Az 1956-os forradalom és szabadságharc

Paraméterek

Szerző	Szakolczai Attila
Cím	Az 1956-os forradalom és szabadságharc
Kiadó	1956-os Intézet
Kiadás éve	2001
Terjedelem	438 oldal
Formátum	A/4, keménytáblás
ISBN	963 00 8072 9

Eredeti ár:

4.900 Ft

4.410 Ft

Online kedvezmény: 10%

A könyv három fő részből (Az 1956-os forradalom története, Dokumentumok és Visszaemlékezések), valamint további ismereteket kínáló segédletekből (Életrajzok, Kislexikon és Ajánlott irodalom) áll.
Kívánságlistára teszem

Leírás Tartalom

Leírás

A könyv három fő részből (Az 1956-os forradalom története, Dokumentumok és Visszaemlékezések), valamint további ismereteket kínáló segédletekből (Életrajzok, Kislexikon és Ajánlott irodalom) áll.

A magyar forradalom és szabadságharc történetét bemutató első rész nyolc fejezetre tagolódik. Az első csak mintegy madártávlatból villantja fel Magyarország 1945-1956 közötti történetének az október 23-i robbanáshoz vezető fontosabb mozzanatait. A következő öt fejezet szakít a történetírás általános Budapest-centrikusságával: a fővárosi és vidéki eseményeket szerves egységben tárgyalva, a kölcsönhatásokat feltárva mutatja be Magyarország 1956-os forradalmát és nemzeti szabadságharcát. A megtorlás és restauráció című fejezet rövid áttekintést ad hazánk 1956-tól a rendszerváltozásig terjedő időszakáról. Elsősorban arra keresi a választ, hogy mennyiben és miként határozta meg 1956 a Kádár-korszakot. Az első részt lezáró fejezet kísérletet tesz a forradalom és szabadságharc értékelése körül ma is zajló viták lényegének megragadására, az eltérő szakmai nézetek legfőbb jellemzőinek bemutatására; 1956 hazai és nemzetközi jelentőségének, valamint a rendszerváltozásban betöltött szerepének érzékeltetésére. A forradalom lázas napjainak egymásra torlódó hazai és külföldi eseményei közötti jobb eligazodást szolgálja a margón, a szöveggel párhuzamosan futó kronológia.

A második részben (Dokumentumok) közölt mintegy száz fontos egyidejű forrás közül néhány most jelenik meg először nyomtatásban. A terjedelmi korlátok szigorú szelekciót, nem egy esetben a szövegek megkurtítását tették szükségessé. Az ilyen kényszerű kihagyásokat minden esetben szögletes zárójelbe tett három pont jelöli. A dokumentumok után a nyomtatásban már megjelent szövegek rövidített bibliográfiai leírása és a levéltári források lelőhelye áll, így a teljes szöveg is könnyen elérhető.

Az eddigieket helyenként tartalmilag is kiegészíti a kor hangulatát felidéző Visszaemlékezések című rész. A mindig szubjektív egyéni emlékezetet természetesen meghatározza, hogy mennyi idő telt el a felidézett esemény óta, és hogy milyen történelmi korban került sor az egyéni történet lejegyzésére. Ezért a szövegek után minden esetben ott áll a keletkezés (ennek híján az első megjelenés) dátuma. A korábban már megjelent önvallomásokból vett részletek után itt is megtalá1hatók a rövidített bibliográfiai adatok. Amennyiben a visszaemlékezőről nincs életrajz a kötet végén, itt olvasható róla pár soros annotáció.

A dokumentumok és a memoárok olvasását bőséges jegyzetapparátus segíti. A lapszéli jegyzetek felhívják a figyelmet a fontosabb összefüggésekre, eligazítanak a kor speciális szóhasználatában, rövid tájékoztatást adnak az említett személyekről és intézményekről. A dokumentumok és a visszaemlékezések szorosan kapcsolódnak az első részhez, amelynek lábjegyzetei arra hívják fel a figyelmet, hogy az adott eseményről korabeli forrás vagy későbbi elbeszélés is olvasható a könyvben. A dokumentumok és memoárok sorrendje tehát általában megegyezik a kronológiai renddel. Így a második és harmadik rész párhuzamosan is olvasható a forradalomtörténettel, alátámasztva vagy további ismeretekkel gazdagítva az ott leírtakat.

