Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Általános környezetvédelem

Paraméterek

Szerző Kerényi Attila
Cím Általános környezetvédelem
Alcím Globális gondok, lehetséges megoldások
Kiadó Mozaik Kiadó
Kiadás éve 2006
Terjedelem 384 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 963 697 188 9
Ár:
4.980 Ft

A gyakorló pedagógusok munkáját kívánja segíteni a szerző ezzel a könyvvel. Alapvető célja, hogy bemutassa azokat a fontosabb folyamatokat, amelyek a társadalom és környezete közötti konfliktusokhoz vezettek, valamint azokat az elveket, módszereket, próbálkozásokat, amelyekkel e konfliktusok megoldhatók.

Leírás

A gyakorló pedagógusok munkáját kívánja segíteni a szerző ezzel a könyvvel. Alapvető célja, hogy bemutassa azokat a fontosabb folyamatokat, amelyek a társadalom és környezete közötti konfliktusokhoz vezettek, valamint azokat az elveket, módszereket, próbálkozásokat, amelyekkel e konfliktusok megoldhatók. A könyv a társadalom fejlődésében keresi a környezeti gondok gyökerét. Bemutat-ja, hogy az emberiség – történelme során – milyen mértékben került konfliktusba környezetével. Az ember nem más, mint kis rész a Föld egységes rendszerén belül, s e rendszer szabályozása jelenti a környezetvédelem kulcsát. A könyv a környezetvédelem alapvető fogalmait tárgyalja. Rendszerezi a környezetvédelemmel kapcsolatos alapismereteket, a környezeti problémák megoldási kísérleteit, a lehetséges megoldásokat és a tudományok szerepét. A könyvet haszonnal forgathatják a környezetvédelem iránt érdeklődő, esetleg valamely rokon tárgyból felvételizni készülő gimnazisták és szakközépiskolások is.

 

MS-3901

Szerkesztette: Dr. Kerényi Attila

Írta: Dr. Bándi Gyula, Dr. Borda Jenő, Dr. Kerényi Attila, Dr. Szász Tibor

Lektor: Probáld Ferenc

Tartalom

Előszó

Bevezetés

1. A Föld mint egységes rendszer

1.1. A rendszerek ismérvei és fontosabb típusai

1.2. A környezeti rendszerek tulajdonságai

1.3. A modellek, modellalkotás

1.4. A szellemi (gondolati) és anyagi rendszerek kapcsolata

1.5. Földi rendszerek és kapcsolataik

1.5.1. Az élettelen földi rendszer

1.5.2. Az élő földi rendszer

1.5.3. A ,,társadalmasított” földi rendszer

1.6. Anyag- és energiaciklusok

1.6.1. Karbon-ciklus

1.6.2. Oxigén-ciklus

1.6.3. Víz (hidrogén)-ciklus

1.6.4. Nitrogén-ciklus

1.6.5. Az anyag- és energiaciklusok vizsgálatának néhány konklúziója

2. A környezeti alapprobléma történeti megközelítésben

2.1. Ember és környezete a fémek használatának kezdetéig

2.2. A fémek használatának kezdetétől a történelmi középkorig

2.3. A történelmi középkortól a 20. századig

2.4. A 20. század

2.5. A környezeti alapprobléma

3. A környezetvédelem mint a környezeti alapprobléma megoldására szerveződött cselekvési rendszer

3.1. A környezetvédelem fogalma

3.2. A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás, a természetvédelem és más alapfogalmak viszonya

3.3. A tudományok szerepe a környezetvédelemben

3.3.1. Az ökológia és a fontosabb ökológiai fogalmak

3.3.2. A földtudományok és a földrajzi környezet

3.3.3. A kémia, biológia, orvostudományok

3.3.4. A fizika és a műszaki tudományok

3.3.5. Matematika, számítástechnika

3.3.6. Agrártudományok

3.3.7. Közgazdaságtan és jogtudomány

3.3.8. Politikatudomány, szociológia, demográfia

3.3.9. Neveléstudomány (pedagógia)

4. A környezeti alapprobléma feltárása, megoldási kísérletek és lehetőségek

4.1. Népesedés és környezet

4.1.1. A népesség növekedése a Földön a 21. század végéig

4.1.2. A népesedési folyamatok területi különbségei és ezek kölcsönkapcsolata a természeti környezettel. A Föld eltartóképessége

