Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Az élő fizika II.

Paraméterek

Szerző Öveges József
Cím Az élő fizika II.
Alcím Hőtan és fénytan
Kiadó Móra Ferenc Könyvkiadó
Kiadás éve 2010
Terjedelem 174 oldal
Formátum B/5, keménytáblás
ISBN 978 963 11 8861 5
Ár:
2.490 Ft
2.116 Ft
Kedvezmény: 15%

Öveges József ezúttal a fényről és melegről mesél nekünk. Bár minden reggel felkattintjuk a lámpát, és hideg estéken fűtőtest mellett melegedünk, mégis ritkán tűnődünk el a minket körülvevő fény- és hőjelenségeken.

Leírás

Öveges professzor, a fizika varázslója idős korában fekete keretes szemüveget viselt, így látható legendás tévéműsoraiban. Aki elolvassa ezt a könyvet, úgy érezheti magát, mintha felvenné a varázserejű szemüveget, többé ugyanis nem úgy néz majd a világra, mint előtte. Meglátja a jelenségek mögött a fizika törvényszerűségeit, szabályait. Öveges József ezúttal a fényről és melegről mesél nekünk. Bár minden reggel felkattintjuk a lámpát, és hideg estéken fűtőtest mellett melegedünk, mégis ritkán tűnődünk el a minket körülvevő fény- és hőjelenségeken. Ha elolvassuk ezt a könyvet – a professzor szemüvegén át nézve –, minden megváltozik! Előfordulhat, hogy tükörbe pillantva a fény beesési szögét számolgatjuk majd, és tojássütés közben a serpenyő hővezetésén töprengünk. A legnagyobb viharban pedig azon gondolkodunk, hogy miért nem esnek le a felhők az égből. Akárcsak az Öveges-sorozat többi darabja, ez a kötet is felújított ábrákkal készült, és a szövegben található mértékegységek – illeszkedve az iskolai oktatáshoz – SI-rendszerben szerepelnek. A fejezetek végén található kérdésekkel és feladatokkal bárki próbára teheti megszerzett tudását. Öveges professzor könyve belépőjegy egy különleges és izgalmas világba, amelyben nem lehet elunni a kalandozást!
 

