Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Az andragógia elmélete, története, társadalmi funkciói, gyakorlata

Paraméterek

Szerző Mócz Dóra
Cím Az andragógia elmélete, története, társadalmi funkciói, gyakorlata
Alcím A 40-50 év közötti korosztály részvétele az élethosszig tartó tanulásban Magyarországon
Kiadó Eötvös József Könyvkiadó
Kiadás éve 2013
Terjedelem 202 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 9955 41 7
Ár:
2.310 Ft
2.194 Ft
Kedvezmény: 5%

A könyv az andragógia és a felnőttkori tanulás alapfogalmain, elméletein és történetén, valamint a felnőttkor legfontosabb jellemzőin keresztül azt a kérdést vizsgálja, hogy az andragógia miért korunk egyik legdinamikusabban fejlődő tudománya, eredményei hogyan segíthetik közvetlenül a felnőtteket.

Leírás

A könyv az andragógia és a felnőttkori tanulás alapfogalmain, elméletein és történetén, valamint a felnőttkor legfontosabb jellemzőin keresztül azt a kérdést vizsgálja, hogy az andragógia miért korunk egyik legdinamikusabban fejlődő tudománya, eredményei hogyan segíthetik közvetlenül a felnőtteket. Az olvasóban átfogó kép alakul ki a felnőttkori tanulás sajátosságairól, valamint a felnőttképzés támogatásának nemzetközi „jó gyakorlatairól”, de a szerző felhívja a figyelmet arra is, hogy a felnőttnevelés hatásrendszerei alkalmasak a gazdasági-társadalmi problémák hatékony kezelésére, ezzel az egyéni életutak pozitív befolyásolására. Az életen át tartó tanulás szemlélete is megjelenik a könyvben, hiszen ebből kiindulva vitathatatlan, hogy az iskolarendszerben megszerzett tudás ki egészítésre szorul, ezért azt a felnőttképzés keretei között a munkaerőpiac elvárásainak megfelelő, rövidebb időtartamú, kompetenciafejlesztő, gyakorlat orientált programokkal szükséges pótolni. Különösen igaz ez a megállapítás, ha az idősebb, de a munkaerőpiacon még jelentős aktivitást mutató korosztály ismereteit és képzési igényeit vizsgáljuk – véli a szerző. A könyv második része egy kutatás bemutatására vállalkozott, amelynek keretében az idősödő társadalom problémaköréhez kapcsolódva és az élethosszig tartó tanulás szükségességét hangsúlyozva arra a kérdésre kapunk választ, hogy milyen hatással van a tanulásban való részvétel a magyar társadalom egy meghatározott korosztályának, nevezetesen a 40-50 év közöttiek életére. A téma tanulmányozása során a szerző azt a kérdést is vizsgálta, hogy a tanulás-művelődés az emberek életének mely területét érinti leginkább, meg figyelhető-e a képzési aktivitás hatása a foglalkoztatási jellemzők alakulására, a tanulás milyen módon befolyásolja az életvitelt, a szabadidős szokásokat és hogyan formálja a személyiséget, vagyis hogyan határozhatók meg az andragógia napjainkban legfontosabb funkciói. A kutatás tanulságai alapján a könyv zárszavában a szerző arra a következtetésre jut, hogy a felnőttképzés megújulásának útja minőségi, szolgáltatáscentrikus nézőpontok általánossá válásától várható. A munkanélküliségtől feszített komoly képzési igények kiaknázása csak akkor lesz mérhető, ha a képzés a jövőben valós elhelyezkedést eredményez. Az átfogó jellegű, diagramokkal gazdagon illusztrált, tankönyvként is felhasználható művet felsőoktatási szakemberek, felsőoktatásban tanuló hallgatók, közművelődésben dolgozók és pedagógusok egyaránt haszonnal forgathatják.
 