4.1.3. Az urbanizáció környezetre és emberre gyakorolt hatása

4.1.4. A város mint rendszer és mint ökológiai rendszer

4.1.5. Környezeti stressz index és a Green Cities Index

4.1.6. Teendők a jövőben (A népesedéssel, urbanizációval kapcsolatos problémák megoldásának útjai)

4.2. A termelés hatása a környezetre és az emberre

4.2.1. Bányászat és fémfeldolgozás

4.2.1.1. Környezeti károk

4.2.1.2. Megoldási lehetőségek

4.2.1.3. Az érckészletek várható élettartama

4.2.2. Az energiaipar és a közlekedés

4.2.2.1. Energiaforrások

4.2.2.2. A fosszilis tüzelőanyagok hatása a környezetre és az emberre

4.2.2.3. A nukleáris energiatermelés hatása a környezetre és az emberre

a) A nukleáris fűtőanyagciklus potenciális veszélyei

b) A nukleáris balesetek valószínűsége és környezeti hatásai

4.2.2.4. A megújuló energiaforrások hatása a környezetre és az emberre

4.2.2.5. A környezetkímélő energiatermelés és -fogyasztás a környezetvédelem kulcskérdése

a) A környezetkímélő energiatermelés lehetséges módjai

b) Az energiafelhasználás csökkentésének lehetőségei és az energiaigények mérséklése

c) A közlekedés energiafelhasználásnak csökkentési lehetőségei

d) Az emberiség energiaigényének jövőbeli alakulása

4.2.3. A vegyipar (Borda Jenő)

4.2.4. Mezőgazdaság és környezet

4.2.4.1. A mezőgazdaság és környezeti kapcsolatainak sajátosságai

4.2.4.2. A talajművelés környezeti hatásai

4.2.4.3. A műtrágyázás környezeti hatásai

4.2.4.4. A növényvédő szerek (peszticidek) főbb környezeti hatásai

4.2.4.5. Néhány egyéb mezőgazdasági tevékenység környezeti hatásai

4.2.4.6. A mezőgazdasági termelési rendszerek alaptípusai és a környezet

4.2.4.7. Újra szennyezés nélküli mezőgazdaság?

4.2.5. A termelési folyamatok környezeti hatásainak intenzitása

4.3. A fogyasztás hatása a környezetre

4.3.1. A lakossági fogyasztás növekedésének jellemzői

4.3.2. A háztartások hulladékai és szennyező anyagai

4.3.3. A háztartási hulladék és szennyvíz kezelése

4.3.4. A rekreáció hatása a környezetre

4.3.4.1. Turizmus és környezet

4.3.4.2. A fenntartható turizmus elvei

4.3.4.3. A sport hatásai a környezetre

5. A környezetre káros folyamatoknak, a károsítás formáinak és az ellenük való védekezés módjainak rendszeres áttekintése

