Andrássy Ilona grófnő irathagyatéka III.

Andrássy Ilona színműveinek első kiadása értékes új anyaggal gazdagítja a kor irodalmáról szóló ismereteinket. Tanulságos, hogyan látta a már fényét vesztett arisztokrácia egyik tagja a számára mégiscsak idegen nagypolgári és proletár világot, illetve saját társadalmi rétegének és az általa űzött politizálásnak az állapotát. Művei nem maradnak el a kor színműtermésének színvonalától, bár ismételt kísérletei azok színrevitelére nem jártak szerencsével. Értékükre a legfőbb érv: ezek a színdarabok ma is élvezetesek. Nem avult el és nem hat idejét múltnak, mondanivalója sem az emberi természetről, az emberi konfliktusokról, sem a politika mozgatórúgóiról. A dénesfai Cziráky-kastélyból 1971-ben a győri múzeumba került irathagyaték kiadása ezzel a kötettel vált teljessé.

Andrássy Ilona grófnő irathagyatéka – ez a különleges család- és kortörténeti dokumentumanyag 1971-ben a hajdani dénesfai Cziráky-kastély egyik lépcsőfeljárója alól került elő tatarozás közben. A jobb idők reményében 1948-ban Cziráky József gróf és felesége, Andrássy Ilona három, ezüst- és porcelántárgyakat tartalmazó, negyedikként pedig a grófnő levelezését, I. világháborús naplóvázlatait, fényképeket rejtő ládát falazott be dénesfai kastélyuk lépcsőfeljárója alá. Hamarosan kilakoltatták őket, nyomorúságos időket kellett megélniük. A grófi pár már nem élt, a kastélyt időközben elmegyógyintézetté alakították. Az elrejtett kincsek kalandos körülmények között kerültek elő. Hetvenegy nyarán tatarozták az épületet, és a munkások egy kalapácsütés nyomán rábukkantak a ládákra. Kovács Lajos történész – akinek Szabó Péter helytörténész hívta fel a figyelmét a még beleltározatlan, de gondosan csoportosított hagyatékra – kezdte el feltérképezni és feldolgozni a győri Xántus János Múzeumba került, különleges iratanyagot. A levelek jó része erősen sérült, szomorú állapotba került a dohos, penészes, egerek járta rejtekhelyen. A kezdeti nehézségek után kiderült, hogy mennyire izgalmas ez a vállalkozás, hogy a munkája életre kelti nagynevű, történelmi családok tagjainak üzenetét. A hagyaték, az irományok feldolgozása közben feltárult „Iloncsi” megrázó élete, sorsa. Az első levelek még a grófnő gyerekkorából származnak, a szüleinek íródtak. Ezekből kiderül, hogy milyen szeretetteljes hangulat jellemezte az egész családot, ami meg is maradt egészen az édesanya, Zichy Eleonóra haláláig. A levelek jó része erősen sérült, szomorú állapotba került a dohos rejtekhelyen. A másik érdekes levélblokk első férjéhez, gróf Esterházy Pálhoz kapcsolódik. Ezekből feltárul, hogyan élt a huszadik század elején egy arisztokrata család. Nagyon fontos dokumentum a levelek mellett egy frontnapló, ami abból az időből származik, amikor Ilona ápolónőként a fronton szolgált. Hosszan lehetne részletezni a második férjével, gróf Cziráky Józseffel folytatott levelezését, illetve a harmincas-negyvenes években született családi leveleket. Ennek a gazdag levélfolyamnak egy tragédiával lett vége, amikor Andrássy Ilona egyik fiát, aki a fronton szolgált, 1944-ben elvesztette. Ez a több évtizednyi család- és kortörténetet egybeölelő anyag jelent meg a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum kiadásában.

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, 2020.

A szövegeket gondozta és szerkesztette: Kovács Lajos