
5.7.2. Játéktér – potenciális tér – a tér szimbolikája
5.7.3. Egység – kötelék – szimbiózis
5.7.4. Játéktér és spirituális tér
5.8. A művészet–játék–kreativitás hatása a személyiségre
6. Spiritualitás és művészet
6.1. Az anyagi és szellemi dimenziók közötti kapcsolat kultúrtörténeti nézőpontból
6.2. Keleti és nyugati tanítások a test–lélek–szellem kapcsolatáról
6.3. A művészet mint a „megjelenítő erő szelleme”
6.4. Az ünnep archetípusa, az ünnep mint spirituális élmény
6.5. Az álom mint az alkotáshoz és a spiritualitáshoz vezető út
6.5.1. Mesék és álmok
6.5.2. Az álmok hasznosítása a gyógyításban
6.5.3. Az álmok lehetséges funkciói
6.5.4. Az álmok és a művészi alkotások kapcsolata
6.6. A spiritualitás pszichológiájához
7. A Katarzisz Komplex Művészetterápia elmélete
7.1. A módszer alapgondolata
7.2. A módszer eredeti változata
7.2.1. A módszer működése az egykori Róbert Károly Kórházban
7.2.2. A foglalkozások lefolyása
7.3. A módszer alkalmazásának története
8. A módszer sajátosságai és elméleti alapjai
8.1. A módszer ars poeticája
9. A módszer alapelvei, felépítése és tematikai egységei
9.1. A módszer alapelvei
9.2. A módszer céljai
9.3. A módszer eszköztára
9.4. Az alkotófolyamat jellemzői és hatása
9.5. Tematikai egységek
9.6. A tematikai egységek bemutatása
10. A módszer alkotóelemei
10.1. A relaxáció és imagináció szerepe
10.2. A szinesztéziáról
10.3. A katarzisról
10.4. A szimbólumról
10.5. A színek és a személyiség
10.6. A színek használatával kapcsolatos tapasztalatok
10.7. Az impresszionizmus és expresszionizmus szerepe a módszer elméletében és gyakorlatában
11. Újjászületés és kibontakozás: a módszer személyiségfejlesztő és terápiás hatásai
12. A módszer hatásmechanizmusai
13. Az alkalmazott technikák pszichés és terápiás hatásai
13.1. Akvarell, azaz vízfesték
13.2. Ceruza-, tus- és krétarajz
13.3. Ujjfesték
13.4. Agyag – plasztika – modellezés
13.5. Montázs
13.6. Kollázs
14. A vers és zene szerepe, hatása
14.1. A vers hatása
Természetversek és lélekrajzok
Kapcsolatokról szóló versek
14.2. A zene hatása
15. Az évkör – évszakok és hónapok – jelentősége lelki életünkben
15.1. Ősz
15.2. Tél
15.3. Tavasz
15.4. Nyár
15.5. A négy elem szerepe az évkörtematikában
16. Az évkörkapcsolat alkotások tükrében
16.1. A nyár teljességéből az ősz érettsége felé – lassú átváltozás
16.2. Nyárból az őszbe: a kötődések lazulása, befelé tekintés – az érzelmek felerősödése
16.3. A halál és újjászületés beavatási rítusát megidéző ősz – elmúlás átélése
16.4. Az újrakezdés lehetősége: a mag mint a mély-én szimbóluma
16.5. Őszből a télbe: átváltozás, kapcsolat a mély-énnel, a belső fény megtalálása, az intuíció felerősödése
16.6. Tél: belső fegyelem, önmegfigyelés, önismeret – gondolkodás felerősödése
16.7. Télből a tavaszba: lassú oldódás a téli dermedtségből, merevségből, deprimált hangulatból
16.8. Tavasz: nyitás, megújulás, aktivitás, átváltozás
16.9. Tavaszból a nyárba: kinyílás, kiteljesedés, önmegvalósítás
16.10. Nyár: kitárulkozás, feloldódás, befogadás – A belső világ külsővé válása, az érzékelő funkció felerősödése
17. Természet–évkör-kapcsolat – az első év témái és gyakorlati alkalmazásuk
17.1. Nyitó és záró foglalkozástervek, tematikák
17.1.1. Nyitó témák és alkotástervek
17.1.2. A foglalkozások lezárása
