Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Antik medicina és farmakológia

Paraméterek

Szerző Hoffmann Zsuzsanna – T. Horváth Ágnes
Cím Antik medicina és farmakológia
Kiadó JATEPress
Kiadás éve 2019
Terjedelem 258 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 315 402 1
Ár:
4.095 Ft
3.890 Ft
Kedvezmény: 5%

Kötetünk – a teljesség igénye nélkül – áttekintést kíván adni az ókori orvoslás gyakorlatáról és elméletéről, valamint a vele szoros kapcsolatban álló farmakológiáról. Vizsgálódásunk központjában a klasszikus antikvitás – a görög világ és Róma áll –, ez a magyarázata annak, hogy ezeket a területeket részletesebben tárgyaljuk.

Leírás

Kötetünk – a teljesség igénye nélkül – áttekintést kíván adni az ókori orvoslás gyakorlatáról és elméletéről, valamint a vele szoros kapcsolatban álló farmakológiáról. Vizsgálódásunk központjában a klasszikus antikvitás – a görög világ és Róma áll –, ez a magyarázata annak, hogy ezeket a területeket részletesebben tárgyaljuk. Születtek már orvostörténeti szintézisek, de ezek az ókort meglehetősen röviden tárgyalják. Természetesen a kiindulást a fennmaradt ókori források, elsősorban az orvosi és farmakológiai tárgyú munkák jelentik, továbbá figyelembe vesszük a modernkori szakirodalmat is. A témában szerencsére maradtak ránk kitűnő antik források, elég, ha csupán a Corpus Hippocraticumra, a római Celsus és Galénosz munkáira utalunk, vagy a farmakológiában alapvető jelentőségű Dioszkoridész De materia medica című gyógyszerészeti művére. Az említett munkák évszázadokon át hatottak, sőt szinte meghatározták a gyógyítást és a gyógyszerészetet. Az elmúlt korok ismereteit, tapasztalatait, felhalmozott tudásanyagát mindig tanácsos megismerni, amire már mások rájöttek, azt felesleges lenne újból kitalálni. A címben jelzett tudományterületek vonatkozásában – ahogyan számos más területen sem – nem lehet lebecsülni az antikvitás teljesítményét, ami a tévedések ellenére is szenzációs. Gondoljunk csak a kutatás és a vizsgálódások ókori körülményeire és lehetőségeire, milyenek lehettek ezek a mai műszerezettséghez és technikai adottságokhoz viszonyítva. Boncolások néha történtek, de nem voltak legálisak, az állati tetemekből nehézkes az emberi szervezet működésére helytálló következtetéseket levonni, viszont ennek híján nem lehet belelátni az emberi szervezetbe, ami egy rendívül bonyolult „műszer” módján működik. Ne értékeljük tehát túl az antikvitás teljesítményét, de ne is becsüljük le. 

