Az egészségpszichológia alapjai
Paraméterek
| Szerző | Urbán Róbert |
| Cím | Az egészségpszichológia alapjai |
| Alcím | Második, bővített kiadás |
| Kiadó | ELTE Eötvös Kiadó |
| Kiadás éve | 2022 |
| Terjedelem | 514 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 489 489 6 |
Eredeti ár:
5.600 Ft
|
A kötet összefogja mindazt, amit ma az egészségpszichológia területéről tudunk, az alapvető szemléleti kérdésektől kezdődően tárgyalva az epidemiológia, az egészség-magatartás, a betegség-magatartás és betegségélmény, a stresszkezelés és stresszhatás kérdéseit csakúgy, mint az egészségfejlesztés és egyes intervenciós lehetőségek szempontjait. E kitűnő tankönyvet örömmel ajánljuk a pszichológiával ismerkedő hallgatók, a pszichológus kollégák és a pszichológia megközelítésére nyitott, egészséggel foglalkozó más szakemberek figyelmébe. |
|
|
|
Leírás
Urbán Róbert a magyarországi egészségpszichológia szakmai közösségének egyik vezetője, aki két évtizede oktat és kutat ezen a területen. A kötet az ez idő alatt szerzett hatalmas tudásanyag jelentős részét összegzi, rendezi, s adja át kitűnően szerkesztett, jól követhető, s izgalmas szemléletet nyújtó módon, áttekintést nyújtva az egészségpszichológia egészéről. Abban bízhatunk, hogy a kötet az elkövetkező években sokaknak szolgál majd tankönyvül, a kollégáknak az alapvető tájékozódás eszközéül, míg a téma iránt érdeklődő laikusoknak élvezhető, az egészségpszichológia területét megismertető olvasmányul.
A kötet összefogja mindazt, amit ma az egészségpszichológia területéről tudunk, az alapvető szemléleti kérdésektől kezdődően tárgyalva az epidemiológia, az egészség-magatartás, a betegség-magatartás és betegségélmény, a stresszkezelés és stresszhatás kérdéseit csakúgy, mint az egészségfejlesztés és egyes intervenciós lehetőségek szempontjait. E kitűnő tankönyvet örömmel ajánljuk a pszichológiával ismerkedő hallgatók, a pszichológus kollégák és a pszichológia megközelítésére nyitott, egészséggel foglalkozó más szakemberek figyelmébe.
A kötet összefogja mindazt, amit ma az egészségpszichológia területéről tudunk, az alapvető szemléleti kérdésektől kezdődően tárgyalva az epidemiológia, az egészség-magatartás, a betegség-magatartás és betegségélmény, a stresszkezelés és stresszhatás kérdéseit csakúgy, mint az egészségfejlesztés és egyes intervenciós lehetőségek szempontjait. E kitűnő tankönyvet örömmel ajánljuk a pszichológiával ismerkedő hallgatók, a pszichológus kollégák és a pszichológia megközelítésére nyitott, egészséggel foglalkozó más szakemberek figyelmébe.
ELTE Eötvös Kiadó, 2022.
Írta: Urbán Róbert
Szakmai lektor: Pigniczkiné Rigó Adrien PhD, Pénzes Melinda MD PhD
Tartalom
Előszó
1. fejezet:
Az egészségpszichológia szemlélete és területei
1.1. Bevezetés
1.2. Az egészségpszichológia kialakulását elősegítő folyamatok
1.2.1. A viselkedéses és a pszichoszociális tényezők szerepe a testi betegségekben
1.2.2. Az egyén felelősségének növekvő hangsúlya
1.2.3. Az egészségről és betegségről való gondolkodás változása
1.3. Hangsúlyeltolódás a biomedikális modelltől a biopszichoszociális modell felé és azon túl
1.3.1. A biomedikális modell és a biopszichoszociális modell
1.3.2. A biopszichoszociális modell és a rendszerszemlélet
1.3.3. A pszichoneuroimmunológia
1.3.4. Pszichoszociális genomika
1.3.5. Az ökológiai és a társas ökológiai szemlélet
1.3.6. A biopszichoszociális modell kiterjesztése orvosi antropológiai megfontolásokkal
1.3.7. A biopszichoszociális modell kiterjesztése az evolúciós szemlélettel
1.4. Az egészségpszichológia területei
1.4.1. Klinikai egészségpszichológia
1.4.2. Az egészségpszichológia alkalmazása a népegészségügyben
1.4.3. Közösségi egészségpszichológia
1.4.4. Az egészségpszichológia további területei
1.5. Összefoglalás
1.6. A témához kapcsolódó magyar nyelvű szakirodalom a további tájékozódás érdekében
2. fejezet:
Az egészség, az egészséget befolyásoló tényezők és a pszichoszociális epidemiológia