5.1. Az élővilág pusztításának formái nem szennyezés útján

5.1.1. Erdőirtások

5.1.2. Túlhalászás

5.1.3. Túllegeltetés

5.1.4. Földhasználat-váltás

5.1.5. Egyéb formák

5.2. Az ember által létrehozott vagy felgyorsított káros környezeti folyamat

5.2.1. Talajerózió és defláció

5.2.2. Sókiválás – másodlagos szikesedés

5.2.3. Egyéb folyamatok

5.3. A környezetszennyezés

5.3.1. A szennyező(dés) és a szennyezés fogalma

5.3.2. A szennyezők rendszerezése

5.3.3. A környezetszennyezés hatósugara

5.3.4. A szennyeződések terjedésének néhány szabályszerűsége

5.3.5. Az ember és az élővilág érzékenysége a szennyeződésekre

5.3.6. Az egészségügyi határért. kérdése. A ,,maximális szennyező” törvénye

5.3.7. A természeti környezet, a táj és az épített környezet érzékenysége a szennyeződésekre

5.3.8. Az emissziók csökkentésének módjai

5.4. A hulladékok

5.4.1. Alapfogalmak és a hulladékok rendszerezése

5.4.2. A hulladékok kezelése, elhelyezése és ártalmatlanítása

5.4.3. A hulladékok exportja és importja

6. A földi rendszer állapota: módosult működésének jelei

6.1. Globális klímaváltozás

6.1.1. Az üvegházhatású gázok gyarapodása a légkörben

6.1.2. A földfelszíni légréteg hőmérsékletének növekedése

6.1.3. Antropogén vagy természetes klímaváltozás?

6.1.4. A sivatagosodás (desertification)

6.1.4.1. A sivatagosodás fogalma és földrajzi elterjedése

6.1.4.2. A sivatagosodás okai

6.1.4.3. A sivatagosodás megakadályozásának lehetőségei

6.2. Az ózonpajzs elvékonyodása

6.3. Elsavasodó környezet

6.4. A világóceán szennyezettsége

6.5. A bioszféra állapota: a génkészlet pusztulása, génerózió

7. A környezetvédelem alapelvei

7.1. Az egzakt megismerés elve – Környezeti monitoring

7.2. Az élet tiszteletének és védelmének elve

7.3. A károk megelőzésének és megszüntetésének elve

7.4. A visszaforgatás (recycling) elve

7.5. A takarékosság elve

7.6. Az elővigyázatosság elve

7.7. Az alkalmazkodás elve

7.8. A harmonikus (fenntartható) fejlődés/fejlesztés elve

7.9. A környezetvédelem tervszerű alakításának elve

7.10. Az állami felelősség- és kötelezettségvállalás elve

7.11. Az egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve

7.12. Az együttműködés elve

7.13. A nemzetközi együttműködés elve

7.14. Az életminőség javításának elve

7.15. A távlati gondolkodás elve

7.16. Az információk szabad áramlásának elve

7.17. A környezeti nevelés-oktatás kiszélesítésének és magasabb szintre emelésének elve

8. A környezetvédelmi szabályozás

8.1. A környezetvédelmi szabályozás céljai (Szász Tibor)

8.2. A környezetvédelmi szabályozás módszerei (Szász Tibor)

8.2.1. A közvetlen törvényi szabályozás

8.2.2. Közvetlen piackonform gazdasági szabályozás

8.2.2.1. Adójellegű szabályozás a környezetvédelemben

a) A környezetvédelmi adók definíciója és osztályozása

b) Az adómegoldásokon alapuló szabályozás funkciói

c) Az adómegoldások előnyei és hátrányai

8.2.2.2. Piaci módszerek a környezetvédelmi szabályozásban

a) A szennyezési jogok piaca

b) A szennyezési jogok modellje

8.2.2.3. A közvetlen törvényi és a piaci szabályozás összekapcsolása a környezetvédelemben. (Regionalizálás)

a) ,,Emissions Trading” rendszer

b) A rugalmas kompenzációs szabályozás

8.2.3. Egyéb szabályozó eszközök

8.2.3.1. A kizárólagos tulajdonjogok

8.2.3.2. A jótállási kötelezettség

8.2.3.3. Megállapodások

8.2.3.4. Adókedvezmények, szubvenciók

8.2.3.5. Környezetvédelmi informálás és tanácsadás

8.2.3.6. Környezetvédelmi emblémák, megkülönböztetések

8.3. A környezetszabályozó eszközök ki/megválasztásának szempontjai (Szász Tibor)

8.3.1. A környezetszabályozó eszközök vizsgálatának ökológiai kritériumai

8.3.2. A környezetszabályozó eszközök gazdaságpolitikai összeférhetőségének vizsgálata

8.3.3. A környezetszabályozó eszközök gazdasági-környezeti hatékonysága

8.3.4. A környezetszabályozó eszközök értékelése a jogi-intézményi alkalmazhatóság és a társadalmi-politikai megvalósíthatóság kritériumai szerint

8.4. A környezetvédelem jogi szabályozása (Bándi Gyula)

8.4.1. A környezetvédelem kortárs szabályozása

8.4.2. A környezethez való jog

8.4.3. Az egyes jogterületek szerepe a környezetvédelemben

8.4.3.1. A közvetlen megelőzést szolgáló közigazgatási eszközök (KHV)

8.4.3.2. Kötelezések, korlátozások, ellenőrzés

8.4.3.3. Közigazgatási jogi szankciók

8.4.3.4. A polgári jog lehetőségei

8.4.3.5. Büntetőjog

8.4.4. Nemzetközi környezetvédelmi jog

8.4.4.1. A nemzetközi környezetvédelmi jog története és szabályozási rendszere

8.4.4.2. A nemzetközi szervezetek

8.4.4.3. Az Európai Unió (korábban: Európai Közösség) környezetvédelmi joga

8.5. A tudatformálás szerepe a környezetvédelmi szabályozásban

Függelék

Irodalom

Kislexikon

Név- és tárgymutató

Global Problems – Possible Solutions (General Questions of the Environmental Protection) Summary