17.2. Az őszhöz és az őszi hónapokhoz kapcsolódó tematika és gyakorlat
17.2.1. Szeptember
17.2.2. Október
17.2.3. November
17.3. A télhez és a téli hónapokhoz kapcsolódó tematika és gyakorlat
173.1. December
173.2. Január
17.3.3. Február
17.4. A tavaszhoz és a tavaszi hónapokhoz kapcsolódó tematika és gyakorlat
17.4.1. Március
17.4.2. Április
17.4.3. Május
17.5. A nyárhoz és a nyári hónapokhoz kapcsolódó tematika és gyakorlat
175.1. Június
175.2. Július
175.3. Augusztus
17.6. Az évkör tematikájának áttekintése
A farajzok pszichológiai szerepe és terápiás jelentősége
Az évkör és a változások megélése
18. Személyközi kapcsolatok és életút – A második és harmadik év tematikája a gyakorlatban
18.1. Szülő–gyerek, testvér-, barát- és párkapcsolatok
18.1.1. A tematikus blokk bevezető foglalkozás tervezete
18.1.2. Gyermekkori anya–gyerek kapcsolat
18.1.3. Felnőttkori anya–gyerek kapcsolat
18.1.4. Gyermekkori apa–gyerek kapcsolat
18.1.5. Felnőttkori apa–gyerek kapcsolat
18.1.6. A család mint pszichológiai kapcsolat
18.1.7 Testvérkapcsolat és -komplexus
18.1.8. A barátság lélektani jelentősége
18.1.9. Felnőtt párkapcsolat
18.2. A személyiségfejlődés szakaszainak rekreációs átdolgozása az egyéni életút felidézésével
18.2.1. Méhen belül – az intrauterin életszakasz
18.2.2. Születés – újszülöttkor
18.2.3. Csecsemőkor
18.2.4. Kisgyermekkor
18.2.5. Kisiskoláskor
18.2.6. Kora serdülőkor
18.2.7 Serdülőkor
18.2.8. Ifjúkor
18.2.9. Felnőtt identitás
19. A nyári alkotótáborok felépítése és tematikái
20. A trauma és komplexus megjelenése és feldolgozása a módszer alkotófolyamatában
20.1. A téma felvezetése
20.2. Traumafeldolgozási modell
20.3. Esetbemutatások
20.4. A traumafeldolgozás spirituális útja
21. A módszer helye a művészetterápiák között
21.1. A módszer közös vonásai más művészetterápiákkal
21.2. A módszer más művészetterápiáktól eltérő jellegzetességei
22. A célcsoport – a módszer gyakorlati alkalmazása
22.1. A módszer tréningként való alkalmazása
22.2. A módszer alkalmazása óvodáskorú gyermekeknél
23. A művészetterapeuta csoportvezetői attitűdje
24. Az alkotások elemzési szempontjai
24.1. Az alkotások megbeszélése, asszociáció
24.2. További elemzési szempontok
25. Esettanulmányok I. – A módszer alkalmazása művészetterápiás kiscsoportnál
25.1. A műhelyen feldolgozásra kerülő témák
25.2. Az egyes csoporttagok által megélt élmények és változások
25.3. Oldás és kötés
25.3.1. A chartres-i csoport
25.3.2. A budapesti csoport
26. Esettanulmányok II. – A módszer alkalmazása egyéni terápiában
26.1. Kényszerneurotikus fiatalember gyógyulásának folyamata alkotásainak tükrében
26.2 Szociális fóbia diagnózissal kezelt nőbeteg gyógyulási folyamata mandalarajzaiban 26.2.1 A terápia első szakasza
26.2.2 A terápia második szakasza
27. A módszer alkalmazásának tanulságai és tapasztalatai
28. Melléklet I. – A módszert elsajátító kollégák művészetterápiás foglalkozástervei
28.1. A KKM alkalmazása óvodásoknál
28.2. A KKM alkalmazása kisiskolásoknál, serdülőknél és fiataloknál
28.3. A KKM alkalmazása addiktológiai rehabilitációban
28.4. A KKM alkalmazása felnőtt önismereti csoportokban
28.5 A KKM alkalmazási lehetőségei az oktatásban – pedagógusok visszajelzései
29. Melléklet II. – Önvallomások
A kétéves másoddiplomás képzésen részt vevő kollégák sajátélményei a módszerről
30. Felhasznált irodalom