2.1. Bevezetés
2.2. Az egészség, az életminőség és a jóllét
2.3. Az egészség, az életminőség és a jóllét mérése
2.4. Az egészséget meghatározó tényezők és a környezet szerepe az egészségben
2.5. Pszichoszociális epidemiológia
2.5.1. Mi az epidemiológia?
2.5.2. Az epidemiológia vizsgálati módszereiről röviden
2.5.3. Az ok-okozati viszonyok kérdése az epidemiológiában és az egészségpszichológiában
2.5.4. A hasznos harmadik változók: a statisztikai mediáció és a statisztikai moderálás az egészségpszichológiában
2.6. A társadalmi, gazdasági helyzet és az egészségben fennálló társadalmi egyenlőtlenségek
2.6.1. A társadalmi egyenlőtlenségek és az egészséggradiens fogalma
2.6.2. A szocioökonómiai státusz összetevői
2.6.3. Az egészséggradiens magyarázatai
2.6.4. A szubjektív társadalmi helyzet
2.7. A társas integráció és a társas kapcsolatok szerepe az egészségben: epidemiológiai vizsgálatok
2.7.1. A társas viszonyok és a társas integráció az egészségpszichológiában
2.7.2. Házasság, egészség és várható élettartam
2.7.3. A társas integráció és egészség
2.8. Összefoglalás
2.9. A témához kapcsolódó magyar nyelvű szakirodalom a további tájékozódás érdekében
3. fejezet:
Stressz és stresszkezelés
3.1. A stressz jelentősége az egészségben és betegségben
3.2. A stressz elméleteinek alakulása
3.2.1. Adaptációs szindróma – korai élettani megközelítés
3.2.2. Életesemények megközelítés
3.2.3. Követelmény–kontroll modell
3.2.4. Tranzakcionális modell
3.3. A stresszfolyamat elemzése
3.3.1. A stresszfolyamat elemzésének keretmodellje
3.3.2. Stresszorok
3.3.3. Megküzdés
3.3.4. Stresszválasz
3.3.5. Egyéni különbségek és személyiségvonások szerepe a stresszben
3.3.6. A társas támogatás és a stressz
3.4. A stresszkezelés
3.4.1. A stresszkezelő programok céljai és jellemzői
3.4.2. Problémamegoldás fejlesztése a stressz megelőzésében és kezelésében
3.4.3. A kommunikációs készségek fejlesztése a stressz megelőzésében és kezelésében
3.4.4. Expresszív írás mint stresszkezelési módszer
3.4.5. Relaxációs válaszon alapuló arousal csökkentő eljárások
3.4.6. Összetett stresszkezelő programok
3.4.7. Krízisintervenció és pszichológiai elsősegélynyújtás
3.5. Összefoglalás
3.6. A témához kapcsolódó néhány magyar nyelvű szakirodalom a további tájékozódás érdekében
4. fejezet:
Az egészség-magatartás pszichológiai megközelítései
4.1. Bevezetés
4.2. Az egészség-magatartás főbb magyarázó modelljei
4.2.1. Az egészséghiedelem-modell
4.2.2. A védelemmotiváció elmélete
4.2.3. A félelemkeltés és hatásmechanizmusa
4.2.4. A tervezett cselekvés elmélete
4.2.5. A társas normák és az egészség-magatartás
4.2.6. Érzelmek és az egészség-magatartás: az elővételezett megbánás
4.2.7. A társas-kognitív modell
4.2.8. Célállítás és önszabályozás: a mentális kontraszt és a megvalósítási tervek
4.2.9. Információ-motiváció-készség modell
4.2.10. A viselkedésváltozás transzteoretikus modellje
4.2.11. Az egészségcselekvési folyamat megközelítése (Health Action Process Approach, HAPA)
4.2.12. Az egészség-magatartás öndeterminációs megközelítése
4.3. A viselkedésváltozást segítő módszerek taxonometrikus megközelítése
4.4. Összefoglalás
4.5. A témához kapcsolódó magyar nyelvű szakirodalom a további tájékozódás érdekében
5. fejezet:
Az egészségpszichológia szerepe az egészségfejlesztésben és a betegségek kockázatának csökkentésében
5.1. Az egészségfejlesztés és a betegségek megelőzése
5.2. A viselkedésváltozás egyénre fókuszáló stratégiái
5.2.1. A viselkedésváltozás segítésének általános kérdései
5.2.2. A változás segítésének minimálintervenciós megközelítései
5.2.3. A motiváció fejlesztése: a motivációs interjú