1956 és általában a magyar jelenkortörténet alaposabb megismerését segíti az Életrajzok című fejezet. A forradalomtörténetben név szerint említett személyek mind megtalálhatók benne, tekintet nélkül arra, hogy a barikád melyik oldalán álltak. (Az életrajzokhoz a kutatás során csak két esetben nem sikerült arcképet találni.) A magyarok részletesebb, a külföldi politikusok rövidebb, csak a legfontosabb információkat közlő életrajzai természetesen mindig a történelmi, elsősorban az 1956-os eseményekre koncentrálnak. A Kislexikon című fejezet elsősorban az ötvenes évek és a forradalom intézményeiről, a forradalom történetével összefüggő főbb nemzetközi szervezetekről és eseményekről nyújt bővebb tájékoztatást, de megmagyarázza a ma már nem (vagy nem az akkori értelemben) használatos, de a korról szólva megkerülhetetlen kifejezéseket is.

A könyv végén az Ajánlott irodalom elsősorban a könnyebben hozzáférhető munkákat sorolja fel, de megtalálhatók benne a rendszerváltozás óta megjelent legfőbb forrásgyűjtemények és a forradalom legfontosabb szereplőit, valamint a budapesti és a vidéki eseményeket bemutató írások is.

1956-os Intézet, 2001.

Írta: Szakolczai Attila

Tartalom

BEVEZETÉS

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

A FORRADALOM ELŐZMÉNYEI

Magyarország szovjetizálása – Nagy Imre reformkísérlete – A sztálinista rendszer válsága Magyarországon

TÜNTETÉS, FELKELÉS, SZABADSÁGHARC

A MEFESZ megalakítása – A tüntetés előtt – A tüntetés – Fegyveres felkelés – Nemzeti szabadságharc

HARCBAN AZ ORSZÁG

Október 24. – A Kossuth téri mészárlás – Kádár János kerül az MDP élére – A forradalom táborának erősödése október 25-én – Tovább erősödik a fegyveres ellenállás – A forradalmi erők helyi győzelmei az országban – A pártvezetés továbbra is tehetetlen

A FORRADALOM GYŐZELME

A győzelem feltételei – A falvak forradalma – Politikai küzdelem – A pártok újjáalakulása – A konszolidáció buktatói

GYŐZTES NAPOK

Moszkvai döntések – A forradalom győzelmének kiteljesedése – A politikai helyzet Magyarországon – A kormány kísérletei az elért eredmények biztosítására – A szovjet támadás előtt

MAGYARORSZÁG ELLENÁLL

A második szovjet katonai intervenció – Magyarország ellenáll – Munkástanács az országos ellenállás élén – Az ellenállás letörése

MEGTORLÁS ÉS RESTAURÁCIÓ

A megtorlás kezdete – A megtorlás második szakasza – A kommunista rendszer restaurálása – A Kádár-rendszer

A FORRADALOM UTÓÉLETE

A forradalom emlékezete – Népfelkelés, forradalom, szabadságharc – Kié 1956?

DOKUMENTUMOK

A FORRADALOM ELŐZMÉNYEI CÍMŰ FEJEZETHEZ

Nagy Imre: Miniszterelnöki expozé, 1953. július 4. – Az ENSZ Alapokmánya, 1945. június 26. – Déry Tibor felszólalása a Petőfi Kör sajtóvitáján, 1956. június 27. – Rákosi Mátyás felszólalása az MDP KV ülésén, 1956. július 18. – Mikojan jelentése az SZKP KB-nak, 1956. július 18. – Andropov levele az SZKP KB Elnökségének, 1956. augusztus 30. – Gerő Ernő felszólalása az MDP KV ülésén, 1956. július 18. – Soha többé! A Szabad Nép vezércikke,

1956. október 6. – Münnich Ferenc beszéde Rajk László és társai temetésén, 1956. október 6.

A TÜNTETÉS, FELKELÉS, SZABADSÁGHARC CÍMŰ FEJEZETHEZ

A szegedi MEFESZ felhívása, 1956. október 16. – A műegyetemisták 16 pontja, 1956. október 22. – A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem diákjainak követelései, 1956. október 22. – Új, tavaszi seregszemle. A Szabad Nép vezércikke, 1956. október 23. – A magyar írók kiáltványa, 1956. október 23. – Andropov jelentése a szovjet külügyminisztériumnak, 1956. október 11. – Zimándi Pius naplója, 1956. október 23. – Nagy Imre beszéde, 1956. október 23. – Gerő Ernő rádióbeszéde, 1956. október 23. – Angyal István saját kezű vallomása 1956. október 23-ról – A DIMÁVAG dolgozóinak 21 pontja, 1956. október 23. – Andropov távirata a szovjet külügyminisztériumnak, 1956. október 23.

