Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Az agykutatás története. Az idegtudományok kialakulása

Paraméterek

Szerző Katona Ferenc
Cím Az agykutatás története. Az idegtudományok kialakulása
Alcím Kr. e. (i. e.) 1500-tól Kr. u. (i. sz.) 2000-ig
Kiadó Medicina Könyvkiadó
Kiadás éve 2005
Terjedelem 650 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 963 242 933 8
Ár:
4.900 Ft
4.655 Ft
Kedvezmény: 5%

A könyv első változata 1969-ben jelent meg, „Az agy felfedezése” címmel. Ehhez Szentágothai János professzor írta az előszót. Mondanivalója az új címmel megjelent, átdolgozott és korszerűsített kiadásra is érvényes, annak ellenére, hogy az eltelt több mint negyed század során, számos idegtudományi ágazat specializálódott.

Leírás

Dr. Katona Ferenc igen érdemes és fontos munkára vállalkozott, amikor az agykutatás történetét megírta. A tudomány története általában is rendkívül tanulságos és fontos tanulmány, mely rámutat arra, hogy a régmúlt idők gondolkodói a maguk szintjén milyen módon küzdöttek a megismerés folyamatával. Fontos elsősorban azért is, mert megmutatja, hogy sok tekintetben hasonló gondolatok igen kezdetleges formában felmerülnek korukat messze megelőzve, majd újra meg újra reálisabb és konkrétabb formában jelentkeznek, de kellő reális alap és sokszor emberi igény hiányában megint feledésbe merülnek, míg végül fejlődésnek teljesen új fázisában nem ritkán teljesen új felfedezésként bukkannak fel, persze rendszerint most már sokkal megalapozottabb formában. Egy-egy tudományterület iránt érdeklődő kutató számára, de az általános érdeklődésű, ún. laikus számára is elgondolkoztató a tudományos gondolatoknak és képzeteknek ez a sajátos sorsa, és érdemes elgondolkozni azon, hogy Vajon a régmúlt rendkívül kezdetleges tapasztalati szintjén egyáltalán milyen alapon jutahatott el egy-egy gondolkodó a sok évszázad múltán lényegében helyesnek bizonyuló meglátásra. Természetesen nem misztikus megérzésre gondolunk, hanem arra, hogy az élet vagy a természet egyéb jelenségeinek gondos megfigyelése talán tudat alatt elég reális információ volt az illető számára a lényegében helyes következtetések levonására. Így a tudomány története alkalmas az emberi gondokozás alapvető törvényszerűségeinek a feltárására, de egyben arra is, hogy a tudományos gondolkodást a különböző társadalmi és a történelmi szituáció mi módon befolyásolta.
Az agyvelőnek, tehát a gondolkodás szervének a megismerése a tudománytörténet általában is óriási jelentőségű egészében speciálisan izgalmas tanulmány. Hiszen mi érdekelhetné az embert jobban, mint saját maga legbelsőbb lényegét adó tudata és annak működései? Minden kalandregénynél izgalmasabb olvasmány annak nyomonkövetése, hogy számtalan kezdeti tévút, naiv egyszerűsítés és analógia, a megfigyelés esz közeinek elégtelensége, a kutató gondolkodásának a legkülönbözőbb megkötöttségei, számtalan tévedés és mindig megújuló újrakezdések nyomán, mi módon jutottak a mai ismeretek szintjére. A legszebb és legizgalmasabb azonban az, hogy az útnak még mindig inkább a kezdetén és nem a végén járunk, és hogy a mai, sőt a távoli jövő kutatója is bizalommal tekinthet a jövő felé, hogy számára, sőt sok elkövetkező generáció számára is lesznek még érdekes megismerhető „fehér foltok” az agyvelő térképén.
A könyv első változata 1969-ben jelent meg, „Az agy felfedezése” címmel. Ehhez Szentágothai János professzor írta az előszót. Mondanivalója az új címmel megjelent, átdolgozott és korszerűsített kiadásra is érvényes, annak ellenére, hogy az eltelt több mint negyed század során, számos idegtudományi ágazat specializálódott.
 