Írta: Mócz Dóra
Lektor: Szabó Péter

Tartalom

1. Bevezetés, az andragógia alapfogalmai, története
1.1. Az andragógia fogalmi kérdései
1.2. A felnőttképzés történeti vonatkozásai
1.2.1. A kezdetek
1.2.2. Az intézményes felnőttoktatás kialakulásának történeti háttere
1.2.3. Felnőttképzés a XX. század első felében, az élethosszig tartó tanulás gondolatának megjelenése
1.2.4. A felnőttnevelés demokratizálódásának folyamata a második világháborút követően
1.3. Az élethosszig tartó tanulás legfontosabb nemzetközi dokumentumai
1.3.1. Tanítani és tanulni. Fehér könyv az oktatásról és a képzésről
1.3.2. Lisszaboni stratégia
1.3.3. Memorandum az egész életen át tartó tanulásról
1.3.4. Európai képesítési keretrendszer
1.3.5. Az „Agenda 2000” dokumentum és hatása
2. A felnőttkori tanulás pszichológiai háttere és andragógiai elméletei
2.1. A felnőttkori tanulás lehetőségének pszichológiai megközelítése, a kognitív működés életkori változásai
2.1.1. A kognitív képességek és neurológiai bázisuk kialakulása
2.1.2. A kialakult kognitív képességek változása
2.2. A felnőttek tanulásához kapcsolódó fontosabb andragógiai elméletek
3. Az andragógia társadalmi funkciói, a felnőttkori tanulás motivációja
3.1. Az andragógia társadalmi funkciói
3.1.1. Társadalmi hatásokat közvetítő funkciók
3.1.2. Személyiségfejlesztő funkciók
3.2. A felnőttkori tanulás motivációja
4. A gazdasági-társadalmi változások hatása az egész életen át tartó tanulásra
4.1. Az egész életen át tartó tanulás korszerű tartalma
4.2. Az egész életen át tartó tanulás rendszere
4.3. Az élethosszig tartó tanulás támogatásának „jó gyakorlatai” az andragógia nemzetközi módszertanában
5. Az élethosszig tartó tanulás magyarországi helyzetképe
5.1. Az élethosszig tartó tanulás és a foglalkoztatás kapcsolata
5.2. Részvétel a felnőttkori tanulásban
6. Az élethosszig tartó tanulás magyarországi célrendszere, a felnőttképzés stratégiai szabályozása
6.1. Az életen át tartó tanulás magyarországi stratégiája
7. A felnőttképzés magyarországi intézményrendszere és részvételi adatai
7.1. Általános képzés
7.2. Szakmai képzés
7.3. Iskolarendszeren kívüli képzések
7.3.1. Munkaerő-piaci képzések
7.3.2. Munkaviszonyban állók képzése
7.4. Az informális tanulás
8. A 40-50 év közötti korosztály részvétele az élethosszig tartó tanulásban
8.1. A kutatás előzményei
8.2. A vizsgálat általános szempontjai
8.2.1. A vizsgálati minta kiválasztása
8.2.2. Módszerek, eszközök, a vizsgálat menete
8.2.3. Az adatfelvétel ideje, az adatok feldolgozása
9. A 40-50 éves korosztályba tartozó tanuló felnőttekre irányuló kvantitatív vizsgálat eredményei
9.1. A vizsgálati minta bemutatása
9.1.1. A válaszadók neme és életkora
9.1.2. A lakóhely és a képzési aktivitás összefüggései
9.1.3. A válaszadók előzetes iskolai végzettsége
9.2. A foglalkoztatás és a képzés összefüggései
9.2.1. Az eredeti szakmában/munkakörben történő és a jelenlegi foglalkoztatottság összevetése
9.2.2. A munkaidő kötöttsége és a képzésben való részvétel összefüggései
9.2.3. A képzésben részt vevők munkáltatójának jellemzői
9.3. A családi háttér hatása a képzésre
9.4. A képzési programok jellemzői
9.4.1. A képzési programok típusai
9.4.2. A képzés finanszírozása
9.4.3. Szakmai programokon, továbbképzésen való részvétel
9.5. A tanuló felnőttek kompetenciái
9.5.1. Informatikai és idegen nyelvi kompetenciák