A HARCBAN AZ ORSZÁG CÍMŰ FEJEZETHEZ

Zsukov és Szokolovszkij jelentése, 1956. október 24. – Nagy Imre rádióbeszéde, 1956. október 24. – Iván Kovács László önvallomása 1956. október 25-26-ról – Mikojan és Szuszlov jelentése az SZKP KB-nak, 1956. október 25. ...148 Nagy Imre rádióbeszéde, 1956. október 25. – Kádár János rádióbeszéde, 1956. október 25. – A nép nevében! Az Igazság első számának vezércikke, 1956. október 25. – Nagy Imre tárgyalása a borsodi munkásküldöttséggel, 1956. október 26. – Kiss János rendőr főhadnagy jelentése a Borsod megyei rendőrkapitánynak 1956. október 26-ról – A SZOT kibontakozási javaslata, 1956. október 26. – Az MDP KV nyilatkozata, 1956. október 26.

A FORRADALOM GYŐZELME CÍMŰ FEJEZETHEZ

A győri vagongyár munkástanácsának követelései, 1956. október 27. – Futó Dezső: Tiszta párt, tiszta újság, tiszta út, 1956. november 1. – Szigethy Attila beszéde, 1956. október 26. – A SZOT és forradalmi szervezetek közös felhívása, 1956. október 28. – Híven az igazsághoz! A Szabad Nép vezércikke, 1956. október 28. – Nagy Imre rádióbeszéde, 1956. október 28. – J. F. Dulles: Beszéd a dallasi Világpolitikai Tanács előtt, 1956. október 27. – A Tabi Járás Forradalmi Nemzeti Bizottságának követelései, 1956. október 30. – A corvinisták fegyverszüneti feltételei, 1956. október 28. – Angyal István saját kezű vallomása 1956. október 29-ről – A Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának felhívása, 1956. október 28. – Nagy Imre rádióbeszéde, 1956. október 30. – Németh László: Pártok és egység, 1956. november 1. – Tildy Zoltán rádióbeszéde, 1956. október 30. – Kéthly Anna: Szociáldemokraták vagyunk! 1956. október 31. – Németh László: Emelkedő nemzet, 1956. november 2. – Nem ismerjük el a jelenlegi kormányt! A Függetlenség vezércikke, 1956. október 30. – A Dunántúli Nemzeti Tanács programja, 1956. október 30.

A GYŐZTES NAPOK CÍMŰ FEJEZETHEZ

Hruscsov előterjesztése az SZKP KB Elnökségének ülésén, 1956. október 31. – A nemzetőrség főparancsnokságának közleménye, 1956. november 1. – A Forradalmi Honvédelmi Bizottmány felhívása, 1956. október 31. – Nagy Imre rádióbeszéde, 1956. november 1. – Kádár János rádióbeszéde, 1956. november 1. – Gyenes Antal begyűjtési miniszter rádiónyilatkozata, 1956. október 30. – A Magyar Vagon- és Gépgyár Munkástanácsának határozata, 1956. november 3. – A temesvári egyetemisták memoranduma, 1956. október 30. – Mindszenty József rádióbeszéde, 1956. november 3.

A MAGYARORSZÁG ELLENÁLL CÍMŰ FEJEZETHEZ

A Kádár-kormány felhívása, 1956. november 4. – Nagy Imre rádiószózata, 1956. november 4. – Bibó István kiáltványa, 1956. november 4. – Jelentés a Szovjetunióba internáltakról, 1956. november 15. – Zsukov jelentése a magyarországi helyzetről, 1956. november 8. – Zsukov jelentése a magyarországi helyzetről, 1956. november 4. – Iván Kovács László önvallomása 1956. november 4-ről – Zsukov jelentése a magyarországi helyzetről, 1956. november 5. – Angyal István saját kezű vallomása az 1956. november 4-e utáni harcokról – A budapesti szovjet városparancsnok 1. sz. parancsa. 1956. november 6. – Maros József naplója, 1956. november 7. – A magyar újjászületés tízparancsolata, 1956. november 10. – A Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom első röplapja, 1956. november 14. – Bibó István: Expozé és Tervezet, 1956. november 6. – A Nagy-budapesti Központi Munkástanács határozata, 1956. november 14. – A Nagy-budapesti Központi Munkástanács memoranduma, 1956. december 6. – Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának határozata, 1956. december 5. – A Nagy-budapesti Központi Munkástanács sztrájkhatározata, 1956. december 8. – Hungaricus [Fekete Sándor]: Az 1956-os felkelés okairól és tanulságairól, 1956. december vége

A MEGTORLÁS ÉS RESTAURÁCIÓ CÍMŰ FEJEZETHEZ

Az 1956/28. sz. tvr. a rögtönbíráskodás elrendeléséről, 1956. december 11. – Az 1956/32. sz. tvr a rögtönbíráskodásról szóló 1956/28. sz. tvr kiegészítéséről, 1956. december 12. – Az ENSZ különbizottságának jelentése, 1957. június 20. – Domokos József megnyitója az országos bírói értekezleten, 1957. március 28. – Az 1957/34. sz. tvr a népbírósági tanácsokról, 1957. június 15. – Nagy Imre az utolsó szó jogán elmondott beszéde, 1958. június 15. – Tamási Áron: Gond és Hitvallás. A magyar írók nyilatkozata 1956. december 28. – Az 1963. évi amnesztia, 1963. március 22.