Tartalom

I. HŐTAN
Hőmérsékletek
Miért nyugszik görgőkön a vashidak egyik vége?
Miért nem használhatunk vasbeton helyett alumíniumbetont?
A hőmérséklet-változás és a tudományos mérések pontossága
A technika és a pontosság
Biztos, hogy pontos a tolómérce?
A csillagászati pontosság
Bimetálszalagos hőmérő, tűzjelző
Miért reped meg könnyebben a vastagabb vizespohár?
Tűzálló üvegedények
Miért nem repednek meg a fémedények? Az invar
Fizikailag fontos nikkelötvözetek
A folyadékok térfogatának változása a hőmérséklettel
Előnyös lenne-e -20 °C-on petróleumot vásárolni?
Célszerű-e az üveget színültig megtölteni folyadékkal, és utána erősen bedugaszolni?
A meleg levegővel töltött léghajó
A sétáló pohár
Amikor egy láthatatlan erő rázza szabályosan a szobaajtót
A hőmérséklet mérése -273 °C-tól 6000 °C-ig
Melyik a legjobb hőmérő?
Miért használunk általában higanyhőmérőt?
Folyadékos hőmérők magas és alacsony hőmérsékletek mérésére
Mit kívánunk a jó hőmérőtől?
Elektromos hőmérsékletmérés
A hőmérséklet mérése az ellenállás változásával
Hőmérsékletmérés hőelemmel
Hőmérsékletmérés fénytani alapon működő hőmérővel (optikai pirométer)
Van-e a hőmérsékletnek határa lefelé és fölfelé?
Igen magas hőmérséklet előállítása
Gyártsunk nagy hideget!
Mágnesezés és hűtés
Honnan tudjuk, hogy a hőmérsékletnek van lefelé határa, és hogy ez a határ a -273,16 °C?
A pálinkafőzés és az oxigénkiválasztás
Ritka gázok a folyékony levegőből
Halmazállapot-változások
Mi van a buborékban, ha forr a víz?
Két egyszerű kísérlet
Miért fut ki a forrásban levő víz? Miért fut ki a tea vagy a kakaó?
Egy könnyű, de tanulságos kísérlet: miért forr a víz 100 °C alatt a hegytetőn?
Lehet-e hőmérővel magasságot mérni?
Forrásba lehet-e hozni a vizet zárt edényben? Felrobbanhat-e a vizesfazék?
A gyorsan főző, zárható főzőedény, a kukta
Mennyi hő kell egy liter víz elforralásához?
Vízfűtés, gőzfűtés
Gőzfűtés a természetben, vagy megenyhül az idő
A levegő nedvessége
Ködöt keltünk
Mekkora súlya van a ködnek?
Lehetséges-e harmat 29 °C-os melegben?
A levegő páratartalma és a közérzet
Mérjük meg szobánk levegőjének relatív nedvességét!
Néhány kérdés az időjárásról és a levegőről
Miért emelkedik a gólya felfelé szárnycsapás nélkül, és miért köröz a levegőben?
Amikor a magasban melegebb van
Miért nincs jégeső télen?
Miért nem esik hó nyáron?
Azonos-e a zúzmara és az ónos eső?
Miért nem esnek le a felhők?
Úszhat-e a föld színén is a felhő?
Miért nem esik le a levegő?
Miért csökken a levegő sűrűsége felfelé?
Merre „fúj” a huzat?
Nappal virágillat — hajnalban trágyaszag
A hőmennyiség, fűtési gondok
Melyik tüzelőanyag a legjobb?
Melyik tüzelőszer a legolcsóbb főzéskor?
A kályhafűtés
Mennyi fűtőanyag kell télre?
Mit fűtünk: a levegőt vagy a falakat?
Mennyi meleg van a szobalevegőben?
Mennyi meleget raktároz a cserépkályha?
A meleg terjedése
Egyenlő hőmérsékletűek-e a szobában levő tárgyak?
Egyszerű kísérlet
Érdekességek
Egy tanulságos számítás, avagy a jól fűthető lakás
A meleg terjedése folyadékokban és gázokban
Minden testből elektromágneses hullámok indulnak ki: a hősugárzás
Vezetés, áramlás, sugárzás
Miért olvad meg a hó a kiszórt szemét és hamu alatt?
Milyen kályha, fűtőtest „ontja” a meleget?
Milyen színű és felületű az olcsón fűtő kályha?
Mennyi meleget sugároz a kályha? Egy meglepő tapasztalat
Szobánk mint napsugárcsapda
Miért nincs néha harmat és dér a kerti padok, asztalok alatt, amikor a környezet deres, harmatos? A hősugarak visszaverődése
Füst a májusi fagyok ellen
Az emberiség energiaproblémája
Meddig lesz elég a szén?
Mennyi munkavégző képesség van 1 kg fában?
Mennyi szén kell egy 0,736 kW-os gép 1 órai működtetéséhez?
A hatásfok
A hőerőművek és a villamosítás
A rossz hatásfok okai
Hogyan javítsuk a rossz hatásfokot?
Dugattyús gőzgép vagy gőzturbina?
Óriásgenerátorok
Kétszer jobb tüzelőanyag-kihasználás!
80%-os hatásfok? A távfűtés
Az ember mint hőerőgép
A nyugvó test belső munkavégzése
Hány kilojoule-ra (kJ) van szüksége az embernek?
Az emberi szervezet tüzelőanyagai
II. FÉNYTAN
Érdekességek a fénytanból
A láthatatlan test és a legjobb mozivászon
Mennyi fényt vernek vissza az anyagok? Melyik tükör a legjobb?
Mekkora az a legkisebb test, amelynél kisebb már nem látható szabad szemmel?
Ezredmilliméternél is kisebb részecskék ragyognak, mint parányi napok! Mekkorának kell lennie annak a tükörnek, amelyben életnagyságban láthatjuk magunkat?
Hogyan mérünk síktükörrel távolságot?
A borotválkozótükör és a messzelátó
Mekkora Nap-képet ad a borotválkozótükör és a messzelátó tükre?
50 000 °C és a borotválkozótükör
Milyen messzelátót vegyünk?
Először készítsünk magunk!
Mit jelent a 6x24?
Miért kell sok fényt összegyűjtenie a tárgylencsének?
Egy érdekes probléma
Milyen az éjszakai messzelátó?
Megvegyem? Ne vegyem?
Melyik jobb: a prizmás vagy a színházi messzelátó?
A csillagvizsgálók messzelátói
Miért készítenek egyre nagyobb lencse- (tükör-) átmérőjű messzelátókat?
Tükör vagy lencse?
Mi a rádiótávcső?
Hogyan jöttek rá, hogy rádióhullámokkal is lehet csillagászati megfigyeléseket végezni?
Otthoni rádiókészülékeinkben hallott zörejek származhatnak-e a Napból és a csillagokból?
A Napnál ezermilliószor erősebben sugárzó égi rádióállomások
Láthatatlan égi tárgyakat és ezek mozgását figyelhetjük meg a rádiótávcsővel
Hogyan keletkeznek a világűrből érkező rádióhullámok?
Miért pislognak a csillagok? A fény törése
Egy régi kísérlet
Amikor felemelkednek a hegyek
Van-e a levegőnek árnyéka?
Miért szikrázik a gyémánt?
A titokzatos délibáb
Íme, a mese
Hogyan jelentkezik a délibáb?
Szórakoztató kísérletek, amelyek megmagyarázzák a délibábot
Így keletkezik a délibáb
Hadsereg tűnik el a délibáb leple alatt
Délibáb az országutakon
Délibáb a Balatonon
Hogyan keletkezik a tükörkép a délibáb felületén?
Hogyan szűnik meg a délibáb?
Délibáb a sarkvidéken
Feleletek és megoldások
Utószó