5.2.4. A problémamegoldás fejlesztése a viselkedésváltozás támogatásában
5.2.5. A viselkedésváltozás tervezése
5.2.6. Készségek elsajátítása: modellálás, visszajelzés és gyakorlás
5.3. A kockázatos viselkedések csökkentésének populációs szintű stratégiái
5.3.1. Az egészségkommunikáció
5.3.2. Az egészségkommunikáció és a média
5.3.3. A társadalmi célú egészségmarketing
5.3.4. Környezeti szintű beavatkozások
5.4. Összefoglalás
5.5. A témához kapcsolódó magyar nyelvű szakirodalom a további tájékozódás érdekében
6. fejezet:
A betegségélmény és a betegség-magatartás pszichológiai elemzése: modellek és intervenciós lehetőségek
6.1. Bevezetés
6.2. A tünetek és panaszok egészségpszichológiája
6.2.1. A tünetek észlelése és a panaszokról való beszámoló
6.2.2. A tünetekre adott válasz önszabályozási modellje
6.2.3. A tünetekre adott válasz orvosi antropológiai megközelítésben — a magyarázati modellek
6.3. Betegség-magatartás
6.3.1. A betegség-magatartás fogalma
6.3.2. A tünetészlelés és a késlekedés az orvoshoz fordulásban
6.4. Betegségekkel való megküzdés
6.4.1. A betegséggel való szembesülés okozta krízis és az alkalmazkodás feladatai
6.4.2. A betegségek kognitív adaptációs megközelítése – a pozitív illúziók a betegségekkel való megküzdésben
6.4.3. A betegségre adott negatív érzelmi válaszok, a szomorúság, a depresszív tünetek és az öngyilkosság kockázata
6.4.4. A betegségre adott pozitív érzelmi válaszok: a betegségelőny, az előnykovácsolás és a poszttraumás növekedés
6.5. Az engedelmességtől (compliance) a kezelésben való együttműködésig (adherencia)
6.5.1. Az együttműködés jelentősége a modern orvoslásban
6.5.2. Az adherencia mérése
6.5.3. A kezeléssel való együttműködés problémái, azaz adherenciát korlátozó tényezők
6.5.4. Az adherencia és az önszabályozás
6.5.5. Intervenciós módszerek a kezeléssel való együttműködés javítása érdekében – egy háromkomponensű keretmodell
6.6. A betegségek önmenedzselése
6.7. Önsegítő csoportok
6.8. Pszichológiai intervenciós lehetőségek krónikus betegek kezelésében
6.8.1. A pszichológiai intervenciók általános kérdései
6.8.2 Tájékoztatás, informálás és pszichoedukáció
6.8.3. A stresszkezelés fejlesztése krónikus betegek körében
6.9. Összefoglalás
6.10. A témához kapcsolódó magyar nyelvű szakirodalom a további tájékozódás érdekében
7. fejezet:
A dohányzás és a dohányzásról való leszokás
7.1. A dohányzás jelentősége az egészségpszichológiában
7.2. A dohányzás epidemiológiája
7.2.1. Nemzetközi és hazai prevalenciaadatok a felnőttek körében
7.2.2. Az iskoláskorúak és serdülők dohányzása: epidemiológiai adatok
7.3. A dohányzás és a nikotinfüggés kialakulásának pszichológiai tényezői
7.3.1. A nikotin akut hatása, a nikotinszenzitivitás és a korai tapasztalatok
7.3.2. A tanulás szerepe a dohányzás és a nikotinfüggés kialakulásában
7.3.3. A kognitív-társas elmélet alkalmazása a dohányzás kutatásában
7.3.4. A nikotinaddikció és mérése
7.4. A dohányzás és a mentális zavarok
7.5. Dohányzás serdülőkorban
7.5.1. A dohányzásra hajlamosító és a dohányzással szemben védő tényezők serdülőkorban
7.5.2. Dohányos életutak a serdülőkorban
7.6. A dohányzásról való leszokás egészségpszichológiai aspektusai
7.6.1. A dohányzásról való leszokás támogatásának jelentősége
7.6.2. A dohányzásról való leszokás és az életmód-változtatás transzteoretikus modellje
7.6.3. A dohányzásról való leszokás pszichológiai és pszichoszociális támogatása
7.7. Összefoglalás
7.8. A témához kapcsolódó magyar nyelvű szakirodalom a további tájékozódás érdekében
Zárszó és köszönetnyilvánítás
Hivatkozások
Kapcsolódó kiadványok
Raktáron
6.500 Ft
6.175 Ft