Állati növénykert 2.

E könyv a korábban megjelent Állati növénykert, avagy a növényvilág állatkertje című könyv folytatása, amely immár nemcsak kimondottan botanika szemléletű, hanem ezen túl az állattenyésztés, a hagyományőrzés, a néprajz és a történeti ismeretek bővítését is szolgálja.

Az egyes növényfajokhoz tartozó információk ilyen szemlélettel, de összességében holisztikusan, változatos ismeretanyag formájában kerültek összegyűjtésre. Így tehát a névadó állathoz vagy állattartáshoz kapcsolódó előtag segítségével könnyebben megismerhető a növény is, miközben sok érdekes egyéb tudásra is szert tehet az olvasó.

Minden növényfaj adatlapja tartalmazza tehát a növény magyar és tudományos (rendszerint latin vagy görög eredetű) nevét, továbbá, hogy mely családba tartozik, valamint a növény népi és egyéb elnevezéseit, a névadás eredetét, a faj alaktani leírását (Király Gergely 2009-ben kiadott Új Magyar Füvészkönyve alapján), élőhelyét. virágzási idejét, egyéb érdekességeket (Tudtad?). Ezeken túl a névadásban szerepet játszó előtagról egy kevésbé gyakori szólás/közmondás és vers is megtalálható. Ez utóbbiak az előző kötetből is ismert limerick stílusban íródtak, és egy rövid, szellemes történetet igyekeznek elmesélni. Az első kötetből ebbe a könyvbe is bekerült tíz növényfaj, amelyek ezúttal a fent is említett információkkal egészülnek ki, gazdagítva a korábban megszerzett tudást. A növények megjelenésérőt vagy jellegzetes részeiről fotókat találhat az olvasó, míg a név magyarázatát vicces rajzok segítik.

Írta: Kenéz Árpád

Lektor: Dr. Malatinszky Ákos, Dr. Szöllősy Gábor, Rácz Henriett
 

A Szent István Egyetem környezetgazdálkodási agrármérnöki szakán végeztem 2008-ban. Környezeti neveléssel 2004 ás 2008 között foglalkoztam környezetvédelmi aktivistaként. Általában a természetismereti, növénytani és erdészeti jellegű terepi vezetéseket kaptam feladatul a Környezetvédelmi (Zöld) Szakkollégium és a GATE Zöld Klub Egyesület önkénteseként. Később növényismereti célzattal a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Gödöllői Helyi Csoportja által szervezett Bika-tavi Természetvédelmi és Ornitológiai Tábor (BITOT) keretén belül vezettem gyerekeket kisebb túrákra. Erdei iskolai programban is részt vettem szülőfalumban, Mártélyon, ahol néhány alkalommal szintén növénytani ismereteket oktattam 10-14 éves gyermekeknek. A fent említett foglalkozásokon feltűnt, hogy a növények neve nagyon gyakran tartalmaz érdekes állatneveket, állatokhoz kapcsolódó szavakat. Sokszor egyértelműek ezek az utalások, hiszen a saját szemünkkel láthatjuk, hogy miért az a növény neve ami (pl. gólyaorr). Bizonyos esetekben viszont igencsak érdekes magyarázatot lehet hozzáfűzni a növény alaktani bemutatásához, nevének kialakulásáról, eredetéről. Egy ilyen koncepcióval vezényelt terepi séta bizonyára nagyobb eséllyel köti le a fiatalokat. E könyvecske és a növénytan oktatásának ilyen irányú alakítása az egyik BITOT alkalmával fogant meg az agyamban. Az Állati növénykert elnevezéssel is az volt a célom, hogy sejtelmes mivolta mellett valamiféle irányvonalat is nyújtsak az adott programon részt vevő gyerekeknek. Ezzel a címmel meghirdetett terepi növénytani oktatást nagyobb érdeklődés övezheti, mint, ha egyszerűen Botanika, vagy Növénytan címet adnánk a kirándulásnak. E két könyvvel elsősorban az ismeretterjesztés a célom. A szakmai részeket fotók, rajzok, versek és az új kötetben már régi szólás-mondások is tarkítják. A növényről vagy a nevében található előtagról igyekeztem a legtöbb érdekességet összegyűjteni. Kiemelt figyelmet fordítok a történelmi, néprajzi adatokra, a magyar állattenyésztés vonatkozásaira, ezáltal is őrizve hagyományainkat. Hálámat és köszönetemet szeretném kifejezni a fotókat készítő botanikusoknak, a lektoroknak a rengeteg segítségért! Ezeket a könyveket tehát bátran ajánlom minden olyan embernek és emberpalántának, akit érdekel a természet, a növénytan, az állattenyésztés és ezek történelmi, néprajzi vonatkozásai.

Kenéz Árpád