9.6. A képzésben részt vevők tájékozottsága
9.6.1. Az életen át tartó tanulás ismertsége és a képzési aktivitás kapcsolata
9.6.2. Tájékozódás a képzési lehetőségekről
10. A 40-50 éves korosztályba tartozó tanuló felnőttek interjús kikérdezésének eredményei
10.1. Szabadidős tevékenységek jellemzői
10.2. A munkában és a szabadidőben szükséges készségek, képességek
10.2.1. Emberi kapcsolattartással, együttműködéssel összefüggő képességek
10.2.2. Szaktudással, szakmaisággal összefüggő képességek
10.2.3. Konfliktuskezelés, stresszkezelés
10.2.4. Munkaszeretet, lojalitás, elhivatottság
10.2.5. Egyéb (informatikai, nyelvi) képességek
10.3. A felnőttoktatásban való részvétel háttere, motiváció
10.4. Továbbképzés, tanulás tervezése az életút későbbi szakaszában
10.5. Vélemény a munkanélküliség kezeléséről, a támogatott képzésekkel kapcsolatos korábbi tapasztalatok
10.5.1. Foglalkoztatás, a munkanélküliség kezelésének lehetséges eszköze
10.5.2. Képzés, átképzés, szakképzés
10.5.3. Adóreform, a segélyezési rendszer átalakítása
10.5.4. A tanulás, önmenedzselés technikáinak fejlesztése
10.5.5. Képzés és munka iránti motiváció
10.6. A tanulás és művelődés szerepe az egyén karrierjében és életvitelében
10.7. A saját maguk és a gyermek életútjával kapcsolatos elképzelések
10.8. Előzetes tudás beszámításával kapcsolatos tapasztalatok
10.9. A tanulást akadályozó tényezők
10.10. A tanulás/művelődés igényelt támogatási lehetőségei
10.10.1. Hírek, tájékoztatás
10.10.2. Az állam anyagi támogatásának hiánya
10.10.3. A szabadidő hiánya
11. Felnőttképzéssel foglalkozó szervezetek vizsgálata
11.1. A képzőszervezet néhány háttértényezőjének bemutatása
11.2. A lemorzsolódás mértéke és leggyakoribb okai
11.2.1. Anyagi nehézségek
11.2.2. A szabadidővel kapcsolatos problémák
11.2.3. Motiválatlanság, motivációvesztés
11.2.4. A hallgatók nem tudják teljesíteni a képzés követelményeit, a jelentkezéskor rosszul mérték fel a képességeiket
11.3. A hallgatók különböző korcsoportjainak nyilvántartása, támogatása
11.4. Az intézmény és a potenciális megrendelői szféra kapcsolattartása
11.4.1. A vállalati szférával való együttműködés jellemző területei
11.4.2. Együttműködés a munkaügyi központokkal
11.4.3. Egyéb fenntartókkal való együttműködés
11.5. Alkalmazott, hallgatókat motiváló módszerek
11.5.1. Tandíjkedvezmény, részletfizetés
11.5.2. Egyéni haladási lehetőség biztosítása
11.5.3. Korábban megszerzett tudás elismerése
11.5.4. A hallgatók motivációjának egyéb módszerei
11.6. A képzések népszerűsítésére alkalmazott marketingeszközök
11.7. Az oktatásszervezés jellemzői
11.8. Helyi sajátosságok figyelembevétele a képzések szervezésekor
11.9. Képzéskínálat kialakítása
11.10. Rugalmas időbeosztás, speciális oktatási módszerek alkalmazása
11.11. A hallgatói nyomon követés
11.12. Elégedettségmérés, a végzett hallgatók folyamatos tájékoztatása
11.13. A kutatás eredményei
12. Zárszó
13. Bibliográfia
14. Források
1. Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa
2. Europe in Figures – Eurostat yearbook 2006
3. Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisa 2009
4. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja
Mellékletek
1. melléklet
A 40-50 éves korosztályba tartozókra irányuló kvantitatív vizsgálat kérdőíve
2. melléklet
Interjúkérdések képzésben részt vevők részére
3. melléklet
Kérdések a képzőkhöz