Írta: Hoffmann Zsuzsanna – T. Horváth Ágnes

Lektor: Dr. Hoffmann Ilona neurológus, pszichiáter, klinikai szakfőorvos

Tartalom

Bevezetés

1. Gyógyító tevékenység az ókori Keleten

1.1. Mezopotámia

1.1.1. Gyógyítók Mezopotámiában

1.1.1.1. Istenek

1.1.1.2. Orvosok

1.1.1.3. Orvosi szövegek

1.1.1.4. Orvosképzés es szakorvosok

1.1.1.5. Az első orvosok a törvénykönyvekben, társadalmi státusz

1.1.2.Vallásos es mágikus orvoslás

1.1.1.2. Materia magica: mágikus gyógyítás

1.1.2.2.1. Ráolvasás

1.1.2.2.2. Amulettek

1.1.2.3. Az orvoslás praktikuma

1.1.2.3.1.Diagnosztika

1.1.2.3.2.Terápia

1.2. A zsidó orvoslás

1.2.1.Közegészségügy

1.2.2. Orvosi ismereteik

1.2.2.1. Anatómiai ismereteik, empirikus orvoslás

1.2.2.2. Fertőző betegségek, járványok

1.2.2.2.1. Dögvész

1.2.2.2.2. Poklosság

1.2.2.2.3. Lepra

1.2.2.2.4. Egyéb fertőző betegségek

1.2.2.3. Szemészet

1.2.2.4. Siketek és némák

1.2.2.5. A szív

1.2.2.6. A keringési rendszer és a vér

1.2.2.7. Pszichés betegségek

1.2.2.8. Sebészet

1.2.2.9. Szexuális betegségek, nők, nőgyógyászat és szülészet

1.2.3. Gyógyszerek

1.2.4. Zsidó orvosok

1.2.5. Karizmatikus gyógyítók: Elizeus

1.2.6. Karizmatikus gyógyítók: Jézus csodás gyógyításai

1.3. Egyiptom

1.3.1. Az egyiptomi orvoslás legfontosabb forrásai: orvosi és mágikus papiruszok

1.3.2. Mágikus orvoslás

1.3.2.1. Gyógyító istenek

1.3.2.2. Thot

1.3.2.3. Taweret (Thoérisz)

1.3.2.4. Szerápisz

1.3.3. Az orvoslás gyakorlata

1.3.3.1. Orvosok

1.3.3.2. Orvosképzés

1.3.3.3. Szakosodás

1.3.3.3.1. Sebészet

1.3.3.3.2. Szemészet

1.3.3.3.3. Szülészet és nőgyógyászat

1.3.3.3.4. Fogászat

1.3.3.4. Az orvosi praxis

1.3.3.5. Híres orvosok

1.3.4. Anatómiai ismereteik

1.3.4.1. A szív és a keringési rendszer, légzés

1.3.4.2. Anatómiai és diagnosztikai ismereteik a képi ábrázolásokon

1.3..5. Higiénia, lakás, táplálkozás

1.3.5.1. Kozmetika

1.3.6. Mumifikálás

1.3.6.1. Múmiák és betegségek

1.3.6.2. Tutankhamon családja

1.3.6.3. Különleges kórokok, orvosi műhibák 

2. Görögország

2.1. Archaikus kor

2.1.1. Homérosz

2.1.2. A görög botanika és farmakológia születése

2.1.3. Gyógyhelyek, szentélyek

2.2. Klasszikus kor (Kr. e. 5. sz.)

2.2.1. Híres gyógyító központok

2.2.1.1. Epidaurosz

2.2.1.2. Knidosz

2.2.1.3. Kósz

2.2.2. Hippokratész és iskolája

2.2.2.1.  Hippokratész az orvosokról

2.2.2.2.  A hippokratészi orvoslás elemei

2.2.2.3.  Hippokratészi gyógymódok

2.2.2.3.1. A diéta

2.2.2.3.2. A víz szerepe Hippokratésznél

2.2.2.3.3. Farmakoterápia

2.2.2.4. Hippokratészi sebészet

2.2.2.5. A Corpus Hippocraticum

2.3. A hellenisztikus kor

2.3.1. Dioklész és Praxagorasz

2.3.2. Alexandria

2.3.3. Hérophilosz (Kr. e. 355–290)

2.3.4. Eraszisztratosz (Kr. e. 300–240)

2.3.5. A farmakológia atyja: Theophrasztosz (Kr.e. 380–272)

2.4. Irányzatok a hellenisztikus orvoslásban

2.5. A hellenisztikus kor (Kr. e. 323–30) farmakoterápiája 

3. Róma

3.1. Római orvoslás a köztársaság korának végéig

3.1.1. A kezdetek misztikus-theurgikus gyógyászata

3.1.2. A királyok kora

3.1.3. A köztársaság korának gyógyítói

3.1.3.1. Archagatosz

3.1.3.2. Cato

3.1.3.2.1. Cato véleménye a görög orvoslásról

3.1.3.2.2. Cato gyógyító receptjei

3.1.3.3. A hellenisztikus kultúra eléri Rómát

3.1.3.4. A metodikusok

3.1.3.5. A késő köztársaság-kori gyógyítás

3.2. A Galénosz előtti Róma

3.2.1. Az eklektikusok

3.2.2. Pedaniosz Dioszkoridész (Kr. u. 40–90)

3.2.3. Celsus és tanítványai

3.2.4. Idősebb Plinius (Kr. u. 23/24–79)

3.2.4.1. Idősebb Plinius az orvoslásról

3.2.4.2. Idősebb Plinius adatai a gyógyhatású anyagokról

3.3. A specialisták

3.3.1. Antyllosz

3.3.2. Szóranosz

3.3.3. Censorinus

3.3.4. Katonaorvosok

3.4. Galénosz

3.4.1. Galénosz élete

3.4.2. Galénosz munkássága

3.4.3. Galénosz anatómiája és kórtana

3.4.4. Galénosz gyógyító tevékenysége

3.5. Orvosképzés Rómában

3.6. Az orvoslás Galénosz után

3.7. A farmakológia Rómában

3.7.1. A bor szerepe a gyógyításban

3.7.2. Farmakológia a későcsászárkorban

3.8. Toxikológia

3.8.1. Mérgezési esetek Rómában

3.8.2. Kitekintés: középkori mérgezések

3.9. Az öngyilkosság kérdése

3.9.1. Az öngyilkosság ókori megítéléséről

3.9.2. Római sztoikusok az öngyilkosságról

3.9.3. Az öngyilkosság megítélése a romai jogban

3.9.4. Katonák és rabszolgák öngyilkossága 

Utószó

Bibliográfia

Források

Szakirodalom

Képek jegyzéke

Színes képek