Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

Paraméterek

Szerző Szakolczai Attila
Cím Az 1956-os forradalom és szabadságharc
Kiadó 1956-os Intézet
Kiadás éve 2001
Terjedelem 438 oldal
Formátum A/4, keménytáblás
ISBN 963 00 8072 9
Ár:
4.900 Ft
4.410 Ft
Kedvezmény: 10%
A könyv három fő részből (Az 1956-os forradalom története, Dokumentumok és Visszaemlékezések), valamint további ismereteket kínáló segédletekből (Életrajzok, Kislexikon és Ajánlott irodalom) áll.

Leírás

A könyv három fő részből (Az 1956-os forradalom története, Dokumentumok és Visszaemlékezések), valamint további ismereteket kínáló segédletekből (Életrajzok, Kislexikon és Ajánlott irodalom) áll.
A magyar forradalom és szabadságharc történetét bemutató első rész nyolc fejezetre tagolódik. Az első csak mintegy madártávlatból villantja fel Magyarország 1945-1956 közötti történetének az október 23-i robbanáshoz vezető fontosabb mozzanatait. A következő öt fejezet szakít a történetírás általános Budapest-centrikusságával: a fővárosi és vidéki eseményeket szerves egységben tárgyalva, a kölcsönhatásokat feltárva mutatja be Magyarország 1956-os forradalmát és nemzeti szabadságharcát. A megtorlás és restauráció című fejezet rövid áttekintést ad hazánk 1956-tól a rendszerváltozásig terjedő időszakáról. Elsősorban arra keresi a választ, hogy mennyiben és miként határozta meg 1956 a Kádár-korszakot. Az első részt lezáró fejezet kísérletet tesz a forradalom és szabadságharc értékelése körül ma is zajló viták lényegének megragadására, az eltérő szakmai nézetek legfőbb jellemzőinek bemutatására; 1956 hazai és nemzetközi jelentőségének, valamint a rendszerváltozásban betöltött szerepének érzékeltetésére. A forradalom lázas napjainak egymásra torlódó hazai és külföldi eseményei közötti jobb eligazodást szolgálja a margón, a szöveggel párhuzamosan futó kronológia.
A második részben (Dokumentumok) közölt mintegy száz fontos egyidejű forrás közül néhány most jelenik meg először nyomtatásban. A terjedelmi korlátok szigorú szelekciót, nem egy esetben a szövegek megkurtítását tették szükségessé. Az ilyen kényszerű kihagyásokat minden esetben szögletes zárójelbe tett három pont jelöli. A dokumentumok után a nyomtatásban már megjelent szövegek rövidített bibliográfiai leírása és a levéltári források lelőhelye áll, így a teljes szöveg is könnyen elérhető.
Az eddigieket helyenként tartalmilag is kiegészíti a kor hangulatát felidéző Visszaemlékezések című rész. A mindig szubjektív egyéni emlékezetet természetesen meghatározza, hogy mennyi idő telt el a felidézett esemény óta, és hogy milyen történelmi korban került sor az egyéni történet lejegyzésére. Ezért a szövegek után minden esetben ott áll a keletkezés (ennek híján az első megjelenés) dátuma. A korábban már megjelent önvallomásokból vett részletek után itt is megtalá1hatók a rövidített bibliográfiai adatok. Amennyiben a visszaemlékezőről nincs életrajz a kötet végén, itt olvasható róla pár soros annotáció.
A dokumentumok és a memoárok olvasását bőséges jegyzetapparátus segíti. A lapszéli jegyzetek felhívják a figyelmet a fontosabb összefüggésekre, eligazítanak a kor speciális szóhasználatában, rövid tájékoztatást adnak az említett személyekről és intézményekről. A dokumentumok és a visszaemlékezések szorosan kapcsolódnak az első részhez, amelynek lábjegyzetei arra hívják fel a figyelmet, hogy az adott eseményről korabeli forrás vagy későbbi elbeszélés is olvasható a könyvben. A dokumentumok és memoárok sorrendje tehát általában megegyezik a kronológiai renddel. Így a második és harmadik rész párhuzamosan is olvasható a forradalomtörténettel, alátámasztva vagy további ismeretekkel gazdagítva az ott leírtakat.
1956 és általában a magyar jelenkortörténet alaposabb megismerését segíti az Életrajzok című fejezet. A forradalomtörténetben név szerint említett személyek mind megtalálhatók benne, tekintet nélkül arra, hogy a barikád melyik oldalán álltak. (Az életrajzokhoz a kutatás során csak két esetben nem sikerült arcképet találni.) A magyarok részletesebb, a külföldi politikusok rövidebb, csak a legfontosabb információkat közlő életrajzai természetesen mindig a történelmi, elsősorban az 1956-os eseményekre koncentrálnak. A Kislexikon című fejezet elsősorban az ötvenes évek és a forradalom intézményeiről, a forradalom történetével összefüggő főbb nemzetközi szervezetekről és eseményekről nyújt bővebb tájékoztatást, de megmagyarázza a ma már nem (vagy nem az akkori értelemben) használatos, de a korról szólva megkerülhetetlen kifejezéseket is.
A könyv végén az Ajánlott irodalom elsősorban a könnyebben hozzáférhető munkákat sorolja fel, de megtalálhatók benne a rendszerváltozás óta megjelent legfőbb forrásgyűjtemények és a forradalom legfontosabb szereplőit, valamint a budapesti és a vidéki eseményeket bemutató írások is.
 
Írta: Szakolczai Attila