A FORRADALOM UTÓÉLETE CÍMŰ FEJEZETHEZ

A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása, 1988. május – Vásárhelyi Miklós: A múlt tanít és kötelez, 1989. június 16. – Az 1990. évi XXVIII. sz. törvény az 1956. októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatásáról, 1990. május 3. – Albert Camus: A magyarok vére, 1957. október

VISSZAEMLÉKEZÉSEK

A FORRADALOM ELŐZMÉNYEI CÍMŰ FEJEZETHEZ

Torbók Gyula: Új világ kezdett kitárulni előttem – Rákosi Mátyás: 1956 nyara – Bogár Károly: Ifjúsági parlament a DIMAVAG-ban

A TÜNTETÉS, FELKELÉS, SZABADSÁGHARC CÍMŰ FEJEZETHEZ

Kiss Tamás: Szeged, október 16. – Lipták Béla: Csoda a Műegyetemen – Marosán György: A pártvezetés október 23-án – Karátson Gábor: A Sztálin-szobor ledöntése – Zólomy László: A Rádió ostroma – Garab Imre: A forradalom kezdete Debrecenben – Puchert János: A honvédség mozgósítása október 23-án

A HARCBAN AZ ORSZÁG CÍMŰ FEJEZETHEZ

Pongrátz Gergely: Meghalunk, de előbb megfizetünk érte – Márton Endre: A Kossuth téri sortűz – Bogár Károly: A miskolci munkásküldöttség Nagy Imrénél – Kabelács Pál: A fegyveres felkelés – Márton Endre: Fegyveres harc – Benőcs Bertalan: A miskolci sortűz és népítélet – Gíber Katalin: Sortűz Mosonmagyaróváron

A FORRADALOM GYŐZELME CÍMŰ FEJEZETHEZ

Parádi Gyula: Sortűz Tiszakécskén – Perbíró József: Szeged és szerepem – Tátrai János: A forradalom falun – Pokol Zoltán: A templom teljesen megtelt – Hegedűs András: Menekülés Magyarországról – Nagyidai József: A Köztársaság tér október 30-án

A GYŐZTES NAPOK CÍMŰ FEJEZETHEZ

Király Béla: Előkészületek a nemzetőrség főparancsnokságának felállítására – Marosán György: Letartóztatásom története - 1956. október 31. – Márton Erzsébet: Marosán György letartóztatása – Széll Jenő: Borsodi bányászok a miniszterelnöknél – Nagy Elek: A munkástanácsok a kormány mellé álltak – Kovács István: A magyar tárgyalóküldöttség letartóztatása Tökölön

A MAGYARORSZÁG ELLENÁLL CÍMŰ FEJEZETHEZ

Váradi Gyula: A Honvédelmi Minisztérium november 4-én – Bibó István: Úgy éreztem, hogy Nagy Imre helyett kell valamit cselekedni – Kiss József: A Borsod Megyei Munkástanács elhurcolása – Kopácsi Sándor: Az ellenállás értelmetlen – Pokol Zoltán: November 4-e Záhonyban – Nagy Elek: Csepel eleste – Mécs Imre: Végtelen gyűlöletet és elkeseredést éreztem – Lukách Tamás: Késhegyig menő harc folyt – Göncz Árpád: Az indiai közvetítés – Újhelyi Szilárd: A Nagy Imre-csoport deportálása – Tóth Miklós: A december 8-i salgótarjáni sortűz – Rácz Sándor: Letartóztatás a Parlamentben – Gereben István: A határ nyitva volt

A MEGTORLÁS ÉS RESTAURÁCIÓ CÍMŰ FEJEZETHEZ

Ungváry Rudolf: Bosszúállás Miskolcon – Wittner Mária: A megtorlás – Regéczy-Nagy László: Tanúként a Nagy Imre-perben

A FORRADALOM UTÓÉLETE CÍMŰ FEJEZETHEZ

Orbán György: Az ítélet egy életre szólt – Szilágyi Júlia: Harc a végtisztességért

ÉLETRAJZOK

KISLEXIKON

Névmutató

Ajánlott irodalom

Rövidítések