Tartalom

Előszó az 1969-es 1. Kiadáshoz
Tudománytörténeti bevezetés
1. Görög természetfilozófusok és orvosok megalapozzák az agykutatást
Az érzelmi élet kutatása
A megfigyelés és a megismerés folyamatának kutatása
A görög orvostudomány és az idegrendszer
A mozgató és szervező lélek
Az agy vagy a szív?
Ideganatómiai kutatások Alexandriában
A nagy kísérletező
A görög eredmények az idegrendszer kutatásában
2. A skolasztikusok agykamraelméletei es a megfigyelés száműzése
3. Visszatér a megfigyelés. Az agykutatás újjászületése
4. Az idegrendszer mechanikai modellje. Óraműpontosság
5. Az idegrendszer kémiai modellje. Lombik és lélek
6. A tudat empirikus értelmezése
7. Az idegélettan születése
8. Harc a mechanisztikus idegélettani modell ellen
9. Egy polihisztor és tanítványa
10. Idegrendszer és elektromosság
11. Filozófia és fiziológia. Az embergép lelke
12. Az idegrendszer első fejlődéstani modellje
13. A reflexműködés vizsgálatának előfutárai
14. Lokalizálhatók-e az agy funkciói
15. A gerincvelő kapcsolata a légzéssel és a szívműködéssel
16. Az érző- és a mozgatóidegek elkülönítése
17. Az érzőidegek specialitásai
18. Érzetek és képzetek
19. Fizika az idegfiziológiában
20. Foszfor és gondolkodás
21. Az idegelektromosság fizikokémiai és biokémiai alapjai
A sejthártya és az elektromos ingerület
22. Az agyi áramok felfedezése
23. Harc az agyi lokalizációért
Egy másik jelentős berlini kongresszus
24. A neurontan és az agy mikroszkopikus újratérképezése
Pszichiáterek a mikroszkóp mellett. A neuronelmélet és az agy szövettani kutatása
Az agy feltérképezése
25. Hogyan működik a gerincvelő
26. Ösztönök, reflexek és az evolúció elmélete
27. A gondolkodás mint reflex
28. Reflex, tanulás, magatartás
A második jelzőrendszer
29. A tanulás és a magatartás kísérletes pszichológiája
A funkció beteljesedése az adaptív mozgásban. A behaviorizmus
30. A nagy integrátor – a gerincvelő organizációs szerepe
31. Az ingerületvezetés módja
32. Az agyi anyagcsere vizsgálata
33. Az agy vérellátásának kutatása
34. Az ingerületátvivő mediátoranyagok felfedezése
35. Molekuláris neurobiológia és idegingerület
36. Ingerületátadási és -gátlási folyamatok. Kémia vagy elektromosság?
Szinaptikus izgalom és gátlás
37. Bonyolódik a szinapszis szerkezete és szaporodnak a mediátoranyagok
Hormonok és transzmitterek
A mediátorok centrális hatása
Acetil-kolin a központi idegrendszerben
A katecholaminok nyomában
Az idegrendszer biokémiai topográfiájú új funkcionális anamtómiája
Neurobiokémia, neurofarmakológia és pszichofarmakológia
GABA
Aminoacidok (glutamát)
Peptidek, növekedési anyagok, gázok
A szinapszis molekuláris szerkezete és fejlődése
38. Az érzékszervek és áramköreik
A látás idegélettana nyomában
A retina elektromos vizsgálata
A hallás elektrofiziológiája
A szaglás idegélettani vonatkozásai
Ízlelés
Tapintás és hőérzékelés
Recepció — transzdukció
Spontán működés és külső hatás
39. Az agy áramkörei
40. Az érzőműködés felső szervezése
41. A mozgásszabályozás szintjei
42. A térbeli orientáció agyi és kisagyi képviselete
Goltz, Mach és Hering a labirintusban
43. A vestibuláris és a striopallidáris rendszer pályafutása a mozgatástól a magatartás szabályozásáig
Magnus, avagy miért esik a macska mindig a talpára?
Extrapiramidális?
44. Mit kérdezzünk a kisagyi szfinxtől?
A kisagysejtek kapcsolatrendszerei
Nemcsak mozgásszabályozás
45. Az agytörzs, az éberség és az alvás
A nem specifikus afferens pályák
Alvás és álom
46. A vegetatív idegrendszer perifériáján és központjaiban
Légzésszabályozás
A zsigeri simaizom-működés szabályozása
A szervezet belső környezetének szabályozása
47. Az anyagcsere agyi központjai és az érzelmi élet
Az érzelmi élet értelmezése
Az érzelmek biokémiája
Viscerális neurológia
Kedélybetegségek és élvezeti ártalmak
48. Számítástechnika az agykutatásban. A neurokibernetika
49. Funkcionális képalkotó eljárások
Az ultrahang
A komputertomografia
A SEPT és a PET
Az MRI és az fMRI
50. A tanulás, az emlékezés és az értelem idegélettani vonatkozásai
Egy irányba vezetnek az intellektuskutatás örvényei
A sokarcú memória
Filozófusok, biológusok, fiziológusok és pszichiáterek elképzelései
Pszichológusok a tanulás és az adaptív viselkedés nyomában
A nehezített tanulás, a nem adaptív viselkedés és a természetes intelligencia megítélésének problémái
Az emlékezetkihagyás klinikai vizsgálata
Pszichológusok és fiziológusok a tanulás és emlékezet nyomában
Pszichológusok és neurofiziológusok útban a hálózatelmélet felé
A mesterséges intelligencia és a cognitív funkciók hálózatos útvesztői
Memória, ismétlés, tanulás, anyagcsere
Tanulás, memória és szinaptikus potenciálok
A tanulás filogenetikája és biokémiája nyomában
A figyelmi funkció az ontogenetika tükrében
A tanulás ontogenezisének problémái
Az emberi értelem életkorhatárai
51. Agy és kommunikáció
A pszichológiai nyelvelméletek idegtudományi szempontból
A nagyagyféltekei dominancia és a nyelv ontogenezise
52. Múltunkról és jövőnkről
A mechanikustól a molekuláris neuroontogenetikáig
Utószó
Bibliográfia
Mellékletek
Név- és tárgymutató